Fura szerzet - Nissan Juke 1.5 dCi-teszt

Vágólapra másolva!

A Nissan Juke-kal akkora feltűnést lehet kelteni az utakon, mint a két-háromszor ennyibe kerülő óriás szabadidő-autókkal, és a dízel verziónál a fogyasztás is hasonló arányú a nagy testvérekéhez.

Gulyás Péter,

[origo]

Vágólapra másolva!

kisautó autóteszt szabadidő-autó Nissan Nissan Juke japán autó újautó teszt

A Juke a tökéletes ellenpélda arra, hogy manapság minden autó egyformán néz ki
(Még több kép a galériában. Kattintson a képre!)

Mi ez, és mi benne az új?

Kevés olyan megosztó külsejű autót árulnak manapság, mint a Nissan Juke-ot. Úgy kezdődött a típus története, hogy a Nissan bemutatta a Qazana tanulmányautót az egyik 2008-as autókiállításon. De meglepetés igazából csak akkor lett a dologból, amikor két évvel később kijöttek a szériaváltozattal, ami majdnem pontosan ugyanúgy nézett ki, csak a visszafelé nyíló ajtókat és a külsőhöz hasonlóan extravagáns belső teret változtatták meg a tömeggyártás követelményei miatt. A Juke-ot crossovernek, azaz divatos városi szabadidő-autónak tartja a Nissan, méretei alapján a Note és a Qashqai között helyezkedik el a japán gyártó kínálatában, tehát tekintélyes, 157 centis magasságával és 410 centis hosszúságával nagyjából akkora, mint egy Suzuki SX4. A mi autónkon kívül nincs sok közvetlen konkurense, csak a Toyota Urban Cruisert, a Mini Countrymant és a Kia Soult lehet megemlíteni. Ezek mind a kis és a kompakt autók között egyensúlyozó, a megjelenésre és stílusra sokat adó, kisautó-SUV keverékek.

A hátulja a bumeráng alakú lámpák miatt általában annak is tetszik, akinek az orra nem

Hogy néz ki?

Ha valamire, a Juke-ra aztán tényleg rá lehet sütni, hogy valaki vagy szereti, vagy utálja a formáját. Ismerősi körömben többen tartoztak az utóbbi halmazba, de azért elismerő pillantásokból is jócskán kijutott a tesztautónak az együtt töltött pár nap alatt. A legérdekesebb, hogy a felül kupét, alul szabadidő-autót mintázó autó sokkal nagyobbnak láttatja magát valós méreteinél, valójában alig van szüksége nagyobb parkolóhelyre, mint egy Nissan Micrának. A trükk abban rejlik, hogy hatalmas kerekeket, óriási lemezfelületeket, és apró ablakokat terveztek neki, és az egészet megbolondították a soha nem látott formájú lámpatestekkel, és egy olyan tetővonallal, amely meredekebben lejt egy síugrósáncnál.

Nagyjából akkora, mint egy Suzuki SX4, de ezzel ki is merítettünk minden hasonlóságot

Minden bizonnyal az orr az a részlet, amely a legtöbb embernél kiverheti a biztosítékot. A felül lévő vágott fényszórónak hitt lámpáról ugyanis hamar kiderül, hogy valójában csak a helyzet- és irányjelzőt tartalmazza, a tompított és távolsági fényt valójában a lejjebb elhelyezkedő két "protonágyú" szolgáltatja. A felül lévő két bura egyébként remekül látható az utastérből is, kevés autó van manapság, amelyen a szemünkkel is látjuk, hogy merre indexelünk, és nem a tükörházba tett villogókról. Sokaknak nem esett le az sem, hogy a Juke nem három, hanem ötajtós, az Alfától elcsent ötlet, a rejtett hátsó kilincs még mindig képes sok utast megzavarni.

Felül sportkupé, alul szabadidő-autó. A hátsó kilincsek rejtettek

Mi van a lemezek alatt?

