Kitiltják a régi autókat a belvárosból

A hatályos fővárosi szmogrendelet idén érvénybe lépő része az év harmadában kitiltja a régebbi autókat bel-Budapest jelentős részéről. Az intézkedésről az érintettek sem tudnak, pedig minden ötödik kocsi a Hungária-gyűrűn kívül rekedhet októbertől márciusig. A belvárosban lakók sem mehetnek hazáig sárgamatricás autóval.

Ősszel is voltak róla híradások, de a fővárosi szmogrendeletről igazán január elején hallottunk sokat - 11-én a riadót is el kellett rendelni, korlátozták a gépjárműforgalmat.

A rendelet felvet néhány kérdést, és a végrehajtással is akadtak problémák: a rendőrök nem büntették meg azokat, akik páros nap páratlan, vagy páratlan nap páros rendszámú autóval közlekedtek Budapesten, mivel a KRESZ nem tartalmaz erre vonatkozó passzust. Az ombudsman szerint ugyanakkor lehetett, sőt kellett volna bírságolni, hiszen a renitensek miatt sérültek a jogállamisághoz, illetőleg az egészséges környezet védelméhez fűződő alkotmányos jogok. Január 13-ára tisztult annyit a főváros, hogy lefújhatták a riasztást, a médiában ismét a gázkrízis lett a legfőbb téma.

Pedig a budapesti szmogrendeletnek van egy olyan szakasza is, amely nem csupán egy esetleges riadó esetén korlátozza az autóforgalmat, hanem tízezrek számára jelöli ki tiltott zónaként a tágan értelmezett belvárost - az év négy és fél hónapjában.

A rendelet hatályos, így 2009. október 20-ától a belváros bizonyos részébe nem lehet behajtani a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművel. Ez gyakorlatilag a katalizátor nélküli, valamint a nem szabályozott katalizátorral rendelkező négyütemű benzines, a kétütemű benzines, valamint az 1998 előtti dízeleket jelenti (természetesen vannak kivételek). A legegyszerűbb módja annak eldöntésére, hogy behajthatunk-e vagy nem, ha a hátsó rendszámtáblán megnézzük a kötőjel alatti hatszögletű plakettet. Ha zöld, akkor szabad a behajtás, ha sárga, akkor október 20-a és március 8-a között tilos.

A korlátozás minden év októberében automatikusan érvénybe lép, függetlenül a légszennyezés mértékétől, nem kell tehát hozzá határérték feletti károsanyagszint, a főpolgármester vagy valamilyen hatóság utasítása. A tiltott zóna az Árpád híd - Róbert Károly körút - Hungária körút - Könyves Kálmán körút - Lágymányosi híd - Dombóvári út - Sárbogárdi út - Hamzsabégi utca - Budaörsi út - Alkotás utca - Krisztina körút - Vérmező út - Margit körút - Bem József utca - Bem rakpart - Árpád fejedelem útja - Lajos utca - Pacsirtamező utca által határolt terület, a budai alsó rakpartot nem érinti.

Lesz dolga a kommunikációs osztálynak. Az októbertől érvényes korlátozásról az érintettek sem tudnak

A budapestihez hasonló intézkedést hoztak már más európai nagyvárosban is. Németországban Berlin, Köln és Hannover belvárosából is kitiltották a környezetszennyező gépjárműveket. A környezetvédelmi zónákat a városok az utak mentén közlekedési táblákkal jelzik - így lesz ez Budapesten is, az autósokat KRESZ-táblák tájékoztatják majd a behajtási tilalomról. A bevezetéssel kapcsolatos tájékoztatást már megkezdte a Fővárosi Önkormányzat, a szmogriadó idején minden lehetséges fórumon és a médiumokon keresztül is hangsúlyozták, hogy a hasonló helyzeteket megelőzendő, október 20-ától kitiltják a belvárosból a környezetszennyező autókat.

Adódik a kérdés, mi lesz azokkal, akik a belvárosban laknak, és sárgamatricás autójuk van. A főváros válasza értelmében vagy egy helyben állnak majd hónapokig, vagy a zónán kívül autóznak majd - a behajtási tilalom alól ugyanis a helyi lakosok sem kapnak mentességet.

Budapest Főváros Közgyűlésének
69/2008. (XII. 10.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros szmogriadó-tervéről

II.

Szmoghelyzet kialakulásának megelőzése és előzetes intézkedések

3. §

(1) A szmoghelyzet kialakulásának megelőzésének érdekében a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BMKvVM együttes rendelet 9. számú melléklete alapján, a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott (a továbbiakban: kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó) gépjárművek forgalma tilos október 20-tól, március 8-ig tartó időszakban a (2) bekezdésben meghatározott területen.

(2) Az (1) bekezdés szinti közúti közlekedési korlátozás területe az Árpád híd - Róbert Károly körút - Hungária körút - Könyves Kálmán körút - Lágymányosi híd - Dombóvári út - Sárbogárdi út - Hamzsabégi utca - Budaörsi út - Alkotás utca - Krisztina körút - Vérmező út - Margit körút - Bem József utca - Bem rakpart - Árpád fejedelem útja - Lajos utca - Pacsirtamező utca által határolt terület, kivéve a Budai alsó rakpart.

