Veréb Tamás: Helytálltam úgy, hogy közben nem estem szét

Veréb Tamás nyerte a Sztárban sztár negyedik évadát. 2016.11.15.

A Sztárban sztár negyedik évadját Veréb Tamás nyerte, őt választották a nézők és a zsűritagok az ország legsokoldalúbb előadójának a szériában. A műsor sok rajongót, szélesebb körű ismertséget hozott neki, amit nem akar elveszíteni: továbbra is játszik az Operettszínházban, és készíti első nagylemezét. Bízik abban, hogy színészként és énekesként is meglesznek a sikerei, a háta mögötti beszélgetésekkel pedig nem foglalkozik.

Hogy értékeli a teljesítményét, visszanézte már a Sztárban sztár adásait?

A produkciók egy részét visszanéztem, és nekem nagyon jó visszaigazolás volt az egész. Egyrészt nagyon örültem, hogy ott lehetek, másrészt szerettek benne az emberek, ami jó visszajelzés egy színpadi embernek. Emberileg is fontos volt számomra a verseny, és büszke vagyok rá, hogy tíz héten keresztül helytálltam úgy, hogy közben nem estem szét.

Tudtam végig összpontosítani, koncentrálni,

ez nagy öröm. Az egész folyamatot sikeresnek könyveltem el, és nemcsak a teljesítmények miatt, hanem azért is, mert közben sikerült bekerülni a köztudatba, megismertek a nézők.

Örül annak, hogy megismerték a nézők Fotó: Hirling Bálint - Origo

Volt olyan a tíz hétben, amire különösen büszke?

Arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült nagyon őszintének maradni és egyre felszabadultabbnak lenni. Nyilván az elején sok minden az újdonság erejével hatott, ilyen volt mondjuk a rengeteg kamera is. Hirtelen

a színházban megszokott ezer néző helyett másfél millió látott,

és nem három órán keresztül kellett részt vennem a produkciókban, hanem nagyjából két és fél percben. Teljesen új volt a helyzet számomra. Ezen az érzésen túl voltak konkrétan is olyan produkciók, melyek sokat adtak, leginkább Caramel dalára gondolok, és a Keresztes Ildikó-duettre, ezek érzelmileg is feltöltöttek. Szerettem, mikor a tánctudásomat is megmutathattam, mert ez az oldalam még azoknak sem volt ismerős, akik esetleg már a színházban is láttak.

Mennyire jellemezi a magabiztosság, előfordul, hogy bátorításra, tanácsokra van szüksége?

Mindig jólesik, amikor megerősítést kapok a kollégáktól és a barátoktól, ez a Sztárban sztár alatt sem volt másként. A szeretteim és a családom folyamatosan pozitív energiával töltött fel, de a színházi munkatársak is gyakran felkerestek az adások után, és gratuláltak. Jó tanácsokat is kaptam, szerettem ezeket a visszajelzéseket.

Volt egyfajta jóleső rutin bennem a színház miatt,

de kellett az is a sikerhez, hogy a nézők szeretettel fogadjanak. Ez bőven elég bátorítás volt ahhoz, hogy eljussak a döntőig.

Szereti, ha visszajelzést kap a kollégáktól Fotó: Hirling Bálint - Origo

Vágyott rá, hogy szórakoztató tévéműsorba hívják?

A Sztárban sztár régi álmom volt, mert színészként és énekesként is nagyon jó feladatnak tartom, maga a formátum nagyon megtetszett. Az első széria alatt ez egy nagyon távoli álom volt, aztán ahogy közeledtünk, egyre bátrabban fogalmaztam ezt meg. Szeretek kimondani dolgokat, és hiszek abban, hogy a kimondott szavaknak teremtő erejük van, persze mellette az is kellett, hogy az elmúlt években nem ültem tétlenül, folyamatosan dolgoztam a színházban is.

Nagyon jó érzés, amikor valaki megállít az utcán, és azt mondja, hogy nem szokott színházba járni, de láttak a tévében, és elviszi a családját olyan darabra, amiben játszom. Ez feltölti az embert, örülök, hogy a tévés szerepléssel be tudok csábítani nézőket a színházba.

Hogyan szeretné kamatoztatni az ismertséget, amit a műsor adott?

Örülök, hogy a maszkokon keresztül megismert az ország, szeretnék ezen az úton továbbmenni. Értéket szeretnék képviselni és adni a nézőknek továbbra is, de már Veréb Tamás-köntösben. Már a műsor közben elkezdtem együtt dolgozni egy csapattal, az Előttem a kép című dalomat már játsszák a rádiók, hamarosan megmutatjuk a hozzá készült videoklipet is, és már nagyban készül a nagylemezem is.

