Japán csodamasina - Lexus LS 460-teszt

Egy prémiummárka zászlóshajójának lenni mindig nehéz feladat. Itt kell megmutatni mindent, amit a gyártó tud, ebben a kategóriában lehet a legnagyobbat alkotni és bukni is. A Lexus az LS-sel ismét nem lőtt mellé, versenyben van a világ legjobb limuzinja címért.

A Lexus mindig is odafigyelt arra, hogy az autóiról alkotott képben ne csak a kényelem vagy a minőség alkosson vezérszerepet, hanem a kimagasló műszaki színvonal is fontos számukra. Egy ilyen modellnél mindig produkálni kell, meg kell mutatni, hogy a gyártó mire képes. A gyártók a legújabb fejlesztéseket mindig az ilyen zászlóshajókban dobják piacra, hogy aztán az évek alatt azok az egyre kisebb autókba is bekerüljenek. A Lexus az LS-nél igazából egy nagy "lufit" lőtt el, ez pedig a nyolcfokozatú automataváltó.

Igen, nyolc. A Mercedes "csak" héttel villog, de igazából a plusz egy fokozatnak nem sok értelme van. Persze egy gyári ember ezt biztosan másképp mondaná, hiszen a több fokozatnak köszönhetően az automata még jobban tudja elosztani az erőt, még inkább arra tud koncentrálni, hogy a motort folyamatosan gazdaságosan üzemeltesse. Ez elvileg ugye csökkenti a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, de hogy ez valójában számokban mit jelent, sosem tudjuk meg. A gyakorlatban csak az vehető észre, hogy a váltó folyamatosan vált, ráadásul egy hirtelen gyorsításnál egyszerre több fokozatot is vissza kell raknia, ezért ilyenkor némi késedelemmel reagál. Egyébként kifinomult és szerethető az automata, de ezt egy, netán két fokozattal kevesebbel is tudná.

A nyolc sebességhez nyolc henger jár, nem mintha bármi összefüggés lenne a kettő között. A Lexus a motor terén is alaposan összeszedte tudását, hiszen van benne változó szelepvezérlés, sőt nem is akármilyen, hiszen ez elektronikusan vezérelt. Emellett közvetlen befecskendezést is kapott a 4,6 literes motor, így a gyári adatok szerint szuper keveset fogyaszt, persze az életben azért nem nagyon találkozhatunk a vegyes átlagként megadott 11,1 literes értékkel. Nálunk a teszt alatt 18,1 liter lett az átlag, de ebben azért benne volt a motor rugalmasságának maximális kihasználása. Normál esetben városban eljár 15-16 literből, ami autópályán lemegy 12-13-ra. Ahhoz képest, hogy ez egy 380 lovas motor étvágya, ami több mint 2 tonnát mozgat, ez nem rossz, sőt kifejezetten jó eredmény.

A szinte alig hallható erőforrás egyébként példamutatósan működik, a 381 lóerős maximális teljesítménye mellett a nyomatékleadása is parádés, hiszen már alul is nagyon megy, de 493 Nm-es maximális nyomatékát 4100-as fordulatszámon produkálja. Vannak ennél komolyabb literteljesítménnyel rendelkező motorok, de amire ezt az autót kitalálták, arra ez az erőforrás tökéletes. Természetesen az ülésbe döngölő menetteljesítmények itt nem annyira fontosak, de azért az 5,7 másodperces százra gyorsulás sok mindent elmond az autó képességeiről. Ez azonban mellékes, hiszen a kifinomult működés volt a legfontosabb célkitűzés a mérnököknek.