Merről fúj a szél? - Volkswagen Passat 1.9 PD TDI Trendline

Vágólapra másolva!
A hatodik generációs Volkswagen Passat tesztje közben arra kerestük a választ, hogy a középkategóriás újdonság valóban olyan értékes-e, mint amilyennek mutatja magát. Ehhez az 1,9 literes turbódízel motorral felszerelt alapkivitelt vettük górcső alá.
Vágólapra másolva!

Impozáns jelenség az új Passat. Krómozott hűtőmaszkjával és LED-es hátsó lámpáival elegáns, korszerű autónak mutatja magát, de a minden dimenzióban megnövelt méretek is arra utalnak, hogy felnőtt(esebb) a wolfsburgi középcsatár. A formai evolúció ugyan szembeötlő, a design érzelmesebb a korábbinál, mégsem értek egyet a katalógus állításával, mely szerint a mostani a legnagyobb előrelépés a típus történetében. Mivel a Passat kicsit konzervatív, hagyománytisztelő is egyben, jellegzetes karaktere szemernyit sem változott. Közvetlen konkurenseit, az Opel Vectrát és a Ford Mondeót felüllicitálva, már-már a prémiumszegmens felé kacsingat a három évtizednél és 13 millió példánynál is többet megélt típus hatodik nemzedéke - feltörekvő cégvezetőknek, sikeres üzletembereknek mindenképpen hatásos belépőt biztosít egy tárgyalásra.

Nemes egyszerűség

Belül már korántsem ennyire egyértelmű a helyzet. A felszereltségre igazán nem lehet panasz, hiszen már a Trendline alapváltozat is távirányítós központi zárral, elektronikus kulccsal, elektromos rögzítőfékkel, magasságban szabályozható vezetőüléssel, függőlegesen és tengelyirányban állítható kormánnyal, motoros mozgatású ablakokkal (elöl) és tükrökkel, 4 hangszórós, CD-lejátszós audiorendszerrel, valamint automatikus klímaberendezéssel kényezteti utasait, míg a biztonságukat blokkolás- és kipörgésgátló, elektronikus fékerőelosztó, vészfékasszisztens, menetstabilizáló rendszer, továbbá hat légzsák vigyázza. Az alkalmazott anyagok viszont helyenként értékesebbek voltak az előző Passatban. Az újban például a műszerfal alsó, szürke része egyszerűen nem illik az összképbe, látványra és tapintásra egyaránt rangon aluli - fekete vagy bézs árnyalatban mindez kevésbé feltűnő.

Forrás: Autó-MotorA karbonutánzatú díszítés is meglehetősen műanyagos, s én gondosabb, precízebb illesztésekre sarkallnám a beszállítókat, a szerelősorokon dolgozókat. Pedig ettől eltekintve az általános minőségérzet jó, nem igazán lehet fogást találni a limuzin utasterén. A tárgyilagos műszerfalon logikus rendben sorakoznak a kapcsolók és kezelőszervek, a legfontosabb információk gyorsan leolvashatók, egyszóval az ergonómia példás. Testalkattól függetlenül mindenki könnyedén megtalálhatja az ideális vezetési pozíciót, a feszes tömésű ülések kényelmesek, csupán az oldaltartásuk lehetne valamivel határozottabb. Hosszú idő után nekem először a Passatban nem jelentett gondot elhelyezni a másfél literes üdítőt, mivel a méretes ajtózsebek akár ekkora palackot is gond nélkül befogadnak. Ráadásul a temérdek jól használható pakolórekesznek köszönhetően az sem okozhat fejtörést, hol találjunk helyet a rádiótelefonnak, kulcscsomónak és más nélkülözhetetlen apróságnak.

Forrás: Autó-MotorAnnak ellenére, hogy a tengelytávolság alig néhány milliméterrel nagyobb a korábbinál, a Passat helykihasználása elismerésre méltó. Egy nyúlánk, mondjuk 1,9 méter magas sofőr mögött bőséges lábtér marad még egy másik felnőttnek, négy személy kényelmesen elfér az autóban. Azon sem kapnak hajba az utazók, hogy mennyi poggyászt hozzanak, mert a csomagtartó már alaphelyzetben 565 literes (ha nem lennének azok az otromba lengőzsanérok, talán kicsit tágasabb is lehetne), s a 60/40 arányban, osztottan dönthető üléstámlák segítségével bővíthető. Sajnos ilyenkor a padló nem lesz teljesen sík, a nagyobb tárgyak bepakolását pedig a viszonylag magas perem és a szűk nyílás nehezíti. A csomagtérfedél egyébként a távirányítóról gombnyomással, vagy az embléma meghúzásával nyílik.