Az alkalmazott technika már korántsem olyan forradalmi, mint a külső dizájn. A padlólemez a Renault-Nissan szövetség B platformja - bár merevítettek és könnyítettek rajta -, ezen nyugszik a Renault Cliótól a Nissan Note-ig sok kisautó, még a Daciák is. Elöl MacPherson, hátul egyszerű csatolt lengőkaros felfüggesztéseket találunk, az igényes multilink hátsó futóművet csak a 190 lóerős, összkerék-meghajtású Juke-hoz adják. Az 1,5 literes Renault dízelmotor is egy régi, bevált darab, számtalan modellbe szerelik bele, itt a legkihegyezettebb változata 110 lóerővel és 240 Nm-re igyekszik megfelelni a fiatal, menetdinamikára kényes célcsoport igényeinek.

Számtalan autóban megtalálható az 1,5-ös Renault-eredetű dízelmotor, itt is beválik

Milyen vezetni?

A Juke magas építése ellenére egyáltalán nem instabil és billegős, a Nissan remek munkát végzett a futóműhangolással. Csak a cikázáskor a szokásosnál hamarabb beavatkozó menetstabilizáló jelzi, hogy magasabban van a súlypont a szokásnál, egyébként, ha nem provokáljuk szándékos kormányrángatással, még extrém kanyarsebességeknél is alig-alig kezdi el tolni az orrát, gázelvételre pedig nem akar kitörni a hátulja.

Magasságához képest rendkívül jól veszi a kanyarokat, ha gond van, az ESP hamar beavatkozik

Bizonyos sebességig megadja azt az illúziót, hogy egy alacsony építésű prémium kisautót vezetünk, mert ugyan az útfelülethez képest magasan, de a szélvédőhöz képest viszont alacsonyan ülünk, a pontos és kellően közvetlen, jó fogású kormány rásegítése eltalált, a vezetői helyzet tökéletes. Ha viszont ezen a bizonyos sebességmezsgyén is tovább megyünk, akkor már bizonytalanná válik a Juke, és a szigorúan hangolt menetstabilizálónak furán megbicsaklik az egyébként harmonikus mozgása a gyorsan vett kanyarokban.

Nézzék meg, hogy tetszett a videóriporterünknek a 190 lóerős Nissan Juke 1.6 DIG-T (turbó) - csajteszt

Szerencsére csak a motort vették át a Renault-kból, a váltó már saját: ennek megfelelően pár centis utakon szinte magától beletalál a fokozatokba, és egy finom, mechanikus kattanással jelzi, hogy már bent is van, öröm használni.

Autópályán elfogy a lendülete, de városban kifejezetten dinamikusan gyorsul

A francia dízelmotor nagy remegéssel indul be, és alapjáraton elég tolakodó hangon jelzi, hogy szívesen munkához látna. Menet közben sokat javul a helyzet, ilyenkor már alig-alig hallani a kerepelését, de a szűk használható fordulatszám-tartomány (1700-3000-ig érdemes használni) egy pillanatig sem feledteti el, hogy gázolajat kell majd tankolni. Emiatt és a hatfokozatú váltó rövid áttételezése miatt városban azon kapjuk magunkat, hogy az átlagosnál kétszer többet nyúlunk a sebességváltókarhoz, de ha a jól dolgozunk, a Juke elég fürgén szedi 17 colos lábait. Egy hete jelentette be a Nissan, hogy a következő modellévtől hosszabb áttételezésű váltóval szállítja a kézi váltós Juke-okat, ami nem csak a zajszintre, hanem a fogyasztásra is jó hatással lesz.

Ugyan az 1,3 tonnás kisgombócból nem csinál rakétát a 110 lóerő, de a 240 Nm-es nyomaték miatt sosem érezzük lassúnak, különösen akkor tol nagyot, ha már mozgásban vagyunk, álló helyzetből viszont ne próbáljunk senkit sem legyorsulni vele.