Több száz kilométerrel odébb füstölnek a villanyautók

Az autógyáraknak is ki kell venni részüket a 21. század egyik legnagyobb feladatából: csökkenteniük kell a környezetszennyezést, autóik üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását. A hibrid meghajtás legfeljebb átmeneti megoldás, de a jelenlegi infrstruktúra mellett a villanyautók is jócskán termelik a mérgesgázokat.

Pár éven belül már az elektromos autók is betörhetnek az autópiacra

Még nincs két hete, hogy véget ért a koppenhágai klímacsúcs, amely a várakozásokkal ellentétben nem hozott lényegi eredményt. Ettől függetlenül fontos, hogy az autógyártók további erőfeszítéseket tegyenek a környezetvédelemért. A feladat már csak azért sem egyszerű, mert a divat (nagy kerekek, túlméretezett autók), a kényelem és a biztonság (nehéz merevítések, extrafelszerelések sora) is jelentős súlynövekedéshez vezet, ami közvetlenül - negatív - hatással van az fogyasztásra és a károsanyag-kibocsátásra. A gyárak eco-modellek piacra dobásával próbálják egyszerűen kipipálni a kérdést: kis szpojlerek, javított légellenállás, hosszabb végáttétel, nagyobb keréknyomás, a rugózatlan tömeg csökkentése, a váltás idejére figyelmeztető jelzés - apró fogások, deciliterekben mérhető eredménnyel. Csupán a BMW Efficient Dynamics programja vonatkozik a teljes típuskínálatra, a többi gyártó inkább csak mutatóba készít eco-modellt. Ennél jóval gyökeresebb változás kell.

A bioetanolos Focus nem hozta a hozzá fűzött reményeket

A benzin- és dízelmotorok hatásfoka alig fejleszthető, a cseppfolyós gázzal (LPG) és földgázzal (CNG) üzemelő autók éppúgy nem hoznak áttörést, ahogy a néhány éve a Föld megmentőjeként bemutatott bioetanolos kocsik. Az üzemanyagcellás autó nagyon drága, ezért nem piacképes még jó darabig. Átmeneti megoldás lehet a hibrid meghajtás.

A kezdeti hibridek nem voltak túl korszerűek, és az a vád is érte őket, hogy az előállításuk nagyobb szén-dioxid-kibocsátást generál, mint amit használatuk közben megspórolunk (erről bővebben a lap alján, A hibridgyártás útvesztői című keretes írásunkban olvashat.).

A teljes hibrid rendszer és a párhuzamos hibridek közötti különbség. A teljes hibridek (bal oldali ábra) nulla károsanyag-kibocsátással, csak villanymotorral is képesek haladni

Alapvetően két utat választottak a gyártók. Az egyszerűbb megoldás a párhuzamos hibrid: ezekben a motorra rákapcsolnak egy kisteljesítményű elektromos motort, ami besegít a hajtásba. Ehhez általában gyorsan feltölthető, de kis energia tárolására lítium-ion akkumulátort használnak, ennek a teljesítménye azonban csak 25 és 35 fok között optimális, ezért az autó fűtőrendszere tartja ideális hőfokon - ez azonban teljesítményt vesz el. Némi fogyasztáscsökkentést jelenthet, arra jó, hogy a start/stop rendszerű autókban a motor újraindítását megoldja, valamint a klímaberendezés energiaigényét fedezze. Az utóbbi években inkább csak a piaci trendek miatt építenek ilyeneket, néha nevetségesen kicsi elektromotorral. A hibrideket ugyanis az államok támogatják, vagyis akár egy 15 lóerős motor beépítésével egy luxuslimuzin - forintban számolva - milliókkal is olcsóbb lehet.

A másik megoldás úttörője a Toyota, a Prius három generációja alatt világosan látszott a fejlődés. A fogyasztás miatt jó az Atkinson-ciklusú benzinmotor, de 1,8 literes kellett a hatékony közlekedéshez, ráadásul az autók a nagy akkumulátorok miatt túl nehezek. Egy prémium SUV hibridsége kevésbé fontos, sőt egy hatalmas V8-as szedán is hiába hibrid, ha közben három kisautónyi káros anyagot bocsát ki a benzinmotorja.

A jövő hibridje lehet a Chevrolet Volt. Már tesztelik

Ha igazán tökéletes hibridmegoldásra törekszünk, logikus a nagyobb hatékonyságú dízelmotor használata, de ez sem minden. Sokkal jobb ötlet a General Motors a Voltban megjelenő soros hibrid megoldása, amelyben a benzinmotor csak azért van, hogy az elektromos áramot előállítsa, a kerekekkel nincs közvetlen kapcsolatban. Így a benzines motor ideális állapotban üzemelhet, töltheti az akkumulátorokat, miközben az akksikból kivett elektromossággal a legnagyobb hatékonyság mellett üzemelhet a hajtás.

A hibridgyártás útvesztői

Még ma is népszerű nézet, hogy a hibrid autók gyártása több káros anyagot generál, mint amennyit spórol. Az állítás megerősítéséhez vagy cáfolásához számos tényezőt figyelembe kell vennünk.

Nem csak a Toyota Prius gyárának teteje van tele napelemmel, hanem a Priusokat Amerikába szállító hajó is

A hibridgyártás jelenlegi etalonja a Toyota Tsutsumi-gyára, amelyben Priusokat készítenek. Olyan fű nő a gyár területén, amelyet elég évente csak egyszer vágni, ezzel is energiát spórolvnak. A tetőre szerelt napelemek segítenek az energiaellátásban, a fotokatalitikus festék a külső falakon pedig a nitrogén-oxidokat és a kén-oxidokat bontja szét. A világítást természetes fénnyel oldják meg, az energia egy részét úgy állítják elő, hogy egy nagyobb hatékonyságú generátort hajtanak belső égésű motorral. Természetesen szelektív hulladékgyűjtést alkalmaznak, de a gyárból 1999 óta egy gramm szemét nem kerül ki, elégetik, újrahasznosítják. A gyártás során használt vizet is tisztítják, olyan hatékonysággal, hogy a szomszéd település a gyártól igényelt tisztított vizet. A legújabb fejlesztés egy új hajó, amely az Amerikába szánt Priusokat szállítja úgy, hogy az energiaszükségletének egy részét napelemekkel állítják elő. De a Toyota két új növényfajt is alkotott, melyek elnyelik a káros gázokat, és segítik a hő kinyelését a légkörből.

Összességében tehát talán a Prius gyártása a világon a legzöldebb, ott van viszont az akkumulátorok előállításakor keletkező plusz káros anyag, később pedig az ezekből keletkező veszélyes hulladék - ahogyan az elektromos autóknál is.