A modellfrissítés talán legfontosabb hozadéka a két, 1,4 és 1,8 literes turbós erőforrás. Teszt-Skodánk orrába a kisebbiket szerelték, amely 200 newtonmétert és 90 kilowattot (122 lóerőt) produkál.
Az 1,6 literes szívómotor pironkodva elbújhat a kistesó ötödével nagyobb teljesítménye és több mint harmadával nagyobb nyomatéka mellett. Emellett az 1.4 TSI átlagosan nyolc decivel fogyaszt kevesebbet száz kilométeren a gyári adatok alapján.
Nagyobb teljesítmény, kisebb étvágy - városban és azon kívül is megvizsgáltam, mennyire sikerült megtalálni az eddiginél optimálisabb kompromisszumot. A hivatalos 5,3 literes országúti fogyasztást persze nem sikerült hoznom, pedig a sebességhatárt betartva autóztam, és szinte csak simogattam a gázpedált; igaz a 6,1-es adat sem mondható rossznak a teljesítmény és a nyomaték ismeretében. Ennél jelentősebb volt az eltérés városban: Budapesten előfordult olyan is, hogy 11,5 körüli értéket mutatott a kijelző.
A belső is superbes lett, igényesebbek az anyagok, jobb a felszereltség
(Még több fotó a galériában. Kattintson képre!)
Nyugodt haladásnál nagyon halk a motor, simán lehet aludni is az autóban. Ez esetben az udvarias vezetőnek két dolgot illik elkerülnie: a magas fordulatszámot - a turbónyomás 3000 körül lódítja meg a gépet -, illetve a bántóan hangosan működő hátsó ablaktörlő használatát. A vonóerő hatfokozatú kézi váltón vagy hétfokozatú DSG-n keresztül jut a kerekekre, utóbbi közel hatszázezer forinttal dobja meg a vételárat. A "mezei" hatos egyébként nagyon pontos, a Skoda le sem tagadhatná a német szálat. Ugyanez a helyzet a precíz kormányzással, az embernek az az érzése, hogy bármilyen sebességgel bármilyen kanyart be tudna venni. Nagyon jól tapad az úthoz az Octavia, ennek megfelelően a felfüggesztés némiképp ellentmond annak a karakternek, amit sugároz magáról a kocsi. Igaz, még ezzel együtt is erősebb a nagyautós benyomás.
Előbb már érintettem a típus legfőbb vonzerejét, a kiváló ár/érték arányt, most lássuk a konkrét számokat. A ráncfelvarrt Octavia négy és fél millió forint alatt indul - a legolcsóbb változat, a 80 lóerős, 1,4 literes szívómotorral szerelt Classic egész pontosan hatszáz forint híján 4,3 millióba kerül. A csúcsot elfoglaló, kétezres dízellel és DSG váltóval ellátott L&K kivitel több mint kétszer ennyit, 9,408 milliót kóstál. Ezt talán azoknak kínálják, akik valamiért görcsösen ragaszkodnak az Octaviához, hiszen ennyi pénzért szépen felszerelt Superbet is lehet kapni.
Ezért vesznek sokan Octaviát: 560 literes a csomagtartó
(Még több fotó a galériában. Kattintson képre!)
Nálunk Ambiente felszereltségű gép járt - ez szint a Classic felső szomszédja. Az árkülönbözet 144 ezer forint, amely összegért ESP-t, Jumbo Box könyöktámaszt, első-hátsó fejlégzsákot, ködfényszórót, multifunkciós kijelzőt, komolyabb audioberendezést, a csomagtérbe szerelt akasztókat, színrefújt tükörházat és kilincseket kapunk. A tesztautót ezeken felül könnyűfém keréktárcsával és kanyarkövető ködfényszóróval látták el, utóbbi 31 200 forintos pluszt jelent.
Ha a számokat nézzük, a kisebbik turbós kivitelnek az 1.6 MPI-re kell mérnie a legnagyobb csapást. A fentebb említett teljesítménytöbblet és takarékosabb működés mellett a tisztább üzem és a lényegesen jobb gyorsulás is a feltöltős 1390-es blokk mellett szól, és akkor még szó sem esett a kedvezőbb biztosítási díjtételekről. Az Ambiente felszereltségű 1.4 TSI ára 5,179 millió forint - az ezerhatszázas szívómotoroshoz képest kevesebb mint 220 ezer a felár, ez nagyjából a 17 colos Pegasus felnik költsége vagy a DSG váltó ellenértékének negyven százaléka. A másik turbós benzinesnek ugyanakkor igencsak megkérik az árát: az 1.8 TSI további bő 1,1 millióval kurtítja meg a bankszámlát. A plusz négyszáz köbcenti tehát több mint ötödével drágítja az autót - vajon megér ennyi pénzt? Én sokallom, de legalább nem kellene hosszan morfondíroznom, ha Octaviát vennék.
Műszaki adatok |