Felnit görbít és gumit szakít a kátyú

Vágólapra másolva!
Naponta több ezer kátyú keletkezhet hazánk útjain, a közútkezelők állandó lemaradásban vannak. Úthibába hajtani nem csak kellemetlen, hanem igen költséges is lehet - elmondjuk, mit kell tenni ahhoz, hogy baj esetén megtérítsék a kárunkat.
Vágólapra másolva!

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Kátyúkárnál a legfontosabb a káreset dokumentálása


Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy a napi közlekedés során kisebb-nagyobb kátyúba hajtott. Az esetek többségében nem történik baj, de szerencsétlen esetben sérülhet a kerék, a futómű, és akár több százezer forintos kár keletkezhet. Nem reménytelen próbálkozás megtéríttetni a kárt - cikkünkben vázoljuk, mit kell tenni, kihez kell fordulni ilyen igényünkkel.

A téli fagy, a sok csapadék, és főleg a fagypont körüli hőingadozás együttesen kikezdik az utak aszfaltburkolatát, napok alatt nagy kiterjedésű és mély úthibák keletkezhetnek, országosan naponta akár több ezer darab. Mindenki ismeri a saját környékének nagyobb kátyúit, amelyeket rutinból kikerül, de az újakat a fokozott figyelem ellenére sem lehet mindig megúszni, ismeretelen környéken pedig a tapasztalat sem segít, ahogyan a korai sötétedés és a télen gyakori rossz látási viszonyok is nehezítik a helyzetet. Ami egy kis pocsolyának tűnik, akár húsz centiméter mély úthiba is lehet - belehajtva deformálódhat a keréktárcsa, szakadhat a gumi, elállítódhat a futómű.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Az alapszabály, hogy igazolnunk kell a kátyú létét, és mivel betétlapot nem fog kitölteni, fel kell kutatni a gazdáját. Általánosságban elmondható, hogy a budapesti fő- és tömegközlekedési utak a főváros hatáskörébe tartoznak, a mellékutakat az egyes kerületek kezelik. A vidéki főutakat a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az autópályákat az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tartja karban, a mellékutak állapota a helyi önkormányzatok felelőssége.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Jelentős hőingadozás esetén napi több ezer új kátyú keletkezhet az utakon


Dr. Kovács Kázmér, az autós jogi ügyek szakértője szerint az a legfontosabb, hogy megörökítsük a kátyúba hajtás eredményét és magát a kátyút is. A kamerás mobiltelefonok elterjedtsége miatt kézenfekvő, hogy ilyen esetben is hasznukat vegyük. A legszerencsésebb, ha tanúk látták az eseményt, olyan tanúk, akik lehetőleg nem az autónkban ültek, és később is hajlandók az igazunkat bizonyítani.

Pontosan fel kell jegyezni a tanúk adatait, a kátyú helyét, az esetleges személyi sérüléseket, és a járművön látható fizikai elváltozást. Személyi sérüléses balesetnél amúgy is kötelező, de csak anyagi kárral járó esetnél is célszerű rendőrt hívni, a jegyzőkönyv segítség az ügyintézésnél.

Elég reménytelen a helyzet, ha a kátyús útszakaszra Úthiba! jelzőtáblával hívták fel a figyelmet, vagy ha mondjuk hetvennel hajtunk egy 30-as övezetben leselkedő úthibába. Ilyenkor legfeljebb a cascó-biztosításunkban bízhatunk, ám a kár mértéke sokszor a casco-önrész alatt marad, vagyis az autós fizeti, zsebből.

Ha ráfékez, még rosszabb lesz

A futóműves és a gumijavító szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy ha már kikerülni nem tudjuk a kátyút, a belehajtás előtt még próbáljuk lelassítani járművünket. Közvetlenül az úthiba előtt viszont engedjük gurulni az autót, így ugyanis a forgó kerék veszi fel a hirtelen szintkülönbség-változás okozta mechanikai behatásokat. Ha hirtelen lefékezünk, blokkolhat a kerék, ráadásul előrebillen az autó, ami csökkenti a kátyúval való találkozás túlélésében fontos hasmagasságot, az erőhatások tehát mind a futóművet érik.

Az úthibába futva a felni akkora ütést kaphat, hogy az oldalpereme meghajolhat, sőt el is csavarodhat forgástengelye mentén. A gumiabroncsból ilyenkor rögtön elszökik a nyomás, laposan pedig már nem fekszik föl a deformálódott felnire, amely a következő fordulatnál ki is vágja a gumit. Ha ráfékezünk, a fentieken túl akár a spirálrugók alsó vagy felső kanyarulata is letörhet, elereszthet a rendszer a gömbfejnél, a trapéznál és a lengéscsillapítónál.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Lengéscsillapítók, lengőkarok is bánhatják a kátyúkárt


Szerencsésebb esetben a felni javítható, peremének visszahajlítását kézimunkával, eredeti köralakját gépi görgőzéssel (átlagos, 15 colos méretben) 4-6 ezer forintért végzik el. Ugyanilyen méretben egy jobb minőségű új abroncs nagyjából 15 és 25 ezer forint közötti áron kapható. Ha a gumi oldalfala nem hasad ki, de a szövetszálak elszakadását egy dudor jelzi, az elvileg egy oldaltapasz rávulkanizálásával ötezer forintért orvosolható - az ilyen javított gumit azonban inkább pótkeréknek érdemes már csak megtartani, mindennapi használatra éppúgy nem ajánljuk, ahogyan az újrafutózott gumit sem.

