Foust fényes jövőt jósol a ralikrossznak az USA-ban

Vágólapra másolva!
Az X-games újdonsült kétszeres aranyérmese, az első amerikai földön rendezett ralikrossz-verseny győztese, Tanner Foust a hétvégén Németországban versenyez, ahol pályafutása negyedik ralikrossz Európa-bajnoki futamán vesz részt. Szombat reggel készséggel válaszolt kérdéseinkre a verseny helyszínén, csapatfőnöke, a korábbi többszörös svéd ralibajnok, Andreas Eriksson társaságában.
Vágólapra másolva!

Fotó: Johnny Loix
Tanner Foust és Andreas Eriksson. Mindketten bíznak a sportág amerikai sikerében

Először a büszke csapatfőnököt, az Olsbergs MSE vezetőjét, Andreas Erikssont faggattuk csapata 2010-es X-games-en elért sikeréről.

- Csapata négy autóval képviseltette magát a 2010-es X-games-en, ebből három a top 4-ben zárt, kettő pedig az első két helyen végzett. Első hallásra nem tűnik túl rossz eredménynek, elégedett az elért helyezésekkel?

- Valóban remekül sikerült számunkra a verseny, habár akár még ennél is jobban szerepelhettünk volna, hiszen Kenny Bräck és Ken Block is balesetbe keveredett, és emiatt nem végzett olyan kedvező pozícióban, mint ahogy végezhetett volna. Ezzel együtt az, hogy Tanner Foust megszerezte nekünk az arany-, Bryan Deegen, korábbi tizenhétszeres motoros győztes pedig az ezüstérmet, gyakorlatilag tökéletes eredményt jelentett számunkra, hiszen az X-games-en ugyanúgy az érmekért folyik a csata, mint az olimpián.

- Az említett négy versenyző autóját teljes egészében az ön csapata építette, szállította ki Amerikába és készítette fel a versenyekre?

- Igen, mindenről az Olsbergs MSE gondoskodott a versenyen. A négy versenyzőnek csupán az volt a dolga, hogy beüljön az autóba, és a lelket is kitapossa belőle.

- Négy nem akármilyen versenyzőről van szó: Tanner Foust többszörös driftbajnok, emellett keresett kaszkadőr hazájában, Bryan Deegen az X-games tizenhétszeres motoros győztes legendája, Kenny Bräck korábbi Indy 500-as győztes, Ken Block pedig szerte a világon ismert. Mindannyian elégedettek voltak az ön csapata által szervizelt autókkal? Mit szóltak a bivalyerős Fiesta Mk7-esekhez?

- Imádták az autót. Azt talán mondanom se kell, hogy Foust és Deegen teljesen meg voltak elégedve a járgánnyal, mivel ők az első két helyen zártak, de Bräcknek és Blocknak sem volt panasza az autóra. Bräck ütközött az egyik előfutamában, emiatt esett vissza a versenyben, Block pedig túl messzire ugratott el az egyik ugratón, ami nem tetszett a futóműnek, de azt a landolást, azt hiszem, semmilyen autó semmilyen futóműve nem bírta volna ki.

- Kérem, mondjon nekünk néhány szót az X-games ralikrossz-versenyének lebonyolítási rendszeréről! Ugyanúgy zajlott a verseny, mint az európai ralikrossz-hétvégéken, vagy volt némi eltérés az Eb-futamokon megszokottakhoz képest?

- Lényegét tekintve minden ugyanúgy zajlott, mint nálunk, Európában, ami persze nem csoda, hiszen az amerikaiak gyakorlatilag tőlünk kaptak kedvet az egész ralikrosszhoz. Az X-games ralibajnoksága két külön versenyszámból állt, melyek közül mindkettőt Foust nyerte meg az általunk felkészített autóval. Az első megmérettetés leginkább a Bajnokok Tornájához (Race of Champions) hasonlított, vagyis egyszerre két autó futott egymás mellett egy párhuzamosan kialakított pályán, és a gyorsabb nyert, a lassabb pedig egyből búcsúzott a további küzdelmektől.

A másik versenyszám, az ún. Super Rally volt a tényleges, európai értelemben vett ralikrossz-verseny, itt egyszerre négy autó harcolt egymás ellen a pályán, és többé-kevésbé minden megegyezett az Európában megszokott formulával, leszámítva talán, hogy több előfutamot rendeztek, mint nálunk, így az amerikai szurkolók többször láthatták kedvenceiket a pályán, mint az európai fanatikusok egy-egy ralikrossz Eb-futamon. Pedig tudjuk jól, hogy Európában sem unatkozhatnak a nézők a ralikrossz Eb hétvégéin...

Fotó: Johnny Loix
Eriksson a ralikrossz világsikerében is reménykedik

- Hogyan fogadták az amerikai szurkolók az első igazi ralikrossz-versenyt, amit hazájukban rendeztek?

- A helyiek megőrültek azért, amit láttak. Valóban igazi ralikrossz-fröccsöt kaptak így elsőre, és nem győztek magukhoz térni a tömény élményadagtól, amit kaptak. Eksztázisban tombolták végig az egész versenyt. Ezek alapján szerintem egyszerűen garantált, hogy a ralikrossz igazi kasszasiker lesz az Egyesült Államokban, és szélsebesen teret hódít majd az álmok földjén.

- Volt esetleg valami plusz, valami olyan extra, amit ön szerint érdemes lenne ellesni az amerikaiaktól, és az európai ralikrossz-versenyeken is meghonosítani?

