Kinn a bárány, benn a farkas - Suzuki Liana 1.6 GS 4WD

Három esztendő után megújult az alsó-középkategóriás Suzuki Liana. A formatervezők a külsőt illetően egy bárány félénkségével, míg az utastérben farkas módjára bántak a ceruzával. Szerkesztőségünket az összkerék-hajtású csúcsmodell próbálta meggyőzni képességeiről.

Ami a Liana külsejét illeti, szinte alig venni észre a változást. A modellfrissítés során újratervezték a lökhárítókat és a hűtőmaszkot, ám így is megmaradt az autó érzelemmentes, józan formavilága. Azért a mélyre húzott kötények alsó, spoilerszerű kialakításával és a küszöbtoldatokkal sikerült némi lendületet csempészni a Suzukiba. Szerencsére az egyterűsen magas koncepció és a gondos kidolgozási minőség ugyancsak maradt a régiben, előbbi tágas belsőt sejtet, a precíz illesztések és a keskeny, egyenletes résméretek pedig megbízható, strapabíró kocsi benyomását keltik.

Teljes átdolgozás

A külcsínhez képest drámai átalakuláson ment át az utastér, melynek komor egyhangúságát gazdagon alkalmazott fémhatású díszítésekkel próbálták oldani. Ez már csak azért is előnyös, mert a formák itt sem hivalkodók, egyszerű, letisztult vonalakból építkezik a műszerfal. Ugyanakkor a korábbival ellentétben a funkcionális felületeket puhára párnázták és a kárpitozás is igényesebbé vált. Természetesen a leginkább szembeötlő, hogy a múltba veszett a Liana sokat vitatott digitális műszeregysége. A helyét két hagyományos, krómgyűrűvel megspékelt óra vette át. Vezetés közben arra is fény derül, hogy ezek jobban áttekinthetők és villámgyorsan leolvashatók. A kormány tengelyirányban nem állítható, a székek ülőlapja pedig lehetne valamivel hosszabb, ám ezt leszámítva az ergonómia jó, hiszen a kapcsolók és kezelőszervek elhelyezése logikus, működésük pedig rendkívül kifinomult. Szintén nagyautós érzést kölcsönöz a Suzukinak a hamutartó és a kapaszkodók szilikonos csillapítása.

Nehéz napokra

Viszkokuplungos összkerék-hajtásával nedves aszfalton és felázott földúton egyaránt magabiztosan mozog a Liana, s megfelelő gumiabronccsal vélhetően télen sem lesz gondja a mozgással. A szerkezet pluszsúlya és jelentős belső súrlódása valamelyest visszafogja az 1586 köbcentis motor lendületét, kissé kényelmesen, ráérősen pörög fel az egység. Nem igazán rugalmas az autó, ezért minden előzést kétszer is meggondoltam, mielőtt belevágtam volna. Pedig a gyári adatok szerint a 4×4-es Liana hátránya mindössze 0,3 másodperc a százas sprinten, míg a csúcssebessége alig 5 km/órával kisebb az elsőkerék-hajtásúnál. Nagyobb baj azonban, hogy már a fordulatszám-tartomány közepén - az ötfokozatú sebességváltó rövid áttételezése miatt az autópályán megengedett tempónál is - felerősödik a motor nyers hangja, ami a szélzajjal együtt igen fárasztó párost alkot.

Magas-ugrás

A tartalomból:
Bemutató: Suzuki Swift MY2005
Menetpróba: Dacia Logan; Renault Modus; Opel Astra Caravan; Audi A4, S4; Citroen C5
Teszt: BMW 116i; Toyota Corolla 1.6
Közlekedésbiztonság:
Rossz út- és látási viszonyok

Tóth Zoltán Zsolt, fotó: Hilbert Péter