2008 autós bosszúságai

Vágólapra másolva!
A járműtulajdonosok gyakran érzik úgy, hogy az állami szervek nem biztosítják a normális közlekedéshez szükséges feltételeket, ugyanakkor fejőstehénként tekintenek az autós és motoros társadalom tagjaira. Tény, hogy a gépjárművek gazdái, használói, vezetői gyakran áldozatai a döntéseknek, legyen szó forgalomszabályozásról, anyagi terhekről vagy akár a KRESZ-ről. Összegyűjtöttük, min dühönghettünk 2008-ban.
Vágólapra másolva!

Forrás: MTI


Súlyos büntetések
a májusban bevezetett szigorítás

Az új szabályozás szerint azonban - szélsőséges esetben - akár az is több százezres bírságot fizethet, aki városban nem vesz észre egy 20 km/órás sebességkorlátozó táblát, vagy nem lassít egy olyan fantom vasúti átkelőnél, ahol az úttest szélénél véget ér a sín. A szigorítás hatására egyébként javult a statisztika, hirtelen elkezdtek viszont potyogni a rendszámtáblák.

Drága Magyarország
Mint az közismert, a tulajdonosokat sújtó jelentős hazai terhek ellen sokan más országban regisztrált járművel védekeznek, kihasználva az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket. Ha Komárom északi felén helyeztetjük forgalomba járművünket, megspóroljuk a nem csekély regisztrációs adót, ráadásul nincs teljesítményadó, és a kötelező biztosítás díja is alacsonyabb, mint a Duna déli oldalán.

A hazai állami szervek természetesen nem nézik jó szemmel a bevételek kiesését. Bár külföldi rendszámú gépkocsit magyar állampolgár csak akkor használhat harminc napon túl, ha az év nagyobbik részét az adott külföldi országban tölti, a schengeni csatlakozás óta nincs lehetőség a hatóságok kezében, hogy nyomon kövessék a járművek és a személyek mozgását, tartózkodását. Ennek ellenére harcot hirdettek a külföldi rendszámmal spórolók ellen, és ellenőrzésekkel próbálják elrettenteni a járműtulajdonosokat. Sokan háborognak, mondván az állam ismét a szigor eszközéhez nyúl ahelyett, hogy olyan feltételeket teremtene, melyek mellett nem érné meg külföldön forgalomba helyeztetni az autót. Az ombudsman is aggályosnak találta a szlovák rendszámos autók kiemelt vizsgálatát.

Forrás: MTI

Párhuzamos utak felújítása
Nem új gyakorlat, hogy a főváros egymással párhuzamos utakat újít fel egy időben. Emlékezhetünk, hogy 2006 nyarán a Szentendrei út, Pomázi út, Nánási út és Királyok útja feltúrásával sikerült Csillaghegyet és Békásmegyert szinte elvágni a külvilágtól. Azt hittük, az illetékesek levonták a tanulságokat, de a 2008-as év bebizonyította, hogy nem.

A Dunával párhuzamos főútvonalak jelentették Budapest szűk keresztmetszetét: a metróépítés miatt lezárták a pesti alsó rakpartot - és a Kálvin teret -, ezzel egyidejűleg felbontották a budai alsó rakpartot, továbbá forgalomkorlátozás volt a szinte egyedüli alternatívát kínáló Attila út, Krisztina körút kettősön, valamint a Bem tér környékén is. Az útfelújítások ütemezésével kapcsolatos riportunkból kiderült, hogy idén még rosszabb lesz a helyzet.

Motorosok hátra!
Motorkerékpárokat viszonylag olcsó üzemben tartásuk, az általuk biztosított szabadságérzés, valamint a városi forgalomban jelentkező egyértelmű előnyük miatt vásárolnak az emberek. Utóbbit nálunk jogszabály tiltja. Mint arról Az év autós csalódásai című cikkben is beszámoltunk, nem lett semmi abból a KRESZ-módosításból, amely megengedte volna, hogy a kétkerekű gépek a piros lámpánál várakozó autók közt előreguruljanak - ami egyébként általánosan bevett gyakorlat. A módosítás, melyet több állami szerv munkatársaiból álló grémium javasolt, a szavazáson vérzett el. Tehát hiába a kis méret és a két kerék, a szabályok szerint a robogósoknak és motorkerékpárosoknak továbbra is várakozniuk kell a sorban.

Hídmizéria
A főváros és környéke közlekedésének egyik legsúlyosabb problémája a hidak hiánya. Bár a sokadik időpont-módosítás után szeptemberben átadták a Megyeri hidat, azért 2008 sem múlt el visszásságok nélkül - a nyár folyamán sokszor az őrületbe kergették az autósokat a lezárásokkal. A metróépítés miatt a Szabadság híd eleve kiesett a forgalomból, és a maradék hat átkelési lehetőségből is alkalomadtán lezártak másfelet. A Lánchídon június 21-étől augusztus 17-éig rendszeresen hídünnepet tartottak hétvégenként, a Margit híd Budára vezető oldalát pedig fél szélességében lezárták és a kerékpárosok rendelkezésére bocsátották. Az ideiglenes kerékpársávot nem a két járda valamelyikén alakították ki, így e lépésnek is az autósok itták meg a levét. Bár nyáron szinte kiürül a város, és szombat kora délutánonként a Nagykörút egy-egy lámpájánál nem várakozik ötnél több autó, a Margit híd egy sávjának lezárásával mégis sikerült összefüggő kocsisort létesíteni egész az Oktogonig.

Sebességmérőt mindenkinek!
Korábban elég volt a rendőröktől tartaniuk a gyorshajtóknak, de tavaly május elsejétől a közutakat kezelő és az úthasználati díjat beszedő, a befizetéseket ellenőrző szervek is jogosultak sebességmérésre. A magánsebességmérő-rendszer még nem indult be igazán, de egy rövid gondolatmenettel levezethető, miért illik listánkba.

Forrás: [origo]

A maszek traffipaxos százalékot kap majd a bírság után, ezért érdeke, hogy az minél több legyen. A bírság a sebesség túllépésének mértékétől függ. A 130-as limitet nyilván kevesebben lépik kétszeresen túl, mint mondjuk egy tízes vagy húszas korlátozást - sejthető, hogy lakott területen, sokszor értelmetlenül kihelyezett 10-es, 20-as, 30-as, 40-es tábláknál rejtőznek mad el az önkéntes fényképészek.

A biztosítás sem jelent biztonságot
Nem elég a fizetendő összeget nézni - tanulhatták meg a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfelei. A milliárdos hiányt felhalmozó egyesület tevékenységét tavasszal függesztette fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az egyesületi forma miatt a szerződök egyben egyesületi tagok is, a közgyűlésen nekik kellett dönteniük arról, pótbefizetéssel feltöltik-e a kasszát. A mintegy 180 ezer tagból kétszáz sem jelent meg, a sajtó kizárásával megtartott szavazáson elutasították a javaslatot, és a biztosított állomány eladása mellett döntöttek. Az azonban senkinek sem kellett, így a MÁV ÁBE tagjainak év közben kellett átszerződniük egy másik biztosítóhoz.

Forgalombénító fekvőhídőr
Az Árpád híd felújítása napközben elvileg csak sebességkorlátozással járt volna - a munkaterületet lefedő rámpa azonban akkorára sikeredett, hogy azon az autók egy része egyszerűen fennakadt, így hamar megbénult a környék forgalma. A főpolgármester-helyettes azonnali vizsgálatot rendelt el, amely tervezési és kivitelezési hibát állapított meg. Hagyó Miklós elnézést kért a kellemetlenségért.