A rendelet szerint ezentúl minden ősszel október 20-ától a következő év március 8-áig a pirossal bekarikázott területen belül nem mehetnek a sárga plakettes gépkocsik

A meglehetősen drasztikus szabályozásról egyelőre az érintettek sem tudnak, október közeledtével nyilván javul majd a helyzet, és megszületik az a jogszabály is (vagy alkalmaznak egy már létezőt), amely alapján megbüntethetik azokat, akik nem tartják be a korlátozást. Talán addig a gázüzemű járművekkel kapcsolatos ellentmondást is sikerül feloldani. A megelőzés kapcsán ugyanis a 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KVVM együttes rendeletre hivatkoznak (az határozza meg, egy autó zöld vagy sárga plakettet kap). A rendelet szerint a tiszta gázüzemű autó sárgaplakettes, miközben tudjuk, hogy a szmogriadó esetén a tiszta gázüzemű autó környezetvédelmi besorolása a hibrid autókkal megegyező, ezért szmogriadó esetén még riasztási fokozatkor is szabadon lehet vele közlekedni, rendszámtól függetlenül. (Talán azért nem fodítottak kellő figyelmet a harmonizációra, mert tiszta gázüzemű autó a gyakorlatban nem létezik.)

7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet
a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről

9. számú melléklet

2. Környezetvédelmi tulajdonság
A plakett zöld vagy sárga színével jelzi a gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságát. A környezetvédelmi tulajdonságot a jármű konstrukciós jellemzői, illetve a gépkocsi típus nemzetközi előírások szerinti jóváhagyása határozza meg. A gépkocsik a környezetvédelmi tulajdonság szerint a következő két csoportba sorolhatók:

2.1. Korszerű, környezetbarát gépkocsik (zöld plakett)
2.1.1. a lambda () szabályozott keverékképzésű, katalizátoros benzinüzemű személygépjárművek, kis-tehergépkocsik és kisbuszok,
2.1.2. az Európai Unió tagországaiban az Egyesült Államokban, vagy Japánban 1998. január 1-je után gyártott dízelüzemű személygépkocsik, kis-tehergépkocsik és kisbuszok,
2.1.3. a legalább az EURO-II minősítésnek megfelelő tehergépjárművek, nehéz tehergépjárművek, vontatók és autóbuszok,
2.1.4. minden a tulajdonos által igazoltan legalább a Tanács 96/69/EK irányelvének és az ENSZ EGB 83.03/C vagy az ENSZ EGB 49.02/B. előírásnak megfelelő dízel üzemű gépkocsik.

2.2. Egyéb gépkocsik (sárga plakett)
2.2.1. Csökkentett szennyezésű gépkocsik (régi kék plakett)
- szabályozatlan keverékképzésű, katalizátorral felszerelt benzin üzemű személygépkocsik, kis-tehergépjárművek és kisbuszok,
- tiszta (csak gázzal üzemeltethető) gázüzemű (LPG vagy CNG) személygépkocsik, kis-tehergépjárművek és kisbuszok.
2.2.2. Hagyományos benzinmotoros gépkocsik (régi sárga plakett)
Az első két csoportba nem tartozó négyütemű, benzinüzemű motorral hajtott gépkocsik.
2.2.3. Hagyományos kétütemű- és dízelmotoros gépkocsik (régi piros plakett)
Az első két csoportba nem tartozó kétütemű- és dízel motorral hajtott gépkocsik.

Sajnos a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) kommunikációs és sajtóirodája arra hivatkozva, hogy jelenleg minden médiumtól számos kérdést kapnak, öt nap alatt sem tudott tájékoztatni arról, hogyan lehet a tiszta gázüzemű autó sárgaplakettes, miközben a rendelet szerint szmogriadó esetén közlekedhet. Arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, pontosan hány ilyen tiszta gázüzemű modellt ismernek, és a vegyes gáz-benzin üzemű autókra miért nem vonatkozik ez a szabályozás. Kíváncsiak voltunk arra is, ellenőrzés szempontjából nem jelent-e problémát, hogy csak a hátsó rendszámtáblán van matrica, így a rendőr csak akkor veszi észre, ha az adott gépjármű elhajtott mellette.

A cél, hogy környezetkímélőbb autókba vagy tömegközlekedésre szoktassák a sárgamatricás tulajdonosokat

A főváros sajtóirodája nem bizonyult ennyire leterheltnek, és egy kis tanulmányt jutattak el hozzánk, amely részben válaszolt az NKH felé megfogalmazott további kérdéseinkre is.

Az ábra a budapesti felülvizsgálatok alkalmával kiadott matricák arányát szemlélteti. Az NKH becslése alapján a fővárosi sárgamatricások aránya évről évre csökken, ma biztosan alacsonyabb mint 18%

A tájékoztató szerint az általuk kidolgozott szmogriadó rendelet két alappillérre épül: a megelőzésre, és a már kialakult szmogriadós helyzet kezelésére. A környezetszennyező gépjárművek kitiltása értelemszerűen a megelőzést szolgálja, az NKH valamint a Közlekedéstudományi Intézet szakértői is alátámasztják azt, hogy ezzel az intézkedéssel jelentősen csökkenthető a szmogriadó elrendelésének veszélye. Az NKH becslése alapján a fővárosi sárgamatricások aránya évről évre csökken, jelenleg ez kisebb mint 18 százalék, tehát a behajtási tilalom a budapesti autósok kevesebb mint ötödét érinti (a nem Budapesten regisztált, de rendszeresen a fővárosban közlekedő autók számáról nincs adat).

A Közlekedéstudományi Intézet szakértői szerint a korszerűtlen gépkocsik tízszer annyi légszennyező anyagot füstölnek a levegőbe, mint katalizátoros társaik. A szakértők szerint a főváros csupán ezeknek a kocsiknak a kitiltásával akkora légszennyezés-csökkenést érhet el, mint a járművek számát megfelező, rendszámok (páros-páratlan) alapján elrendelt forgalomkorlátozással. A gépkocsik által okozott légszennyezés tehát csupán ezzel az intézkedéssel akár felére is csökkenthető - áll az [origo]-hoz eljutatott közleményben.