- Mindannyian tudjuk: az amerikaiak hihetetlenül értenek ahhoz, hogy eladjanak valamit, hogy igazi show-t teremtsenek a megfelelő alapanyagokból, mint amilyen a ralikrossz. Semmi egetverően újat nem láttam a kinti versenyen, de tény, hogy ott aztán semmit nem spóroltak ki a pályából. Volt alagút, hatalmas ugratók, szűk visszafordítók, látványos, gyors kanyarok, szóval tényleg minden, ami egy igazi show-hoz kell. De nem hiszem, hogy ez különösebben nagy tudomány lenne, hiszen mi, európaiak is tudjuk, hogyan lehetne még látványosabbá tenni a sportágat, csak nálunk sokszor hiányoznak a megvalósításhoz szükséges anyagiak. Amerikában szó sincs nélkülözésről, így ez egy ideális hely lehet arra, hogy végleg kinője magát a ralikrossz, és akár világszerte hatalmas népszerűségre tegyen szert.


Körülbelül az Erikssonnal készített interjú felénél jártunk, amikor a friss X-games-győztes Tanner Foust csendesen csatlakozott kis asztaltársaságunkhoz, és türelmesen várta, hogy rákerüljön a sor a kérdések záporában. Széles vigyorral az arcán felelt a neki szegezett kérdéseinkre.

- Hogy érzi magát a bőrében, mint az X-games újdonsült győztese?

- Egész jól, higgye el, hozzá lehet szokni az érzéshez! Andreas (Eriksson) egy csodálatos autót bocsátott a rendelkezésemre, és egyszerűen tökéletesen alakult számunkra a verseny, hiszen mindkét számban el tudtam hozni az aranyérmet, ami természetesen csodálatos érzéssel tölt el.

- Mik a benyomásai a ralikrosszról az első néhány, sportágban töltött versenye után? Milyennek találja az európai stílusú ralikrosszt?

- Nagyon pozitívak az első benyomásaim a sportágról. A ralikrossz egy csodálatos sportág, amelyben hatalmas potenciálok rejlenek, és óriási élményt jelent a pilóták és a nézők számára egyaránt. De talán az is elég, ha annyit mondok, hogy túl az első három Európa-bajnoki futamomon máris komolyan tervezem, hogy jövőre teljes Eb-szezont fussak. Nagyon tetszik a sportág, olyan az egész, mintha csak nekem találták volna ki.

- Az amerikai szurkolók reakcióit látva hogyan ítéli meg a sportág jövőjét az Egyesült Államokban?

- Nagyon fényes jövőt jósolok a ralikrossznak az Egyesült Államokban, mivel minden megvan benne, ami a szurkolóknak kell, és szemmel láthatóan imádták is, amit az X-games-en kaptak. Idén lesz még három ralikrossz-verseny a kifejezetten erre a célra épített New Jersey-i arénában, melyeket nem titkoltan a sportág népszerűsítésére rendezünk meg. Élő televíziós közvetítés lesz a versenyekről, szerintem ez meglendíti majd a ralikrossz szekerét a hazámban. Meggyőződésem, hogy mind a média, mind a szponzorok, mind pedig a szurkolók vevők lesznek a ralikrosszra Amerikában.

Fotó: Johnny Loix
Foust Európában tanulta meg a trükköket

- Az X-games előtt több alkalommal is Európába utazott csak azért, hogy elinduljon néhány ralikrossz Eb-futamon, hogy élesben tanulja meg a szakág csínját-bínját. Mit gondol, mennyiben járult hozzá az Európában megszerzett tapasztalata az X-games megnyeréséhez?

- Alapvető mértékben. Az, hogy megnyertem az X-games mindkét ralis versenyszámát, nagyon nagyrészt annak köszönhető, hogy előtte részt vettem néhány európai futamon, ahol a sportág legnagyobb klasszisaitól leshettem el a ralikrossz sajátos kis trükkjeit. A legfontosabb persze az volt, hogy ezeken a versenyeken hozzászoktam az autóhoz, megszoktam, mikor hová kell nyúlnom, hol van a kézifék, a váltó stb. Ezenkívül, itt, az európai ralikrossz-futamokon tanultam meg alkalmazkodni a változó körülményekhez és talajviszonyokhoz, és itt szoktam hozzá, hogy ne vegyem el a lábam a gázról akkor sem, ha a többiek épp két oldalról taszigálnak három különböző irányba. Itt kezdtem el tanulni a ralikrosszt, és még mindig csak tanulom a sportág fortélyait, most is ezért vagyok itt a német Eb-futamon. Imádom az új kihívásokat, szeretek mindig újabb és újabb dolgokat megtanulni, ez az, ami éltet, és ez az, ami miatt annyira kedvelem a ralikrosszt, mivel itt gyakorlatilag minden kanyarban improvizálni kell.

- Ha már szóba került a német Eb-futam, milyen céllal vág neki a hétvégi versenynek, milyen eredménnyel lenne elégedett?

- Az eddigi versenyeim elég jól sikerültek, mivel a háromból két alkalommal A döntőbe jutottam a soros Eb-futamon. Most is az a célom, hogy az A döntőben szerepeljek, de tudom, ez nem lesz egyszerű feladat, mivel ismét gyakorlatilag a legelejéről kell kezdenem a tanulási folyamatot, és egy számomra teljesen új pályán kell megtalálnom az ideális íveket. Vagyis itt egy újabb kihívás, egy újabb remek alkalom, hogy új dolgokat tanuljak a ralikrosszról és egyáltalán az autóversenyzésről, úgyhogy már alig várom, hogy pályára hajtsak az első szabadedzésen.