Töretlen fejlődésben a hazai alternatív közlekedés

Vágólapra másolva!
A CNG-üzemű gépjárművek jelenthetik a közösségi utazás újabb lépcsőjét a környezetvédelem felé. Közismert, hogy a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemei az elektromos közlekedési megoldások (e-mobilitás), valamint a sűrített földgázzal (CNG), a hidrogénnel, illetve a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos technológiák (g-mobilitás) fejlesztése. Ezzel nagymértékben hozzá lehet járulni a hazai és az európai uniós klíma- és környezetvédelmi célok eléréséhez – vélik az MVM Csoporthoz tartozó Mobiliti szakértői, akik tíz éve támogatják az alternatív közlekedés hazai elterjedését, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítését és a szükséges szolgáltatások fejlesztését is.
Vágólapra másolva!
Forrás: MVM

Miután 2008-ban a Fővárosi Gázművek Zrt. (FŐGÁZ) két CNG-üzemű gépjárműve a jövő környezetbarát közlekedési eszközei között mutatkozott be az alternatív autózás napján Budapesten, működtetésükhöz – a fenntarthatóság irányába mutató törekvés első lépéseként – a cég pilotprojektet indított földgáz üzemanyag lassútöltő berendezés üzemeltetésére. A tapasztalatok a környezetbarát hajtóanyag népszerűsítése érdekében további lépések megtételére sarkallták a cég vezetését, hiszen több európai országban is számos gázüzemű busz áll szolgálatban, amelyek a nagyvárosokban jelentős kibocsátáscsökkenéssel vizsgáztak. A Mobiliti szakértői szerint az elektromos buszok mellett komoly létjogosultsága lehet ennek a hajtásrendszernek hazánkban, így nem véletlen, hogy 2011-ben a FŐGÁZ már alá is írta a szerződést egy üzemanyag-forgalmazó céggel az első közforgalmú CNG-töltőállomás telepítésére, és Magyarországon elsőként a fővárosban telepítettek CNG-töltőberendezést egy hagyományos üzemanyagtöltő állomásra. Még az év júniusában megalakult a Mobiliti jogelődje, a FŐGÁZ CNG Kft., a FŐGÁZ saját tulajdonú leányvállalata azzal a céllal, hogy hirdesse az úttörő üzemanyag hazai alkalmazását és fejlessze az infrastruktúráját. Ezt követően, 2011 októberében Budapesten, a Kőbányai úton, három évvel később pedig a Budaörsi úton telepítették az első közforgalmú CNG-kutakat, és jelentős szerephez jutottak az üzemi töltők is: a Salgótarjáni úti töltőállomás a BKV Zrt. első ütemben megvásárolt 37, majd később már összesen 71 sűrített földgáz hajtású buszát szolgálta ki, idővel pedig az FKF CNG-üzemű hulladékszállító járművei számára is a cég biztosította az üzemanyag-ellátást.
A pesti fejlesztések mellett a KAPOS CNG Kft. által létesített állomásnak köszönhetően a Kaposvár tömegközlekedését biztosító CNG-üzemű autóbuszok és a lakossági kisüzleti ügyfelek járműállományának üzemanyag-ellátása is megvalósult a megyeszékhelyen, ily módon a társaság jelenleg nyolc közforgalmi és három üzemi CNG-töltőállomással rendelkezik, utóbbiakkal Budapesten, Kaposváron és Szegeden több mint 100 busz, valamint 60 hulladékszállító jármű üzemanyag-ellátásáról is gondoskodik, s hamarosan Debrecenben átadják a kilencedik állomást is.

Forrás: MVM

A zöldülő közösségi közlekedés jegyében idén januárban az MVM Mobiliti Kft. közös céget alapított a MÁV-Volán Csoporthoz tartozó VOLÁNBUSZ Zrt.-vel, ugyanis a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozó állami vállalatok a szinergiák kihasználása mentén a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztésére, a környezetkímélő járművek arányának növelésére és az üzemeltetésükhöz szükséges infrastruktúra kialakítására törekszenek.

Forrás: MVM

A Mobiliti a sűrített földgáz mellett vizsgálja a cseppfolyósított földgáz (LNG, bio-LNG) üzemanyagként történő felhasználásának lehetőségét is, amely főként a távolsági áruszállításban jelent alternatívát a dízel üzemanyag kiváltására. További célkitűzésük, hogy a biometán mihamarabb részévé váljon a CNG előállításának, amivel akár 120%-os szén-dioxid-megtakarítás is elérhető, de az MVM Csoport a hidrogénes közösségi közlekedés és áruszállítás fejlesztését is nyomon követi. Ezen folyamat erősítése érdekében az MVM Energetika Zrt. és a Linde Gáz Magyarország stratégiai keretmegállapodást írt alá tiszta hidrogén előállítása, felhasználása és népszerűsítése érdekében, aminek jelentőségét fokozza a közelmúltban elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia is, amely 2030-ra legalább évi 20 ezer tonna karbonszegény (kék) és 16 ezer tonna karbonmentes (zöld) hidrogén előállítását tűzte ki célul, illetve 240 MW elektrolizáló kapacitás kiépítését, továbbá 20 hidrogéntöltő állomás létesítését tartja szükségesnek hazánkban.

Forrás: MVM

Mobiliti 2017-ben indította el e-mobilitási üzletágát és ehhez kapcsolódóan az elektromos autók országos töltőállomás-hálózatának kiépítését is. Mára a cég piacvezető szolgáltatóként Magyarország legnagyobb e-töltő-infrastruktúráját működteti: 40 000 regisztrált ügyfele közel 1500 e-töltési pont szolgáltatását veheti igénybe. Bár hazánkban az elektromos autók aránya jelenleg 1% alatt van, a technológia terjedésével jelentős mértékű töltőállomás-kapacitás válhat majd indokolttá, hiszen ahogyan a penetráció nő az elektromos autóknál, egyre több töltőpontra lesz szükség. Ennek érdekében a hálózat fejlesztése folyamatos, amit részben partnerek segítségével tesz a társaság, részben pedig saját forrásból. Ugyan az ország teljes elektromos autós átjárhatósága már most is biztosított, az MVM Mobiliti vizsgálja annak lehetőségét, hogy az autópályák mellett is növelje a töltési infrastruktúrát. A bevásárlóközpontokban is egyre több töltőpont fog megjelenni, ráadásul az új lakóparkoknál, bevásárlóközpontoknál erre már jogszabály is kötelezi a beruházókat.