Japán csodamasina - Lexus LS 460-teszt

Egy prémiummárka zászlóshajójának lenni mindig nehéz feladat. Itt kell megmutatni mindent, amit a gyártó tud, ebben a kategóriában lehet a legnagyobbat alkotni és bukni is. A Lexus az LS-sel ismét nem lőtt mellé, versenyben van a világ legjobb limuzinja címért.

Az LS kívülről is egy egyedi jelenség, de egy ilyen autó mindig az utastér feltárásával válik igazán népszerűvé. A fürkésző tekintetek azt kutatják, milyen fejedelmi körülmények várják az utast bent. Egy ilyen autóban azonban általában már nem az első helyek a legnépszerűbbek, ugyanis az már az első látásra látszik, hogy a hátul ülők is extra figyelmet kaptak. Ahhoz, hogy ez teljes mértékben igaz legyen, azért meg kell venni a prémium csomagot, de onnantól kezdve nem sok olyan ember lesz, aki vezetni akar. Ez ekkor már sofőrös autó.

A vezetőt sem kell azért sajnálni, hiszen elöl is tökéletes minden, gyönyörű, minőségi anyagok, precíz illesztések, fejedelmi ülések. A kezelőszervek is szépek, működtetésük egyszerű, bár az érintőképernyős központi egységnek annyi funkciója van, hogy ebben akár egy napig is el lehet veszni. A kormány is tele van kapcsolókkal, de kezelésük egyértelmű, ugyanakkor ez is magáénak tudhatja az egyik legbosszantóbb Lexus-betegséget. Hogy mi lehet ez? Hát a központi egység butasága, ugyanis minden leállítás után nem az előzőleg hagyott állapotba kerül vissza, hanem a navigációra. Ez már azért is bosszantó, mert magyar térkép a mai napig nincs hozzá, tehát egy hazánkban értelmetlen funkcióra vált állandóan vissza.