Menetlevél az anonim gyorshajtók ellen

A rendőrség egy Németországban már bevált módszerrel szüntetné meg azt az állapotot, hogy a rajtakapott gyorshajtók 60 százaléka nem adja meg az adatait: menetlevelet kellene vezetnie annak az autósnak, akinek járművét "egy ismeretlen személy" a megengedettnél gyorsabban vezette - olvasható a Népszabadság összeállításában.

Az EU 2001 szeptemberében adta ki úgynevezett Fehér könyvét, amely előírja a tagállamok számára, hogy 2010-ig 2000-hez képest a felére kell csökkenteniük a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. Magyarország - miután csak 2004 áprilisában lett az unió teljes jogú tagja - azt vállalta, hogy 2000-hez képest 2010-ig 30, 2015-ig 50 százalékkal csökkenti a halálos áldozatok számát.

A rendőrség már tavaly jelezte, hogy e cél "megvalósíthatatlannak látszik". Magyarországon 2000 óta folyamatosan nő a balesetek száma, s azon belül a halálos kimenetelű tragédiáké is. 2007 első hét hónapjában - az előző év azonos időszakához képest - másfél százalékkal több közlekedési balesetet jegyeztek fel, összesen 11489-et. De míg 2006 első hét hónapjában "csak" 584-en veszítették életüket az utakon, az idén július végéig már 612-en. Az összes baleset 30, a halálos kimenetelűek 40 százaléka gyorshajtás vagy a sebesség helytelen megválasztása miatt következik be.

Ma országosan 100 működőképes sebességmérőt tudnak felállítani az utak mentén. Ezen a téren 1995 óta nem volt átfogó fejlesztés. Annak ellenére sem, hogy a rendőrök "traffipaxozása" évente két-, két és fél milliárd forint pluszbevételhez juttatja a költségvetést. Száz új sebességmérő - amelyek beszerzését és részben a működtetését is a magánszféra "örömmel vállalná és várja" - nemcsak az állami bevételeket növelné, hanem a gyorshajtók lelepleződésének lehetőségét is.

Rendőrségi körökben azonban figyelmeztetnek: a hatályos jogi keretek között pusztán több sebességmérő telepítésével nem érhető el áttörés. Ha nem változnak a törvényi feltételek, a több mérőberendezés következménye az lesz, hogy még kevesebb rendőr lesz az utakon. A mai gyakorlat szerint ugyanis csak akkor hatékony a rendőrség a gyorshajtókkal szemben, ha a lefotózott autókat meg is állítja és felírja a sofőr adatait. Ez azonban azzal jár, hogy a 2200 közlekedési rendőr szinte folyamatosan traffipaxozik. Vagyis, az agresszív, másokat veszélyeztető, a tilos jelzésre, a záróvonalra, a kanyarodási és elsőbbségi szabályokra fittyet hányó autósok kiszűrésére már nem marad járőr.

Nyugat-Európában egyre inkább automata sebességmérőkkel ellenőrzik az utakat a nap huszonnégy órájában. Nálunk ez azért sem járható út, mert a gyorshajtáson ért, de meg nem állított autósok 60 százaléka azzal a megjegyzéssel küldi vissza a szabálysértési eljárást megelőzően kiküldött adatkérő lapot, hogy "nem kíván közvetlen hozzátartozójára terhelő vallomást tenni".

A rendőrség az elmúlt években számos javaslattal bombázta a szaktárcát, hogy miképpen lehetne elkerülhetetlenné tenni a szabálysértők felelősségre vonását, alkotmányossági és adatvédelmi okokra hivatkozva azonban eddig valamennyi előterjesztést visszaküldték.

Most újabb javaslatcsomaggal állt elő az ORFK. Ebben - német mintára - javasolják a menetlevél-vezetési kötelezettség előírását azoknak az autótulajdonosoknak, akiknek a gépkocsiját "ismeretlen személy" a megengedettnél gyorsabban vezette. A rendőrség lényegében a tehergépjárművek esetében alkalmazott menetlevél-vezetési szabályokat terjesztetné ki a renitens autósokra, azaz egy olyan létező jogszabályt, amelynek az alkotmányosságát eddig még senki nem vonta kétségbe.

Az ittas vezetőkkel szemben a rendőrség megfontolásra javasolja a ma még akár az erőszakkal is kikényszeríthető kötelező vérvétel megszüntetését. Ehelyett a jogszabály együttműködésre kötelezné az autóst, akit viszont erővel nem lehetne vérvételre vinni. Ám, ha nem működik együtt, azt a hatóság úgy értékelné, mintha részegen vezetett volna, s - a pénzbüntetés mellett - hat hónapra bevonná a jogosítványát - írja a Népszabadság hétfői számában.