Afganisztán, a Toyota-temető

Vágólapra másolva!
Egy ország, amely az utóbbi években mindennap szerepel a hírekben, mégis alig tudunk róla valamit. Például azt sem gondolnánk, hogy az autópark gyakorlatilag csak Toyotából áll. Afganisztán olyan hely nekik, mint kutyáknak a hold. Ide járnak vonyítani, kiszenvedni, majd elporladni, és részekben egy másik autóban feltámadni.
Vágólapra másolva!

Fotó: Nagy Tibor

Kabuli forgalom. A Toyota Corollák egyhangúságát csak egy Toyota kisbusz töri meg
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


Afganisztán háborúiról, ópiumtermesztéséről, tálibjairól, az ezeréves bamiyani Buddha-szobrok ledöntéséről és kék burkás asszonyairól ismert. Van azonban még egy dolog, amelyet csak kevesen ismernek, és mégis - a kábítószer-kereskedelmen kívül - ebben is világbajnok az ázsiai ország: az egy főre jutó Toyoták, azon belül is a Corollák számában. Itt minden autó a felkelő nap országának szülötte, és általában Corolla. Nem is úgy emlegetik az autót, hogy Toyota, hanem a kocsinak, a kategóriának, és általában az autóknak is Corolla a neve. Ha épp nem egy fehér-sárga taxit látunk, akkor még a régi, Németországot, azaz a D matricát is láthatjuk a csomagtartón, sőt, akár az eredeti rendszám is megtalálható az afgán alatt.

Sajnos semmilyen statisztikai adat nem áll rendelkezésünkre a Toyoták számát illetően, hiszen a helyi hatóságok azt sem tudják, hány fő él hivatalosan az országban, ahogyan azt sem, összesen hány darab gépjármű rohangál az utakon. Biztos azonban, hogy csak keresve-kutatva, nagy szerencsével lehet más autómárka képviselőjére bukkanni. Persze akad egy-két kivétel, mondjuk egy-egy nagykövetségi páncélozott Mercedes, esetleg az egykor még szovjet elvtársak által hátrahagyott Lada, Moszkvics, Volga. A fejlődésnek hála, megjelent a piacon néhány Kia is, bár gyakoriságuk, vagy inkább ritkaságuk szembeötlő. Félév alatt nyolc Sportage és egy Sorento terepjárót sikerült fellelni.

Fotó: Nagy Tibor

Elvétve találni egykori szovjet kocsikat. A Ladákat, Volgákat, Moszkvicsokat Toyota-alkatrészek tartják életben
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


Ugyanakkor felfutóban a Ford imidzse és száma is, mivel a rendvédelmi szerveket Ford Ranger terepjáróval látták el. Általában - mert szabályt húzni itt semmire sem lehet - sötétzöld a rendőröké, homokszínű a katonáké. A hazai Ranger-tulajdonosok elégedettek lehetnek és megbízhatnak autóikban, mert amelyik terepjáró bírja a 90-et a magyar szántóföldek minőségével vetekedő kabuli utakon - mindezt úgy, hogy 8-10 katona ül benne, illetve rajta, ráadásul teszi mindezt teljes fegyverzetben - az szinte mindent kibír, pláne aszfalton.

Mivel a személygépkocsik 99,5%-a Toyota, ezért talán ez az egyetlen márka, amihez új, de inkább bontott és felújított, vagy csak lemosott alkatrészt lehet kapni. Ha ne adj' Allah, néha napján más autó is bekeveredik az országba, természetesen szervizháttér és alkatrész nélkül, akkor megkezdődik ezek Corollává alakítása. Így az orosz Ladák, Moszkvicsok is sokkal korszerűbbek, mióta távol-keleti karburátorokkal, fékkel és lengéscsillapítókkal látják el őket. A Corolla-lámpával szerelt "zöldséges" Mercik pedig jolly jokerek, azaz mindent visznek rútság és igénytelenség területén.

Fotó: Nagy Tibor

Autómosó a Salang-hágónál. A képen egy Toyota látható
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


Kabulban összesen két-három Toyota szakszerviz áll a tulajdonosok rendelkezésére, amelyek a helyi viszonyokat tekintve horrorisztikus áron dolgoznak, így forgalmuk is csekély. A többség szakikhoz, út menti szerelőhöz hordja féltett kincsét. Ezekben a műhelyeknek csak nagy jóindulattal nevezhető viskókban elég kétes minőséggel dolgoznak, az árak - akárcsak a piacon vagy a boltban - természetesen alkuképesek. Egy Toyota HiLux Surf (magyarul Toyota 4Runner) olajcseréje, szűrővel együtt, lealkudva húsz amerikai dollár, négy darab lengéscsillapító szereléssel együtt kétszáz, egy garnitúra terepjárógumi 220. A gumisok is elég olcsón, egységáron javítják a gumit: egy defekt, egy dollár.

Becslések országa

Afganisztán az a hely, ahol még az ország nagyságát sem tudják pontosan megállapítani, a többi statisztikai adatról nem is beszélve. Igaz ez a népességre, az autók számára, de még az úthálózatra is. Így "saccperkábé és szerintem" adatokkal találkozhatunk mindenhol. Afganisztán népessége kb. 31 millió fő (2006-os becslés). Népszámlálással 1980-ban próbálkoztak, sikertelenül. Hogy meddig jutottak, azt senki sem tudja, mindenesete az utolsó biztosnak tekinthető adat 1971-ből származik. Akkor 17,4 millióan éltek ebben a gyönyörű országban. Két hivatalos nyelv van, a dari és a pastu, de körülbelül még harminc nyelvet, nyelvjárást beszélnek, szóval a helyieknek sem kis feladat mondjuk az ország másik felében mákot venni. Öt nagy és megszámlálhatatlan kisebb nemzetiség él itt. A legnagyobb a pastun (42%), majd a tádzsik (27%), hazara (9%), üzbég (4%), és a núrisztáni (róluk nem áll rendelkezésre százalékos adat). A születéskor várható átlagos életkor 43,3 év.