Érzelmek nélkül hódít - BMW 640i-menetpróba

BMW 640i
Vágólapra másolva!
Lehet valami annyira tökéletes, hogy képtelenek legyünk élvezni? A bajorok vadonatúj nagy kupéja a világ mai állása szerint maga a csúcstechnika, egy lenyűgöző, bivalyerős gran turismo, mégis sokkal inkább hasonlít űrhajóra, mint sportkocsira. Mindent tud, ami miatt vágynom kéne rá, mégsem csomagoltam volna be a hátizsákomba.
Vágólapra másolva!

Fotó: Balogh Bence [origo]
Minden eddiginél lágyabb formatervet kapott és sterilebb lett a 6-os sorozat
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Nem gondoltam, hogy félnem kéne tőle, pedig tudtam, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Itt ülök a világ egyik legjobb autójában, és nem érzem jól magam benne. Miután feltámasztotta a legendás nevet, a 6-os sorozat a vezetési élmény megtestesítője volt, a BMW kézzelfogható filozófiája. Most pedig itt az új, sok-sok munkaóra és euromilliók eredménye, ehhez képest egyszerűen unalmas vezetni. Ezek szerint valamit alaposan elrontottak a bajorok? Dehogy, mindent jól csináltak, ők csak a munkájukat végezték. A BMW-t egyszerűen megszelídítette az autóipar vállán ülő kisangyal, aki egy zsák apróval fagyizni küldte a kisördögöt.

Forrás: BMW
Menettulajdonságai parádésak, de a vezetőhöz kevés jut el az élményből

Mert a 640i alighanem a világ egyik legjobb autója. Műszaki megoldásai a világ élvonalába tartoznak, felhasznált anyagai, gyártási minősége, kényelmi és biztonsági extrái együtt pedig kimerítik a high tech fogalmát. 320 lóerős soros hathengeres alapmotorjával 5,4 másodperc alatt gyorsul százra, könnyedén száguld a 250 km/órás végsebesség környékén, miközben fogyasztása vetekszik egy nagyobb dízellel. Az aktív kormányzás pontos, a futómű kényelmesen lebegteti a karosszériát, de határhelyzetben is számíthatunk rá, és nyolcfokozatú automatájánál sem kínálnak jobb és gyorsabb szerkezetet a piacon.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Megváltozott a farrész, de az új, üvegszálas kompozit csomagtérfedél is légterelőt formáz

Formája elődjét követi, bár egy kicsit lágyabb, kicsit jellegtelenebb, de még mindig igazi sportkupénak látszik. Sokkal vagányabb a kabriónál, és a méltóságteljes 8-asra is emlékeztet egy kicsit. A csupa LED-ből kirakott fényszóró túl cicás, a hátsó meg túlbonyolított, a karosszéria csupa fura élből és ívből áll, de megvan minden fontos kupés stíluselem: a hosszú orr, a szépen ívelő tető, a keretnélküli ablakok és nem hiányoznak olyan BMW ismertetőjegyek sem, mint az egyre szélesebb vesék, az egyre vastagabb hokiütő, a vékony első sárvédő és az előredőlő, trapéz alakú tükrök.

Családi piknik - Klasszikus BMW-kupék a golfpályán

Fotó: Balogh Bence [origo]
Egy 327/28-as nyitja a sort, következik egy 503-as, egy 3200 CS, majd egy előző és egy új 6-os
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

460 liter sok mindenre elég, ha akkora bőröndöket találunk, melyek beférnek a nyíláson, egész sok holmit vihetünk magunkkal a 6-os csomagtartójában. Ha viszont nem utazni, hanem csak játszani szeretnénk, a sajtóanyag szerint bármikor elsüllyeszthetünk hátul egy nagy golftáskát. Mi általában mosolygunk ezeken a lehetőségeken, de a BMW megmutatta, hogy nem viccel és elvitt minket egy München környéki pályára. A meseszép pázsit mellett volt még mit nézni, szerencsére majdnem az összes valaha gyártott bajor kupét kigurították a gyári gyűjteményből.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Negyven év alatt sokat változott a világ, de sok a közös stíluselem a 3.0 CSi-vel

Kedvenceim, az örökifjú E24-es cápa 6-os és a valaha gyártott egyik legszebb kétajtós, az E9-es 3.0 CSi mellett ott volt egy lenyűgöző, kétszínű fényezésű 327/28-as 1939-ből, egy rusztikus 503-as 1959-ből, egy Bertone-tól származó, minimalista 3200 CS 1964-ből és egy Bangle-féle E63-as is. Egymás mellé állítva közvetlen elődjével látszik, pontosan hol lett lágyabb, testesebb. Sajnos az 1989-es 8-ast otthon hagyták, csak az exkluzív bukólámpással együtt lett volna hiánytalan a nagy gran turismó család.