A dal az első adással párhuzamosan jött ki, a Petőfi Rádióban gyakran játsszák, és nagyon jók a visszajelzések. Pontosan tükrözi a személyiségem és a zenei világot, amit képviselek, szövegileg is nagyon érdekes, és jó fúziója a művészeti oldalnak és annak, ami én vagyok.

Egyik dala már hallható a rádióban Fotó: Hirling Bálint - Origo

Nem ment a színházi munkák rovására a zenei karrier építése és a tévéműsor?

Abszolút nem, mindig figyeltem az egyensúlyra. Rengeteg olyan levelet kaptam a színházi nézőktől, hogy mennyire örülnek annak, hogy egy másik arcomat is megismerik, és nem csak a színpadon látnak. Folyamatosan játszottam az Operettszínházban, egy előadást se mondtam le más munkák miatt. Játszom a Rómeó és Júliá-ban, az Elfújta a szél-ben, a Fame-ben, a Marie Antoinette-ben, az Isten pénzé-ben és a Lady Budapest című musicalben, ami egy új darab. Mellettük két gyerekdarabban is kaptam szerepet, szóval ez egyáltalán nem szorult háttérbe. Inkább az volt érdekes, hogy

úgy szerepeltem a műsorban, hogy közben megcsináltam egy premiert,

túl voltam egy hosszú próbafolyamaton, nem csökkentettem a darabok számát. Úgy hiszem, tud futni egymás mellett több munka is teljes harmóniában. Pont olyan fontos a színház, mint a könnyűzenei önkifejezés, úgyhogy erre fogok törekedni örökké, szeretném, hogy a színészi és az énekes oldalam is kielégüljön.

A nézőkkel a közösségi oldalakon tartja a kapcsolatot leginkább. Ezeket ki kezeli?

Két ilyen oldalam is van, és mindkettőt én kezelem, a levelekre is igyekszem válaszolni. Nagyjából ötszáz levél érkezett a finálé óta, aminek nagy része gratuláció, de széles skálán mozog, sok a rajongói levél is. Igyekszem olyan tartalmakat megosztani, amelyekből megismerhetnek sallangok és körítések nélkül, de a magánéletemet megtartom magamnak.

Mennyire elutasító a kíváncsi rajongókkal és újságírókkal?

Elutasító nem vagyok, inkább próbálom megértetni, hogy miért hoztam ezt a döntést. Nem titkolom, hogy boldog párkapcsolatban élek, és harmonikus az életem, de részletekbe nem megyek bele. A követők nagy tisztelettel fordulnak felém, nem kíváncsiskodnak, és nyilván én sem kérdezem őket, hogy voltak-e indiánszökdelni a Margitszigeten.

Mindenki azt oszt meg magáról, ami neki belefér.

Ami a szakmához tartozik, és amiben segíthetek másoknak, azt szívesen megmutatom és elmesélem, de hogy mi történik velem otthon a forgatások után, az rám és a szűk családomra tartozik. Kell egy olyan bázis, ami csak az enyém.

Szüksége van olyan bázisra, ami csak az övé Fotó: Hirling Bálint - Origo

A szakmai irigységet érzi?

Az élet minden területén jellemző az emberekre, ebben a szakmában sincs másként. Én soha nem voltam ilyen, és valószínűleg nem is leszek. Nagyon mélyen hiszek abban, hogy ha valaki saját magának szeretne megfelelni, és arra törekszik, hogy elérje a céljait, akkor egész egyszerűen nem érdekli, hogy mi van másokkal körülötte. Én tudok örülni annak, ha valaki kap egy jó szerepet, vagy sikere van, viszont tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenki működik így. Próbálom ezt a helyzetet úgy kezelni, hogy természetes, mert különbözőféleképpen működünk.

Ha az ember fogékony rá, akkor megtudja, hogy mit beszélnek a háta mögött,

akkor kiderítheti, én az ilyesmiknek tudatosan nem is járok utána. Igyekszem előre nézni, és a pozitív dolgok felé tekinteni.

Van olyan szakmai díj, aminek örülne?

Az, hogy kaptam vasárnap este egy olyan szobrocskát, amire az van írva, hogy az év legsokoldalúbb előadőja, számomra ebben a pillanatban a világot jelenti. Ebből nem nagyon szeretnék alább adni. Nyilván vannak terveim a jövőben, szeretnék még sok színházi elismerést megkapni. Ha jól sikerül a saját lemez, szeretném, ha ezt a közönség és a szakma is jutalmazná, egy előadónak fontos, hogy mit gondolnak a munkájáról. Most teszem meg az első lépéseket, bízom benne, hogy tovább kísérnek a nézők ezen az úton.