Vadulnak a mérnök urak - Audi S7 és S6-menetpróba

Audi S7
Vágólapra másolva!
Hálátlan meló manapság sportlimuzint csinálni. A lóerőket viszonylag könnyedén elő lehet csalni néhány turbófeltöltővel, de az igazán kemény munka akkor kezdődik, amikor a tengernyi teljesítményt valahogy vissza kell butítani az olvadó jégsapkák és a környezettudatos szomszédok kedvéért.
Vágólapra másolva!

Fotó: Nógrádi Attila [origo]
A krómozott hűtőrács és a kis S7 felirat 420 lóerőt jelent

A mellettem ülő totalcáros Winkler kolléga elmélyülten tekergeti a szálcsiszolt alugombokat az S7-es középkonzolján, miközben azon mesterkedik, hogy mindenféle lejárt szavatosságú metálzenét bömböltessen a telefonjáról a potom 1,9 milliós 1200 wattos Bang&Olufsen hifin. Két szám között gyanakodva felnéz és megkérdi mennyivel megyünk. Láthatóan nem hiszi el az óra szerinti 260-at, mert meg is nézi a műszerfalon, de a legjobban akkor lepődik meg, amikor kiszúrja, hogy a fordulatszámérő csak ötezer környékén vergődik az elektronika zablájában. A vége valahol 300 környékén lenne.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]
Akárcsak a Porsche Panamera, az S7 is villant egy csinos kis hátsó szárnyat nagyobb tempónál

A fenti bekezdés gyakorlatilag össze is foglalta a lényegét az S7-es Audinak, amellyel úgy lehet 911-es Porschékat és M3-as BMW-ket lepöckölni a német autópályák belső sávjából, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Pedig 250 km/óra környékén száguldani egyáltalán nem egyszerű és magától értetődő, az ember minimum azt gondolná, hogy ilyenkor ráizzad a sofőr keze a kormányra és megfeszített záróizmokkal hallgatja a motor haláltusáját, de az S7-esben nagyjából annyi a különbség a végsebesség és 130 km/óra között, hogy más tempóval suhan el a táj. A duplaturbós motor hangja még akkor sem tolakodó, ha a gázpedált a padlóhoz tapasztjuk és ott is tartjuk. Olyan négyezer környékén lehet csak meghallani, hogy valahol elöl felzúg egy jófajta V8-as, de ezt is inkább úgy, mintha kettővel előttünk lepadlóztak volna egy Camarót. Nem egy koncertélmény, de a potenciális vevőkör nyilván már kinőtt a stage divingból.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]
Nem véletlenül volt csendes az utastér: feláras duplafalú üvegezést kapott a tesztautó

A gonosz, túlszabályozott és az egyre drágább benzintől sápítozó világ azonban nem csak sebességhatárok nélküli német autópályákból áll, hanem olyan helyekből is, ahol szigorúan büntetik a gyorshajtást és csak akkor derülhet ki egy autó végsebessége, ha annak gazdájára rájön az ámokfutás, vagy felszerel rá egy lézerblokkolót. A helyzet tehát az, hogy bizonyos vevőkör továbbra is nagy ívben tesz a benzinárra és szélsebes luxusautókat vesz, ám ezek a járgányok életük nagy részét ugyanúgy poroszkálással vagy dugóban való ácsorgással töltik, mint a fele annyi hengerrel megáldott társaik, így az átlagon felüli teljesítmény nem a gumikat, hanem jobbára csak a sofőrök egóját feszíti. Az új S7-es elegánsan lép át ezen a pazarláson: ha kell 4,7 másodperc alatt lövi ki magát százra, de ha nincs szükség mind a 420 lóerőre, öncsonkítást végez.

A nyolc hengerből négy lazsálni kezd

A korábbi tízhengeres szívómotorok helyett az Audi egy új, 3993 köbcentis, nyolchengeres motort fejlesztett az S8, S7 és S6 trióhóz. A két henger hiányát és a kisebb lökettérfogatot két turbófeltöltővel pótolták, amelyeket a 90 fokban álló hengersorok közé építettek, hogy még kompaktabb legyen a motor felépítése. A kínálat csúcsán elhelyezkedő S8-as motorjából 520 lóerőt hoztak ki, míg az S7-S6 motorjai "csak" 420 lóerősek. Ez azt jelenti, hogy valamivel kisebb a csúcsteljesítmény, mint a Lamborghini-motoros elődnél, viszont a két turbófeltöltőnek köszönhetően az 550 newtonméteres nyomaték már 1400-as fordulattól elérhető, ami azt jelenti, hogy közvetlenül az elindulás után elementáris erővel tol az autó fordulatszámtól függetlenül.


Fotó: Nógrádi Attila [origo]
A haldokló benzinkorszak egyik legkifinomultabb V8-as motorját rejtettük el a képen

Az Audi állítása szerint az új V8-as motorok több mint húsz százalékkal takarékosabbak a V10-es elődhöz képest, amihez elképesztően sok trükköt kellett bevetni: az új elektrohidralikus kormány például három decit spórol 100 kilométerenként, alapáron jár a start-stop funkció, ám a legtöbbet a "cylinder on demand" nevű rendszeren dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy egyenletes tempónál (tehát tipikusan országúton és autópályán) a nyolc hengerből négy automatikusan lekapcsol, és a V8-as blokk átvált V4-es üzemmódra. Ebből az utastérben mindössze annyit venni észre, hogy zöld csíkká változik a pillanatnyi fogyasztásmérő, és egy kis felirat tudatja a műszerfalon, hogy csak négy henger dolgozik.