Fotó: Balogh Bence [origo]
Nem lehet baj, ha egy szép hangú, soros hathengeres turbómotor van a motorháztető alatt

Fejlett vezetőtámogató elektronikai rendszere minden bajtól megvéd, ha mégis belekerültünk, akkor pedig megment minket. Hárombetűs biztonsági extrák tucatjai segítik a vezetőt, van sebesség- és távolságtartó automatika, holttér és sávelhagyás figyelő, táblafelismerő és Head Up Display. Elvileg minden adott a boldogsághoz, mégsem tudtam mosolyogni a kormány mögött, pedig ennek az autónak vezetési élményre kellene váltania a 23,5 milliós vételár jobbik felét. Gran turismóként meg kellene találnia az egyensúlyt a kényeztetés és a dinamikus haladás között, a 640i viszont nagyon távol áll a sportosságtól.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Új BMW-kből ismerős a műszerfal, a középkonzol a vezető felé fordul, a kijelző vadonatúj

Mindezért a közel 1,7 tonnás önsúlyt és a majdnem 4,9 méteres karosszéria tehetetlenségét is lehet hibáztatni, hiszen egy ekkora autótól nem várható el, hogy virgonc legyen. Hiába a sportos karakter, a 6-os viselkedése sokkal közelebb áll egy utazólimuzinhoz, BMW-nyelven inkább a 7-esnek vagy az 5-ösnek, mint a 3-as vagy az 1-es Coupenak felel meg, csak az a baj, hogy mindkét négyajtóst jobb vezetni. Egyértelmű, hogy a túlszabályozott elektronika öli meg az élményt. Rettentően jól gyorsul, nagyon közvetlenül és pontosan reagál a kormánymozdulatokra, félelmetesen veszi be a kanyarokat, pillanatok alatt lefékez, ha az autópályán valaki elénk tántorog, de ebből csak annyit fogunk fel, hogy épen és egészségesen megérkeztünk.


Még csak nem is váltogathatunk, mindent kifogástalanul, de szigorúan egyedül csinál. Ha a gázba taposunk, egy kis gondolkodás után meglódul, a fordulatszámmérő mutatója finoman ugrál, felpörög a motor, de a sorhatos gyönyörű hangjából csak annyit hallunk, mintha valaki DVD-n nézné a Ronint a hátsó ülésen. Keresztbe csúsztatni szinte lehetetlen, az elektromos szervókormány teljesen élettelen, a futómű a menetstabilizálóval együtt pedig olyan vérprofin tapasztja az úthoz, hogy egy túlvállalt visszafordítót is letudhatunk egy kis csikorgással anélkül, hogy veszélyérzetünk lenne.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Ebből a szögből nézve a legkívánatosabb a 6-os

Nagyobb, erősebb, biztonságosabb és takarékosabb autóra vágytunk, a BMW pedig mindent megvalósított, csak közben a sportautóból valóságos űrhajót csinált, melynek pilótafülkéjében gázpedálkezelő és kormánytekerő logisztikai menedzser lett az adrenalinra vágyó sofőr. Csodák sajnos még ma sincsenek, mindez annak a szükséges folyamatnak a része, melynek a végén csupa tiszta üzemű autó áll, olyan biztonságos karosszériával, amely egy atombunkerrel vetekszik. Ott már sajnos semmi szükség nem lesz olyan érzelmekre ható autókra, mint a 640i, mert ha valamiben jó az F13-as 6-os, az a hatáskeltés. Még mindig nagyon különleges és exkluzív jelenség, a kényeztetés csúcsa. Kár, hogy be kell érnünk ennyivel.