Régi bútordarab - Opel Meriva 1.4 Turbo-teszt

Vágólapra másolva!
Leginkább egy jó öreg német bútorra emlékeztet az új Opel Meriva. A Corsa testvére egy bevált alapokra épülő, masszív, súlyos tárgy, amely rengeteg holmit képes elnyelni, az ajtaja úgy nyílik, mint egy ruhásszekrényé, és megmozdítani sem könnyebb feladat. Az Opel kis egyterűjét az új, 1,4 literes 120 lóerős turbómotorral teszteltük.
Vágólapra másolva!

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Csekély karosszériadőlés mellett a kijelölt íven kanyarodik a Meriva

Az új Opelekre jellemző apró gombok tengerét, egy magasra helyezett váltókart és az elektromos kézifék gombját találjuk a puha anyaggal borított, mégis döntően kemény, összességében minőségi benyomást keltő műszerfalon. Szépek a krómkeretes műszerek, lebegni látszó árnyékolójukat gyenge illesztések tartják a helyén. A középső kijelzőről minden fontos információt leolvashatunk, de elég kényelmetlen őket előcsalogatni a túlságosan magasan álló indexkar kapcsolójának tekergetésével.

Tárolórekeszből igyekeztek minél többet elhelyezni, a Zafira hatalmas tetőkonzolja helyett egy pohártartóval és más rekeszekkel kombinált, sínen csúsztatható, többszintes könyöklőt (FlexRail) építettek az első ülések közé. A kesztyűtartó nyílása fölé keskeny polc került kisebb tárgyak számára, a vezető is kapott egy kis kesztyűtartót, és az első ülés alá is jutott egy titkos fiók. A háttámlára felhajtható kisasztalt erősítettek a gyerekek számára.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Optikailag megnöveli a hátsó ablakot a fekete díszbetét, parkolásnál radarok segítenek

Kortól és gyerekülés-mérettől függően változik, mennyit láthatnak a kicsik a külvilágból, a megbicsakló övvonal ellenére nem túl nagy a hátsó ablak. Ez döntően ütközésbiztonsági szempontokkal magyarázható. Erre az ajtók kialakításánál is figyeltek, hiszen annak idején éppen a rossz baleseti tapasztalatok miatt ment ki a divatból ez a megoldás. Ma már sokkal biztonságosabb zárakat alkalmaznak, ennek ellenére 4 km/órás sebesség felett automatikusan reteszel a központi zár, és belülről is lehetetlenné teszi az ajtók nyitását. Az egész karosszérián érezhető, hogy a tervezéskor fontos volt a biztonság, hiszen nem csak súlyos, hanem érezhetően masszív is az autó.

Ezt az érzést a kezelőszervek hangolása is erősíti, a kevés visszajelzést adó kormány és a jól kapcsolható, ötfokozatú váltó súlyozása is az átlagnál nehezebbre sikerült. Biztonságérzetünkre jó hatással van az egyszerre magabiztos útfekvést és kényelmes rugózási komfortot nyújtó futómű. Tempós kanyarokat is gond nélkül vesz be a Meriva, viszonylag magas karosszériája és súlypontja ellenére pontosan követi a kijelölt ívet, és rossz minőségű útburkolaton sem pattog el róla. Kár, hogy tartalékai kihasználatlanok maradnak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Hatalmas, íves műszerfal, jó minőség, sok apró gomb és tágas hely fogadja a vezetőt

A gyengébbik turbómotorral le kell mondanunk a dinamikus haladásról. Az 1,4 literes 120 lóerős egység papíron jó választásnak tűnik, mégsem szolgál rá a csomagtartóra ragasztott Turbo feliratra. Sokkal inkább szívómotorra emlékeztet, érezhető teljesítménynövekedést semmilyen fordulatszám tartományban nem produkál, egyenletesen hozza mozgásba a Merivát, tempós autózáshoz lendületre van szükség. Hosszú áttételezésű váltója alapvetően nehéz helyzetbe hozza a motort, amely csendesen teszi a dolgát.

175 Nm nyomatéka hiába jelentkezik 1750-es fordulatnál, számottevő gyorsításhoz kénytelenek vagyunk 3000 fölé pörgetni, amire autópálya tempónál az áttételezés miatt már nincs szükség. Családi autóként, városi közlekedéshez és utazáshoz még éppen megfelelő lenne a 120 lóerős változat, egy előzést azonban érdemes kétszer is meggondolni, és kritikus helyzetekben is inkább érzékszerveinkre, mint az autóra számíthatunk. Nem csupán sportos vezetőknek érdemes 80 ezer forinttal többet fizetni az erősebb változatért.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A tervek szerint elhagyták volna a B oszlopot, de nélküle nem lett volna elég erős a karosszéria

Kedvező alapárat kalkuláltak a Merivának, az 1,4 literes, 100 lóerős szívómotorral szerelt belépőmodellért 3 899 000 forintot kérnek. Selection felszereltséggel benzinesből csak a tesztünkben szereplő motort választhatjuk 4 119 000 forintért. Ha rászánunk 30 ezer forintot az egyel magasabb, bőséges Enjoy, vagy 70 ezret a csúcs Cosmo szintre, akkor akár a hatfokozatú váltóval kínált 140 lóerős változatot is hazavihetjük 4 490 000 vagy 4 590 000 forintért. A kimaradt extrákat kedvező áron, csomagban rendelhetjük meg az autóhoz.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Nincs útban az ajtó, így nagyon egyszerű beszerelni a gyerekülést

Az Astránál még bátor klikkelgetéssel is több mint félmillióval olcsóbban lehet a miénk a stílusában nagyon különböző, helykínálatában és szolgáltatásaiban nagyon hasonló Meriva. Konkurenseinél azonban drágább, 1,4 literes motorral, csúcsfelszereltséggel a Kia Venga 3 799 000, a Citroën C3 Picasso 4 120 000, a Nissan Note 3 403 000 forinttól vihető, szemben a tesztautó 4 510 000 forintos listaárával. A valóban kisautó alapokra épült vetélytársaknál azonban többet nyújt az Opel. Ezt nem feltétlenül a menetteljesítményein, hanem nagyobb, komolyabb autók kényelmét és biztonságát nyújtó karosszériáján érezhetjük.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek.
Hengerűrtartalom: 1364 cm3. Furat/löket: 72,5/82,6 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 88 kW (120 LE)/4600-6000. Nyomaték: 175 Nm/4800. Sebességváltó: ötfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4288/1912/1615 mm. Tengelytáv: 2644 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1488/1509 mm. Tömeg: 1360 kg. Terhelhetőség: 530 kg. Csomagtartó térfogata: 400/1500 l. Üzemanyagtartály térfogata: 54 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 11,5 mp. Végsebesség: 188 km/óra. Átlagfogyasztás: 6,1 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 8,3 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 143 g/km.