A magasabb oldalfalú gumik jobban viselik a kátyúba hajtást, és valószínűbb, hogy még megmenthetők, mint a kevésbé ballonos, úgynevezett peres gumik, amelyek maguk is sérülékenyebbek, és a felnit is kevésbé óvják. Az egyszerű lemezfelni javítása megoldott, a nem gyári, rosszabb minőségű könnyűfém keréktárcsák viszont repedéssel, töréssel bosszulják meg, hogy anno nem márkásat vásároltunk. A legelterjedtebb, kompakt MacPherson típusú első futóművek beállításáért, komponenseik cseréjéért is kevesebbet kell a futóműjavítónál hagynunk, mint a bonyolultabb kettős keresztlengőkaros első felfüggesztések esetében, de a kár itt már tíz- és százezer forintokban mérhető.



A fővároshoz tartozó utak kezelése a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) feladata, a 4300 kilométeres úthálózatból 1063 kilométer tartozik hozzájuk, ahol az egyéb fenntartási munkákon kívül a burkolatjavítást is az FKF végzi. A karácsonyi és újévi leállás utáni első teljes munkahét adataiból kitűnik, van munkájuk bőven.

Negyedikén, hétfőn húsz, kedden negyven kátyúkár-bejelentés érkezett, ami jórészt az ünnepek termése, és a szokásos futóműsérüléses, gumiszakadásos esetekből áll. Elsőre soknak tűnhet ez a szám, de Horváth László helyettes szóvivő szerint a hideg és a hó mérsékelte a káresetek számát, mert többen saját kocsijuk helyett inkább a taxit vagy a BKV járműveit választották. A közterület-fenntartó költségvetéséből tavaly 500 millió forintot költött kátyúzásra, és 250-et a buszok és teherautók okozta nyomvályúsodás javítására. Egyszerre több brigád dolgozik, és így is rangsorolniuk kell a feladatok közt, először a legveszélyesebb helyeken végzik el a javítást. Nehezíti a munkát, hogy a hagyományos melegaszfaltos burkolást csak 5 Celsius-fok felett lehet sikeresen alkalmazni, fagypont közelében az ideiglenes hidegtechnológiával kell dolgozzanak. Akit az FKF által ellenőrzött utakon ér kátyúkár, a cég honlapján, ezen a linken találja a pontos címet, telefonszámot, ahol panaszát jelezheti.


A kátyúk felmérése is az útellenőrök dolga. Nézze meg korábbi riportunkat!


A helyettes szóvivő megemlítette, hogy érdemes a szintén a weblapon elérhető kárbejelentő formanyomtatványt már a személyes megkeresés előtt le- és kitölteni, és elmondta, valóban nyom a latba a rendőri jegyzőkönyv. Az FKF egyébként az Allianz Hungária Biztosító Zrt. ügyfele, ők bírálják el a követelések jogosságát.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt közutakon 2009-ben hatmilliárd forint értékben 700 ezer kátyút javítottak ki. A tavalyi évben pontosan 1724 kátyúkár-bejelentés érkezett, amiből a jogosnak ítélt esetek kifizetésére ötvenmillió forintot költöttek. A káreset bejelentése, az adatok felvétele után ebben az esetben is külső biztosítóhoz kerül az ügyünk, akikkel tárgyalva nekünk kell a valódiságát bizonyítani. (A közútkezelő regionális irodáinak elérhetőségei itt találhatók.)

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A könnyűfém felni és a peres gumi könnyen sérül. Érdemes nagyobb követési távolságot tartani, hogy legyen időnk észlelni az úthibát


Egy budapesti kerületben is megnéztük a kátyúhelyzetet. Józsefváros útjainak fenntartási költsége jóval meghaladja a költségvetésből ezekre szánt összeget. Harmincévenkénti teljes felújítással számolva, csak erre a feladatra évente 340 millió forintot kéne elkülöníteni. Saját tapasztalataik szerint egy év alatt az úthálózat két százaléka rongálódik meg olyan mértékben, hogy azonnali javításra lesz szükség. Ezek átlagos ára 8000 forint négyzetméterenként, amit ha összeadunk az előre várható amortizáció javítási értékével, akkor durván 400 millió forintos összeget kapunk. "Ezzel szemben az Önkormányzat költségvetése 2009. évre, útkarbantartásra 20 millió forint, a forgalomra veszélyes helyek megjelölésére 3,3 millió forint költségkeretet állapítottak meg, felújításokra a pályázati lehetőségeket is figyelembe véve 17 millió forint juthat. Útfelújításokra a különböző című források egyesítésével 64,7 millió forintot tudtunk az év végéig felhasználni. Minden forrást összeadva kerületünkben, a tavalyi évben 88 millió forintot fordítottunk az utakra, ami a kívánatosként megjelölt összeg 22%-a." - közölte az [origo]-val a Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft.