Elitközelben - Volkswagen Passat 2.0 FSI Highline

Az új, hatodik generációs Passat a kétliteres benzinmotorral nem egy fickándozós, sokkal inkább nyugodt, megfontolt autózásra csábító modell. Kényelmes, nagy, sőt (félve) azt is ideírom, hogy jó.

Keretes szerkezet

Engem ugyan lenyűgözött az új Passat formavilága, tetszik, szeretem, olyat azonban még én sem írnék le, hogy szép, mint egy költemény. Pedig, ami azt illeti, mindent megtett annak érdekében, hogy egy vershez, elbeszélő költeményhez vagy akármihez hasonlítsam.

Történt ugyanis, hogy aznap, amikor elhoztuk a tesztautót a Porsche Hungariától, kigyulladt a motorvezérlő elektronika meghibásodását jelző lámpa. Mire Kántor kolléga visszaért a szerkesztőségbe és okulásunkra prezentálni akarta a hibát, az az újraindítás után már nem jelentkezett. Egy egész hétig nem is volt gond vele, ám aznap reggel, amikor vissza kellett vinni, velem is eljátszotta ugyanezt. Bementem vele dolgozni, elvitték forgatni, s csodák csodája, ismét megszűnt magától a bibi.

Hiba lenne persze, ha ebből az egyetlen esetből ítélnénk meg a Passat megbízhatóságát, nem is tesszük. (Szép is lenne, hiszen nem történt semmi komoly.) Az viszont biztos, hogy taxiskörökben szokás kígyót-békát kiabálni a Passatokra, egyikük például a minap úgy fogalmazott, sosem venne Volkswagent. Lelke rajta.

Az biztos, ha én Passatot vennék, vagy valamelyik jól bevált VW-dízelt választanám, vagy megvárnám az A4-esben már bizonyított remek, kétliteres turbót. A benzines paletta csúcsán jelenleg a sima kétliteres FSI trónol papíron ígéretes 150 LE-vel, mi éppen ezt próbáltuk, és talán éppen ő volt az autó leggyengébb pontja. Nem arról van szó, hogy rossz vagy éppen nem megy, vannak nagyon jó tulajdonságai, alapjáraton például már-már lexusi csendben duruzsol. De ha már ilyen pofás limuzinban feszítünk, akkor az vagy menjen alattunk, mint az állat, vagy a stílusra is adva legyen visszafogottabb, úriasabb, de cserébe gazdaságosabb. Ha ezt a kombinációt akarjuk, fizessünk be egy olajosra jól, ez a kétliteres benzines olyan semmilyen.

Se nem gazdaságos (tesztfogyasztása valahol 12 és 12,5 liter között alakult, utóbbihoz közelebb), se nem rakéta, el lehet vele közlekedni, de nekem nem kéne soha. Elpörög ugyan hétezerig, de tök felesleges eddig nyomatni (úgy egyébként pörgetni is), a maximális teljesítményt hatezernél adja le, de ebből nem sokat érezni. Megkínozva a hangja sem gyönyörködtet, sokkal inkább üzeni azt, hogy elég ebből, te állat, én a magam részéről vettem is a lapot, és négyezernél feljebb nem nagyon tapostam. A városi forgalomban azért így is remekül elbodogultam, igaz, a gyorsulási "kihívásokat" inkább elegánsan ignoráltam.

A végsebesség az adatlap szerint 213 km/h, ezt nem próbáltam ki, biztos így van. Azt tudom, hogy autópályán a 180-190-et (a könnyen kezelhető tempomat segítségét is igénybe véve) kényelmesen tartotta, és még a szél- és menetzaj is elviselhetőnek tűnt. Éppenhogy, de még lehetett beszélgetni, 120-130-nál viszont még szinte észrevétlen a külvilág. Amennyiben introvertált személyiségek vagyunk, és tojunk utasainkra, izzíthatjuk a Highline felszereltséghez tartozó nyolc hangszórós CD-s rendszert, ami kifejezetten meggyőzően szól.

A Passat jól összerakott autó, menet közben nincsenek bántó zörejek (én a kalaptartó környékéről hallottam ugyan egyet-kettőt, de biztos csak képzelődtem). Ebben azért segít a kiváló futómű is, amely nem csak, hogy kifejezetten stabillá teszi a Passatot, de még a nagyobb kátyúkat is jó érzékkel simítja ki. Elöl McPherson tag, hátul a Golfból átvett négy lengőkaros megoldás, nem lehet belekötni. A rugózás is jól eltalált, nincs bántó billegés, a sportos kanyarokat is jól tűrte (az ESP ugyan kikapcsolható, mégsem az a könnyen rángathatós fajta). Legszívesebben a hat fokozatú kézi váltóra emlékszem vissza, majdnem olyan jó, mint amilyet az általam etalonnak tartott A4-esben találtam; a kar rövid úton jár, pontosan és jól kapcsolható, beérem azzal is, ha ilyet építenek minden autóba.

Feltétlenül szólni kell még arról, hogy az új Passathoz kulcs nélküli indítórendszer jár, azaz az ajtók nyitására és zárására szolgáló micsoda gondoskodik a motor beindításáról. A gyakorlatban a rendszer remekül vizsgázott: ajtó nyit, micsoda a műszerfalon elhelyezett nyílásba behelyez, kuplung vagy fék kinyom (ennek hiányában hiába birizgáljuk a cuccot, nem indul a motor), határozott bökés és nyomás. Nekem tetszett. Ahogy az új Passathoz szériában járó elektromos kézifék is, hasznos, kényelmes újítás, dicsértük is már az elgondolást más modellekben eleget. Tesztautónkban mondjuk rakoncátlankodott kicsit, előfordult, hogy csúsztatott kuplung-finom gázadásra automatikusan oldotta magát, de volt olyan is, hogy megmakacsolta magát, és csak manuálisan lehetett hatástalanítani. Hogy melyik a normális, nem tudom.

A Passat a kétliteres FSI motorral 7 814 000 forintba kerül, az árban a felsoroltakon kívül kismilliónyi extra foglaltatik még benne. A fabetétet leszámítva és a motorral kapcsolatban említett feltételekkel - a lehülyézést is vállalva - nagyon kéne, simán elfogadnám sajátomnak. A Volkswagen ugyanis a Passattal majdnem felső kategóriát csinált a középből.

Koncz Dávid