A Renault ismét megpróbál betörni a nagyobb limuzinok közé
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Milyen nemzetiségűnek mondjuk? - ez kérdés fogalmazódott meg számtalanszor, amikor a Renault új zászlóshajója, a Latitude volánja mögött ültem. Egy nagy francia dinasztia leszármazottjaként Koreában, koreai szülők gyermekeként jött a világra, de génjeiben egy kis japán vonalat is fel lehet fedezni. Néhány éve még inkább negatív jelzőként gondolhattunk egy autó koreai származására, azóta azonban sokat változott a világ, a vevők körében már lehet, hogy a francia nem annyira meggyőző.
Mi ez, és mi az új benne?
Nagyon úgy néz ki, hogy a Renault sosem adja fel: mindenáron gyártani akarnak egy sikeres nagy limuzint, amely a Laguna fölé nőve a márka zászlóshajója lehetne. A 25-ös 1983-as megjelenése volt az első viszonylag eredményes próbálkozás, de a Safrane és a kissé furcsa formavilágú Vel Satis már nem hozta a várt eredményeket. Más ilyenkor már feladná, elkönyvelve, hogy a vásárlók nem nyitottak ilyen modellre, legalábbis nem ilyen emblémával az elején. A franciák azonban küzdenek, bár a legújabb próbálkozásban sem érezni az átütő erőt.
A Latitude-ben egy szempontból mindenképpen újdonságot jelent az elődökhöz képest: ez már a Renault-Nissan konszernhez tartozó több márka koprodukciójának eredményeként született. A francia autógyár mellett a Nissan is hozzájárult kicsit a sikerhez, de leginkább a Samsung, ugyanis Koreában gyártják, ahol Samsung SM5 néven kapható. Még a Lada és a Dacia is besegíthetett volna, bár az biztosan nem emelte volna a modell imidzsét. Ehelyett olyan extrák keltik fel a Latitude iránti érdeklődést, mint a levegőionizáló és illatosító szellőztetőrendszer, valamint a masszírozós vezetőülés.
Leginkább ebből a szögből mutatós
Hogy néz ki?
Megjelenése alapján le sem tagadhatná koreai származását, bár lelkes fotós munkatársunk kétszer is Saabnak nézte. A Renault-modellekre jellemző vonalaknak még a szikráját sem lehet rajta felfedezni, ha nem lenne márkajelzés az autó elején és hátulján, akkor elég sokféle tippet kaphatnánk a származását illetően. A visszajelzések alapján masszív megjelenésű, de csak átlagosan vonzó limuzin, amelynek inkább a hátulja aratott sikert, az orra ugyanis nem elég karakteres. A Renault formatervezői valószínűleg többre is képesek lettek volna, de itt a Samsung SM5-ös európai átiratát kellett csak megalkotni, egészen konkrétan, csak az emblémákat és a hűtőrácsot sikerült kicserélni.
Húsz centiméterrel hosszabb, mint a Laguna
Műszaki tartalom
Túlnyomórészt a már megszokott Renault-technikát találhattuk a tesztautóban, a kétliteres turbódízel motor már régi ismerős, ebben az autóban 175 lóerőt teljesít. A hatfokozatú automata váltó sem újdonság, de a futóműből már csak az első Renault-fejlesztés (Laguna), a több lengőkaros hátsó a Nissantól származik.
Elsősorban a Latitude vevőcsalogató extráit érdemes kiemelni: levegőillatosítós légkondicionálóval már más modellben is találkozhattunk, de levegőionizálóval még nem. Ez állítólag a szennyezettségérzékelő segítségével folyamatosan figyeli az utastérben a levegő minőségét, mindig friss levegőt juttat az utastérbe, míg az ionizáló elpusztítja a baktériumokat és az allergiás reakciókat kiváltó kórokozókat. A kellemetlen szagokat is eltünteti, és ha kell, akkor negatív ionokkal bombázza az utasteret, ami miatt stresszoldó, hegyvidéki levegő alakulhat ki az utastérben. A rendszer valódi tudása számomra megfoghatatlan, sosem tudtam eldönteni, hogy az ionizálónak mekkora szerepe van a közérzetemre. Az illatosító funkció viszont tetszett, elég visszafogottan, de azért kellemes illatokat teremtett az utastérben. A tesztautóban kétféle illatosítópatron közül lehetett választani a kapcsoló segítségével, de összesen nyolc illat létezik.