Nézze meg, hogyan működik az S7-es trükkös motorvezérlése!

Természetesen a V8-as motor nincs túlságosan oda azért, hogy a hengereinek a fele nem hajt, ezért elkezd vibrálni, és olyan hangokat kiadni, amelyek egyáltalán nem illenek egy luxusautóhoz. A motor nemkívánatos zajait négy - a tetőbe épített - mikrofon figyeli, és ha úgy ítéli az active noise control nevű rendszer, hogy ezt már meghallanák az utasok, akkor a gyári hifi - függetlenül attól, hogy be van-e kapcsolva, és szól-e rajta zene - olyan frekvenciájú "ellenzajt" bocsát ki, amely kioltja a motor által keltett hangokat. A hengereinek felétől megfosztott erőforrás azonban nemcsak kellemetlen tónusban brummog, hanem rezeg is, ezért aktív motortartó bakokat (active engine mounts) is fejlesztettek hozzá. Ennek az a lényege, hogy a folyadékkal töltött gumibakok (egy hangsugárzóhoz hasonlóan) - szintén képesek ellenrezgésre a motor vibrálásának függvényében, így a két vibráció semlegesíti egymást, és az utasok nem veszik észre, hogy éppen nyolc vagy csak négy henger cipeli őket. Ezen a kis finomságon kábé tíz mérnök dolgozott két éven át, úgy hogy az aktív motortartó bakokat készen vették egy beszállítótól, így "csak" az autóhoz való hangolást kellett megoldani.


Fotó: Nógrádi Attila [origo]
Az S7-eshez kerámiafékek és 21 colos felnigarnitúra is rendelhető

A sebességtől és az éppen működő hengerek számától függetlenül nagyon kellemes az élet egy S7-esben, ami nyilván nem meglepő, de nem szabad elfeledni azt az apróságot, hogy a bemutatóra elhozott tesztautókban hemzsegtek a milliós extratételek. Nem kevés anyagi ráfordítással, tényleg szépen ki lehet stafírozni egy ilyen autót, a steppelt bőrfotelok egy Bentley-ben se vallanának szégyent, akárcsak a tölgyfa-alubetétes műszerfal vagy az alumíniumnak látszó és tényleg alumíniumból készült gombok és kezelőszervek. Zenét nem csak kőkorszaki CD-ről, hanem pendrive-ról, telefonról, beépített háttértárról, de akár a netről is hallgathatunk. A navigáció se holmi kétdimenziós kvarcjáték: egy hatalmas kijelzőn a Google Earth mutatja madártávlatból a földet. Ennek ugyan nincs sok hozzáadott értéke ahhoz, hogy eljussunk A-pontból B-be, de jól illik az S7-esben uralkodó high-tech hangulathoz.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]
Jól néz ki ez a tölgyfa-alumínium dekoráció is, de a szénszálas műszerfaldíszítés az igazi

A fedélzeti menürendszer felépítése logikus, használata pofonegyszerű, pillanatokon belül el lehet jutni a futómű beállításától a légkondi finomhangolásáig. A futómű egyébként alapból állítható légrugós, de akkor járunk a legjobban, ha az automata beállítást használjuk. A sport és komfort fokozatok között amúgy sincs egetverő különbség, mert az úthibák egyik beállítás mellett se nagyon jutnak el az utastérig, még akkor sem, ha valaki befizet a 20 colos felnikre (alapból 19-es jár). Szintén benne van az alapárban az állandó összkerék-meghajtás, ami normál esetben 40:60 százalékban osztja el az erőt a hátsó kerekek javára, de ha a szükség úgy kívánja a középső differenciálmű a nyomaték 70 százalékát is előre küldheti, vagy 80-at hátra.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]
Elképesztően kényelmesek és elképesztően drágák a feláras steppelt sportülések

Az S8-ashoz adnak hátsó sportdifit, az S7-ben és S6-ban viszont feláras, ami nyilván nem véletlen: közútra gyakorlatilag felesleges, mert e nélkül is olyan kanyarsebességre és kigyorsításra képes az autó, hogy nincs az a Bang&Olufsen hifi, ami túlüvölti az utasainkat. A hétfokozatú S tronic tökéletesen illik az S7-S6 csomagba: a háttérben villámgyorsan és szinte észrevétlenül teszi a dolgát, bár a lehetőség megvan rá, nyilván ezt se sokan fogják kézzel macerálni.

Forrás: Audi
Gyári képek az S7-ről és S6-ról, kattintson a képre!

Akárcsak a korábbi S modelleken, az S7-en és az S6-oson se látszik, hogy egy kisebb fajta reaktor van az elejébe építve. Mindössze a krómozott hűtőrács, a dupla kipufogóvég és az alu visszapillantók árulják el az erre fogékonyaknak, hogy jól megy a bolt. Magyar ára még egyiknek sincs, így csak a német listaárak lehetnek iránymutatóak: az S6 72 900 euróba kerül, a kombiért 75 250 eurót kérnek, míg az S7 Sportback alapára 79 900 euró, ami nagyjából azt jelenti, hogy mire hozzánk eljut, minimum 25 millió környékével lehet kalkulálni, extrák nélkül.