S-osztály kicsiben - Mercedes C220 CDI teszt

Az új C-osztályos Mercedes jött, látott, és győzött. Kevés olyan modellje volt a csillagos márkának az elmúlt tíz évben, ami ennyire heves lelkesedést váltott volna ki az autós társadalomból. Végre Stuttgartban is rájöttek, hogy egy Mercedesnek nincs szüksége kör alakú lámpákra, vagy tojásformára, elég, ha egy karakteres, szögletes formát álmodnak neki. Az új bébi-Benzt a legnépszerűbbnek ígérkező 2,2 literes dízelmotorral tettük próbára.

A tojáslámpák helyett ferdén fekvő, sportosabb lámpatesteket kapott a C-osztály
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Sokak szerint a Mercedes személyautók igazából nem az A, hanem a C-osztállyal kezdődnek. Ez a legkisebb, klasszikus formájú szedán a gyár kínálatában, nem az első, hanem a hátsó kerekek a hajtottak, és itt már csillagon keresztül szemlélhetjük az előttünk haladó autót, ami talán a legfontosabb a márka rajongóinak szemében. Ez utóbbi viszont nem feltétlenül igaz, mert a hagyományos, krómléces hűtőmaszk a fölötte trónoló csillaggal csak az alap Classic, és a több mint félmillióba kerülő Elegance felszereltséghez jár a C-osztály esetében. Ezért a pénzért a C220 CDI-nél csak néhány krómdíszítést, multifunkciós kormányt, szebb kárpitokat, hátsó könyöktámaszt, több utastér-lámpát és két ködlámpát kapunk, nem feltétlenül éri meg a felárat. Bonyolítja a helyzetet, hogy tesztautónk a klasszikus stílusjegyek mellé még egy rakás sportos kiegészítőt is kapott a bő hatszázezerért mért AMG-csomag jóvoltából. Sokan azt hitték, hogy a 457 lóerős C63 AMG-vel van dolguk, mert a mutatós, 17 colos alufelnik, az első-hátsó köténylemezek, a küszöbtoldatok, a lyuggatott első féktárcsák és a másfél centivel süllyesztett futómű megtévesztette őket. Persze ezek nélkül is sportosnak mondható a karosszéria vonalvezetése, az első kerekek - amúgy BMW-módra - nagyon közel kerültek az autó sarkaihoz, a motorháztető enyhén púpos, az övvonal dinamikusan emelkedik, és az oldallemezeken is izgalmas domborításokat lehet felfedezni. Csak a far megítélése nem egyértelmű: van, aki lelkesedik érte, mások szerint csúnya, egyszer biztosan megszokjuk.

A C220 CDI-hez alapáron jár a polírozott kipufogó és a 16 colos felnigarnitúra
(Még több kép a galériában. Kattintson a képre!)

A szépséges külső után természetesen akkor sem kell csalódnunk, ha végre helyet foglalunk az autóban. Helyesbítek: ha elöl foglalunk helyet az autóban. Bár a teljes hossz 55, a tengelytáv pedig 45 mm-rel lett hosszabb, mint az előd esetében, ez a hátsó lábtéren sajnos alig érződik. Próbálták menteni a menthetőt Stuttgartban, és a hátul ülők térdeinek kis vájatokat alakítottak ki az első ülések hátulján, de ez sem segít azon, hogy a lábfejet nem lehet az ülés alá betolni, így pedig nem a legkellemesebb az utazás. Túlságosan átlátszó stratégia ez a Mercedes marketing-részlegétől, üzenete: ha nem csak kettő, hanem négy embert akarsz kényelmesen szállítani, akkor tegyél hozzá még egy kicsit a pénzedhez, és vegyél legalább egy E-osztályút. Elöl szerencsére nem kell helyszűkétől tartani, a négycentis szélességbővülés az elődhöz képest jól érezhető. Egy Mercedes esetében nem méltó az említésre, hogy igényes anyagokból csavarozták össze a műszerfalat, kritikát csak a sok fekete szín miatt kissé lehangoló hangulat érdemel. Ez persze csak a tesztautóra igaz, a vásárlók rengeteg színkombinációból válogathatnak.

Egyszerű, szögletes formák, első osztályú anyag- és összeszerelési minőség
(Még több kép a galériában. Kattintson a képre!)

A mostani generációval már a C-oszályhoz is elérhető lett a COMAND nevű fedélzeti információs rendszer, ami a legdrágább verziójában merevlemezes navigációs rendszert, hat lemezes DVD-váltót, beszédfelismerést, Bluetooth telefonkihangosítót, mp3-lejátszó csatlakozót és a kiválóan szóló hangrendszert foglalja magában. Azt információk alaphelyzetben a középkonzol tetejéből kinyíló hétcolos, színes kijelzőn jelennek meg, de akit ez zavarna vezetés közben, eltűntetheti az LCD-panelt, mert a legfontosabb tudnivalók továbbra is nyomon követhetőek maradnak a sebességmérő közepébe integrált egérmozin. Szerencsére nem kell minden apró módosításért a menürendszer rengetegébe vetni magunkat, mert a legfontosabb funkciók közvetlen gombokkal is elérhetőek, így sokkal kevesebb ideig kell levenni a szemünket az útról.

Egyelőre csak a főbb utakat és Budapestet ismeri a fejlett, de drága navigáció
(Még több kép a galériában. Kattintson a képre!)

Kár, hogy a 863 ezerbe kerülő infoközpont egyébként gyönyörű grafikájú, és villámgyorsan dolgozó navigációja Magyarországon csak a fővárost és a fontosabb autópályákat ismeri, de ez más autógyártók saját navigációjáról ugyanúgy elmondható. Az elsőrangú ülésekben elhelyezkedve örömmel állapítottam meg, hogy a mély üléspozíció ellenére jó a kilátás a karosszériából. Még az A-oszlopok is viszonylag vékonyak lettek, így átlósan előre is ki lehet látni a C-osztályból, ami egy mai autónál sajnos cseppet sem általános. Kiváló, igazi mercedeses fogása van a kissé fura alakú, de puha és vastag sportkormánynak, az AMG-csomag miatt ráadásul a kezünket sem kell levenni róla, az automatikus váltó fokozatait manuális üzemmódban, a volán mögötti fülekről is lehet váltogatni.