A tesztautó kiváló felszereltségének köszönhetően helyet kapott még benne Bose hifi, navigáció, és a vezető is masszázsülést kapott, amely kétféle módon, két erősségi fokozatban tudja masszírozni a sofőrt. Ha ez sofőrös limuzin lenne, akkor a hátsó ülésre sem ártana ilyen funkció. Ezek szerint nem annak szánták.
Az anyagminőség átlagos, az összeszereléssel akadt probléma, a navigáció kijelzője már nem felel meg a kor elvárásainak
Milyen vezetni?
Érdekes módon az autó vezetéséről kicsit szebb emlékeim voltak a menetpróbáról, a fővárosi forgalomban nem győzött meg. Egy utazólimuzintól nem meglepő, hogy a futóművét alapvetően a kényelemre hangolták, tehát nagy gázadásnál vagy fékezésnél bólogat, sportos kanyarvételnél pedig jelentősen dől, az ülések sem tartanak eléggé. Alapvetően nem erre találták ki. Az viszont meglepett, hogy a budapesti úthibákon zajos ütésekkel zökkent át, ami talán a nagyobb, 18 colos felniknek köszönhető. A kormányzás lehetne közvetlenebb, gyors kanyarodáskor alapvetően minimálisan alulkormányzott, de nem annyira, mint a nagyobb, háromliteres társa. A vezetőt zavarhatja a térdét nyomó középkonzol, amely még bántó recsegésbe is kezd, ha hozzáérünk.
Cikkajánló
|
A 175 lóerős dízelmotorral nincs nagy gond, bár az automatának köszönhetően néha lassan reagálja le, hogy szükség lenne a 360 Nm-es forgatónyomatékára. Így is megfelelő dinamikát kölcsönöz a Latitude-nek, de az étvágya kicsit meglepő. Ahhoz már nagyon spórolósan kell vezetni, hogy az azonos motorú Lagunában megszokott 7 liter körüli átlagot érhessük el. Városban jellemzően körülbelül 9-10 literrel éri be, autópályán szerencsére 8 liter alatt marad a fogyasztása.
Csak a vezetőülés tud masszírozni
Milyen benne utazni?
Alapvetően a Latitude egy csendes, jó rugózású, tágas és kényelmes utazólimuzin. A Skoda Superb méreteivel vetekszik, emiatt hátul hatalmas a lábtér, de a magasabbra helyezett hátsó ülések miatt nem végtelenül nagy a fejtér. A 16 hangszórós Bose hifi és a már említett különleges szellőzőrendszer emeli az utazás minőségét, de vannak zavaró apróságok: a rosszabb utakon és lendületes kanyarodáskor a műszerfal felől recsegő, kattogó hang hallatszott. A kis úthibákon pedig a futómű ugrik és zajos. Ennek ellenére általánosságban a kényelemre nem lehet panasz, négy felnőtt összes csomagja is elfér a 477 literes csomagtartóban.
A könyöklőben kicsit rossz helyen van a pohártartó
Megéri az árát?
Nehéz a Latitude pozicionálása, hiszen a hazai bemutatóján is a középkategóriás ellenfelekhez hasonlítgatták. A Laguna vetélytársaihoz képest azonban túl nagy, így nem a Volkswagen Passat, Ford Mondeo, Opel Insignia, Honda Accord, Mazda6, Toyota Avensis, Peugeot 508, Citroën C5 fémjelezte generációval kell leginkább megküzdenie, hanem sokkal inkább a szintén méreten kívüli Skoda Superb lehet a fő ellenfele.
A kétliteres dízelmotorral, automata váltóval és legjobb felszereltséggel a Latitude 9,34 millió forintba kerül, ami első látásra pariban van a Skoda Superb 170 lóerős dízelváltozatának Elegance felszereltségű változatával. Ha azonban mélyebben beleássuk magunkat a modellek felszereltségébe, és körülbelül azonos szintre hozzuk őket, akkor hamar kiderül, hogy a Latitude csaknem kétmillióval olcsóbb, tehát ár/érték arányban jobb, mint a legnagyobb Skoda.
9,3 millióért full extrásan nem rossz választás
Összegzés
Ígéretes kísérlet is lehetne a Latitude, bár koreai gyártása miatt többet várhatnánk tőle, de elsősorban ára miatt vonzó választás. A Skoda Superbnek erős vetélytársa lehet, de házon belül a Laguna jobb és olcsóbb autó nála: ugyanezzel a motorral, de kicsit gyengébben (150 LE) és kézi váltóval, eggyel alacsonyabb felszereltséggel 7,8 millió forintért vihető haza.
Műszaki adatok |