Formába hozták - Volkswagen Polo 1.4 MPI Comfortline teszt

Mindig is a kisautókért rajongtam, így a Volkswagen Polók, különösen a GT és GTI változatok nagyot dobbantottak a szívemen, ha láttam egyet elgurulni az utcán. Aztán a nagy német konszern valamiért úgy gondolta, jól fog kinézni a Polo négy kerek lámpával az elején, és onnantól kezdve megszűnt számomra ez a típus - egészen mostanáig.

Bár 5,4 centiméterrel hosszabb és 3 centiméterrel szélesebb, mégis könnyebb az új Polo az előző generációnál, tesztautónk tömege még a jelenlegi legerősebb, 1,4 literes benzinmotorral sem érte el az 1,1 tonnát. Papíron 86 lóerős a benzines kínálat csúcsa, és ha rám hallgatnak, ennél gyengébb motorral nem veszik ezt a típust - feltéve, ha akarnak klímázni, utasokat és csomagokat szállítani, minden más esetben elég lehet az 1,2 literes alapmotor. Háromezerig nagyjából csak annyi történik, hogy elindulunk, ha a forgalom ritmusával akarunk közlekedni és még előzési ambíciókat is dédelgetünk, akkor bizony taposni kell az egynégyesnek, amelyen érezni, hogy szegény nekilódulna, de nyakon vágták a környezetvédelmi normák teljesítésével, így inkább csak imitálja a száguldást.

A 130 km/órás tempó így is könnyedén tartható autópályán, egyedül csak egy hatodik fokozat hiányzott a váltóból, még annak ellenére is, hogy az ötödiket érezhetően hosszabbra hagyták. Szinte folyamatos klímahasználattal, utasokkal és csomagokkal hétliteres átlagot sikerült kihozni, amit először nem akartam elhinni, de miután másodjára is ezt a szintet hozta, kezdtem megértőbb lenni a kissé vérszegény motorral szemben, diétára fogták.

Nem olyan agilis, mint egy Mazda2, de vezetni így is élvezetes

Vezetni nem mellesleg kifejezetten kellemes a Polót, ugyan nem olyan agilis, mint egy Mazda2 vagy Ford Fiesta, mégsem lehet elaludni a kormány mögött, ami a mai új autókat ismerve meglehetősen nagy erénynek mondható. A kormányszervó pont annyira erős, hogy a nagyi ne kapjon izomlázat az Aldi parkolójában manőverezve, de mégsem nevezhető döglöttnek, ráadásul kellemesen közvetlen. A váltó szintén remek birodalmi darab, rövid utakon jár, precíz, de ez is csak akkor tűnik fel, ha kifejezetten rákoncentrálunk, különben ez is észrevétlenül beleolvad a tökéletesen funkcionáló csomagba.

Hosszabb, szélesebb, de laposabb elődjénél

Ezért a konfigurációért (Comfortline felszereltség, 1,4 literes benzinmotor) jelenleg 3,7 millió forintot kell fizetni, amiért megkapjuk a már-már kötelezőnek számító extrákat (légkondicionáló, elektromos ablak, tengernyi légzsák, ESP), de még így is a kategória egyik legdrágább darabja. Közhely ugyan, de e mögött ezúttal is kitapintható minőség van, amit nem mellesleg a piac eddig is értékelt, ezért vélhetően ez a generáció is jobban tartja majd használtként az árát a kategóriatársaknál, már ha ez vigasztal bárkit is a Volkswagen-szalon pénztáránál ácsorogva.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel. Hengerűrtartalom: 1390 cm³. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 63 kW (85 LE)/5000. Nyomaték: 132 Nm/3800. Sebességváltó: ötfokozatú manuális.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 3970/1682/1485 mm. Tengelytáv: 2470 mm. Saját tömeg: 1070 kg. Terhelhetőség: 480 kg. Üzemanyagtartály térfogata: 45 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/h): 12,1 s. Végsebesség: 177 km/h. Gyári átlagfogyasztás: 5,9 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 7 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 139 g/km