Itt az első zseb-SUV - Nissan Juke-bemutató

Vágólapra másolva!
A Nissan gondolt egy nagyot, hátat fordított a konzervatív szemléletnek, és a Qashqai sikerén felbátorodva alkalmazkodás helyett elkezdte a saját útját járni. Az eredmény egy semmi másra nem hasonlító apró szabadidő-autó. Az új Juke-ot itthon próbáltuk ki.
Vágólapra másolva!

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Vizes úton is magabiztosan mozog az összkerékhajtású Juke
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Válság idején eladható autókra van szükség. Erre már a hetvenes évek olajtól megfosztott Amerikájában is rájöttek. Akkor a hatalmas detroiti limuzinoknak járt le az ideje, mostanában pedig az aszfaltba szürkülő, fantáziátlan autók veszítik el piaci részesedésüket. Szinte tapintható az autógyártók törekvése az egyedi formák, az ötletes megoldások, a látványos technikai újítások és a különböző élethelyzetekben is használható autók gyártására.

A Nissan mindenki másnál bátrabban vágott bele vadonatúj autójának fejlesztésébe, és az évtized legeredetibb formatervét vetette papírra. A Qazana tanulmányautó külsejénél már csak az okozott nagyobb meglepetést, hogy végül szinte változtatás nélkül gyártásba küldték, és megszületett a világ első kis szabadidő-autója, a Renault-Nissan közös fejlesztésű B szegmenses padlólemezére épülő, formabontó Juke.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Akár a Murano utódja is lehetne, valójában a Micra testvérmodellje

A japánok nem pusztán egy új kategóriát teremtettek, egyúttal újraértelmezték a többcélú autó fogalmát is. Kisautó-méreteivel, terepjárók és sportautók stíluselemeit hasznosító formájával, 190 lóerős turbómotorjával, fokozatmentes (CVT) váltójával, kapcsolható összkerékhajtásával és egyedülálló stílusával szinte minden kategória vevőinek érdeklődésére számíthat a Nissan. Valószínűleg mégsem jön majd szembe minden sarkon egy Juke, ugyanis különcsége és magas ára miatt leginkább a divatminik közé tartozik.

A Juke-kal a szabadidő-autók stílusát kedvelő, mégis apró autóra vágyó nagyvárosi ügyfelek mellett így elsősorban azoknak kínál alternatívát a Nissan, akik hajlandóak az átlagosnál többet fizetni egy minden jóval kényeztető autóért, hiszen ezek a nagyobb árréssel értékesíthető prémiummodellek még akkor is jövedelmezőbbek a gyártók számára, ha nem válnak népautóvá. A Mini és a Fiat 500 népszerűsége még sokáig ott lebeg majd a marketingstratégák szeme előtt.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Furcsa helyre került a típusjelzés

Ezen az üzletpolitikai reformon azonban a vásárlók csak nyerhetnek, újra karakteres autók kerülnek a szalonokba, amelyeknek minden részletét igyekeznek gondosan kivitelezni a tervezők, hiszen a szűkülő piacok miatt egyre jobban meg kell dolgozni a vevők aláírásáért. A Juke külseje biztosan megosztja a közönséget, szinte minden máshol van rajta, és máshogy néz ki, mint ahogy megszokhattuk. Lehetetlen kiválasztani egyetlen különös ismertetőjelet vagy érdekes részletet.

Leginkább a karosszéria arányai megdöbbentőek. Ha környezetéből kiragadva látjuk, akár a Murano utódjának is hihetnénk, a Juke azonban sokkal közelebb áll a Micrához. Mégsem hiányoznak róla a hatalmas kerekek, amelyek 17 colos felniből és viszonylag magas oldalfalú gumiból állnak, gömbölyded, kidomborodó kerékjárati ívek határozzák meg a formát, és belülről is jól láthatóak a magasan húzódó orr tetején, közvetlenül a motorháztető mellett elhelyezett, csík alakú fényszórók.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A tető íve és a hátsó lámpa formája a 370Z-re emlékeztet

A tervezők a szokásosnál is nagyobb figyelmet fektettek a lámpatestekre, a csík alakú lámpák mellé még óriási kerek reflektort is beépítettek abban a magasságban, ahol más autókon megszokhattuk. Nem szokványos a hátsó lámpa sem, a 370Z stílusában megrajzolt, íves világítótest meghatározza az autó hátulját. A sportmodellhez hasonló ívben lejt a tető, látványosan szűkülnek az oldalablakok. A rejtett kilincsekkel még háromajtósnak is álcázták a formát, melyen a szokatlan részletek egységes egésszé állnak össze.

A beltérben láthatóan nem az extravagáns megoldásokra, hanem a jó hangulatra és a minőségre koncentráltak a japánok, de egy porszem mégis került a gépezetbe: a fiatalosnak szánt fényes, piros műanyag váltókonzol-borítás új korában sem nevezhető szép látványnak, bele sem merünk gondolni, hogy fog kinézni néhány év múlva fakón, karcosan. A műszerfal és az ajtókárpit felső része is kemény műanyagból áll, látványa mégis kellemes a szemnek, és az összeszerelési minőségre sem lehet panasz.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A formaterv egyik legszebb része a hátsó lámpa

Az utastér legjobban sikerült része a szép, kellemes tapintású anyagokkal burkolt, ideális átmérőjű kormánykerék, de a középkonzolon és a műszeregység környékén is találhatunk annyi ötletes megoldást, ami miatt jól érezhetjük magunkat odabent. Kis méretei ellenére elfogadható a helykínálat, elöl, a kényelmes bőrülésekben még magasabbak is kényelmesen ülhetnek. A hátsó sorban magam mögött még éppen elférek, a fejem nem éri el a plafont, és a lábamnak is jut elég mozgástér.

A korlátozott helykínálat miatt otthonosan érezzük magunkat a kormány mögött. Jó a vezetői pozíció, a kezelőszervek kézre esnek, nem nyúlik túlságosan előre a műszerfal, vaskos, de nem takar ki túl sokat az A oszlop, és éppen annyira ülünk magasan, hogy ne érezzük fenyegetőnek a hobbiterepjárók közelségét. Kis méretei miatt szinte teljesen egészében beláthatjuk a karosszériát, egynek érezhetjük magunkat az autóval. Ez is közvetlenebbé teszi az élményt, amelyet a Juke vezetése jelent.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az 1.6 DIG-T turbómotorral dinamikusan vezethető a Juke, de nem érezni a 190 lóerőt

Először fehér fényezése miatt választottuk ki ezt a csehektől kölcsönkapott tesztautót, a flottában ugyanis ezen kívül csak a szürke különböző árnyalataiban szomorkodó kocsik sorakoztak. Elegáns és szerencsés esetben szép a sötét lakkozás, de a Juke igazán megérdemelt volna néhány vidámabb árnyalatot. A katalógus szerint azonban legfeljebb bordót, acélkéket vagy barnát rendelhetünk - talán majd a modellfrissítés után bővül a választék.

A kiszemelt autó a kínálat csúcsát jelentő, 1,6 literes 190 lóerős turbómotoros, összkerekes, CVT váltós kivitel volt, amely az elsőkerék-hajtásúakkal ellentétben nem Angliából, hanem Japánból érkezik. Bár bődületes teljesítményét nem éreztük, nincs okunk panaszra, mert a változó áttételű váltóművön keresztül nem csupán rángatás, hanem fokozatok kapcsolgatása nélkül folyamatosan gyorsíthattunk. Akinek mégis hiányoznak a fokozatkiosztások, kézzel is kapcsolgathat az előre beprogramozott virtuális fokozatok között. Pörgetve nem túlságosan szép, ám jól hallható a motorhang, versenyzői ambíciók nélkül, a forgalom tempójával autózva azonban szinte hangtalanul autózhatunk.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kemény műanyagok, jó minőségérzet. A piros betét nem illik a képbe

Érzékenyen reagál a gázpedál, gyorsan dolgozik a fokozatmentes váltó, a jó vezethetőséghez azonban szükség van pontos és közvetlen kormányzásra és stabil futóműre. Ami a kormányt illeti, meglepően kezesen irányítható vele a gokartszerűen mozgó Juke. Nem sok visszajelzéssel szolgál, városi manőverezés közben azonban jól jön a kissé eltúlzott rásegítés. A karosszéria négy sarkába helyezett futómű csak úgy ragaszkodik az úthoz, tempós kanyarban is stabil marad, nem billen meg a karosszéria.

Az elöl MacPherson, hátul többlengőkaros Qashqai-felfüggesztés rugózása sportosan kemény, de a kisebb úthibákkal ügyesen elbánik. Az elsőkerekes Juke-ok egyszerűbb, csatolt lengőkaros felfüggesztést kapnak hátra. Fejlett, nyomatékátirányító rendszerrel kiegészített, 50:50 arányú nyomatékelosztásra képes kompakt méretű összkerékhajtási rendszerének megismerésére nem volt alkalmunk a rövid próbaút során, hamarosan részletes tesztünkben az autó beállításait megváltoztató üzemmódokkal együtt ismerkedünk majd vele.

Cikkajánló

Forrás: Nissan

Fotó: Gulyás Péter [origo]

Forrás: [origo]

Városi kívülálló -
Nissan Juke-menetpróba

Jól fogyott, és mégis -
Nissan Qashqai-menetpróba

Luxus rinocérosz -
Nissan Murano-teszt



Háromféle motorral kapható a Juke elsőkerék-hajtású kivitele. Az 1,6 literes, 117 lóerős benzines, ötfokozatú kéziváltós alapmodellért 4 190 000, CVT váltóval és eggyel magasabb felszereltségi szinttel 5 090 000 forintot kérnek. Az 1,6 literes 190 lóerős turbós benzinessel, hatfokozatú kézi váltóval szintén a második szinttől elérhető a Juke 5 650 forintért, a 1,5 literes 110 lóerős dízelhez, amelyhez szintén hatfokozatú szerkezetet kapcsolnak ennél olcsóbban, 4 790 000 forint ellenében hozzájuthatunk.

Összkerékhajtással csak a 190 lóerős, CVT-s csúcsmodell rendelhető 6 730 000 forintos árcédulával. Ezért a pénzért már Qashqait is kaphatunk, az összkerékhajtású változatért azonban egy kategóriával feljebb már milliókkal többet számláznak. A Visia alapváltozat hat légzsákot, menetstabilizáló elektronikát, négy elektromosan mozgatható ablakot, elektromos tükröket, távirányítású központi zárat, fedélzeti számítógépet tartalmaz.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Körülveszi a vezetőt az utastér, kifejezetten szórakoztató a Juke vezetése

Manuális légkondicionálóért, négy hangszórós, mp3-at tudó CD-s rádióért, sebességtartó automatikáért, ködfényszórókért, bőrbevonatú kormányért, 17 colos könnyűfém felnikért, Bluetooth kapcsolatért és USB csatlakozóért a második, Acenta szintet kell választanunk, a Juke-hoz a csúcs Tekna kivitelben a tolatókamerával kiegészített navigációs rendszer jár. A metálfény mindhárom felszereltségi szint esetében extrának számít, felára 110 000 forint.