Vágólapra másolva!
Augusztus 14-20., Ano Liosszia-csarnok.
Vágólapra másolva!

Eredmények:
48 kg női, 60 kg férfi
52 kg női, 66 kg férfi
57 kg női, 73 kg férfi
63 kg női, 81 kg férfi
70 kg női, 90 kg férfi
78 kg női, 100 kg férfi
+78 kg női, +100 kg férfi

A "jiu jitsu"-iskolából kinőve a harcművészet egyik fajtájaként a 19. században jelent meg először a cselgáncs, vagy ahogy nemzetközileg jobban ismerik, a dzsúdó (judo). Először 1882-ben, Japánban mutatta be tudományát Kano Jigoro, aki egész életét a sportág népszerűsítésére tette fel.

Forrás: EPA

Kano 1909-től kezdve harminc éven keresztül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként dolgozott, ő volt Pierre de Coubertin báró egyik jobbkeze. Az 1930-as évek elején először alapította meg a sportág nemzetközi szövetségét, amely legálissá 1951-ben vált tizenhárom európai ország közreműködésével.

Az első nemzetközi cselgáncs-bajnokságra 1956-ban, Tokióban került sor, 21 ország 31 sportolója részvételével, nem véletlen, hogy nyolc évvel később éppen a japán fővárosban debütált az olimpián. A hölgyek első világversenyét 1980-ban, New York rendezte, s az 1988-as bemutatóviadalt követően 1992-ben, Barcelonában vált teljes jogú sportággá.

A sportág történetében akad pár duplázó, a leghíresebb talán a japán Szaito Hitosi, aki 1984-ben és 1988-ban sem talált legyőzőre nehézsúlyban, de ismerős lehet a korábbi középsúlyú osztrák bajnok (1984, 1988), Peter Seisenbacher is, aki betöltötte már a magyar szövetségi kapitányi posztot is.

A magyarok közül Kovács Antal 1992-ben olimpiai bajnok lett, Csák József (1992), illetve Hajtós Bertalan (1992) ezüsttel, Kincses Tibor (1980), Tuncsik József (1976), Ozsvár András (1980), illetve Csősz Imre (1992) bronzzal gazdagította kollekciónkat.