Vágólapra másolva!
Szerencsés, aki a párjával együtt csak olyan barátokat kapott, akik akár az ő barátai is lehetnének. Sajnos általában az új kapcsolat régi ismeretségi körében akadnak olyanok, akikkel a legnagyobb jóindulattal sem lehet kijönni. Szimpla összeférhetetlenségről vagy féltékenységről lehet szó? Van-e jó megoldás az ilyen helyzetek kezelésére? A szakember szerint a "mérgezőbarát-szindróma" nem létezik - a legjobb megelőzni a bajt, szabadságot adni a másiknak s eközben saját baráti körünkben is vigyázni az intimitás határaira.
Vágólapra másolva!

"Vagy én, vagy a barátod" - ez a mondat Nóráéknál végül akkor hangzott el, amikor a nemkívánatos cimbora zsinórban a harmadik meghitt estét rombolta szét váratlan megjelenésével. "Eleinte igyekeztem jó képet vágni a dologhoz, de aznap este elszakadt a cérna. Az asztalon a bor, a gyertya, a vacsora, amire a fél délutánom ráment, éppen igyekeztünk a romantikára és egymásra hangolódni, amikor megszólalt a csengő, és az ajtóban ott vigyorgott a férjem gyerekkori haverja, erősen kapatosan. Egyszerűen nem lehetett kirúgni. Illetve, talán, ha a párom határozottan megkéri, elment volna, de így becsörtetett, felszlopálta a borunkat, befalta a vacsoránkat, és közben a hajszínemre célozva idétlen szőkenős viccekkel traktált minket."

Nóránál betelt a pohár: kifakadt - a férje szerint hisztérikusan -, a barát pedig egyszerűen csak "lehülyelibázta", és kijelentette, hogy ha az ő felesége lenne, akkor bizony nem lehetne ekkora szája.

"A helyzet annyira elmérgesedett, hogy inkább összeszedtem pár cuccot, és átmentem a húgomhoz aludni. Másnap már hívott a férjem, bocsánatot kért, és megígérte, hogy kicsit visszafogja a cimboráját, sőt az is bevallotta, hogy időnként már neki is az idegeire megy" - mondja a nő. A házaspár igyekezett megbeszélni a helyzetet, új játékszabályokat kialakítani.

Nóra szerint nem csupán az volt a baj, hogy Levi szinte mindig a legrosszabbkor állított be. "Nehezen tűrtem a stílusát, ráadásul a párom is másképp viselkedett, ha jelen volt" - meséli. "Csakhogy azt is tudomásul kellett vennem, hogy bármilyen idióta bunkónak tartom, ő volt a férjem legrégebbi, gyerekkori barátja." Nóra azt is megértette, nem helyes, ha kisajátítja a férjét, hiszen neki is fontos volt, hogy néha tudjon "pletyizni a csajokkal".

Tisztelni, nem birtokolni

C. Molnár Emma pszichológus is úgy véli, lényeges, hogy hagyjunk teret a másiknak a kapcsolatban. "Fontos, hogy mennyire tudják egymást tisztelni" - mondja a szakember. "A tisztelet pedig nem csak azt jelenti, hogy köszönök a másiknak, de azt is, hogy elfogadom: a másik tőlem függetlenül is létező személy. Tudomásul kell venni, hogy a kapcsolaton kívül is vannak a másiknak igényei, amit a pszichológia úgy fogalmaz meg: a férfi férfival, a nő a nővel töltekezik."

C. Molnár Emma szerint ugyanis a párkapcsolatok egyre inkább elmozdulnak a birtoklás irányába, ami önmagában is megmérgezheti két ember viszonyát. "Az előző generációkban a levéltitok megsértése mérhetetlen tiszteletlenségnek számított. Ma viszont nyugodtan beleolvasgatnak egymás sms-eibe, e-mail-jeibe, gátlástalanul böngészik a telefonját. Ez olyan, mintha azt akarná a mai kor férfija és nője, hogy a másik csak az övé legyen.

A barátnők mindent jobban tudnak

Persze, a férfiak legalább olyan nehezen bírják az "okoskodó barátnőket", mint a nők a "rosszéletű haverokat". Isti esetében például még a váláshoz is hozzájárultak a feleség ismerősi köréből érkező kéretlen tanácsok - legalábbis a férfi értékelése szerint.

"Nem állítom, hogy hibátlan lennék, de tény, hogy miután a nejem elment a 'libaklubba', olyan volt, mintha kicserélték volna. Azt szajkózta, amit a barátnői a szájába adtak. Még a szóhasználatukat is megismertem. Addig-addig fűtögették, hogy én egy semmirekellő, durva, önző alak vagyok, amíg elhitte."

Isti azért azt is hozzáteszi, hogy nemcsak a barátnőkre, de a "kedves mamára", vagyis az anyósára is "allergiás tünetekkel" reagált. "Ő és a feleségem szinte minden nap órákig lógtak a telefonon, és engem elemeztek. Én meg hiába vártam a vacsorát vagy legalább azt, hogy a nejem velem foglalkozzon. Odáig fajult a helyzet, hogy ha meghallottam a 'mama' hangját, már kétszáz volt vérnyomásom."

C. Molnár Emma szerint az is hiba lehet, ha egy férfi-nő kapcsolattól valaki nem csak kiegészülést várja el, de sok egyéb szerepet is a párjára oszt: "A férfi és a nő a párkapcsolatban csak kiegészülni tud egymással. Ha ezen felül vagy ehelyett azt is elvárják, hogy képesek legyenek egymással töltekezni, ellenséggé válhat mindenki más: a nő számára a férfi baráti köre; a férfi számára a nő édesanyja, testvére, régi barátnője. Ilyenkor állandó gúnyos megjegyzéseket kap a nő arról, hogy 'ötyézik', 'csirkefarmra' megy, ahol állandóan hülyeségekről locsognak, ahelyett, hogy főzne egy paprikás krumplit; míg a férfi azt hallgathatja, hogy úgy tűnik, ő csak a haverjaival sörözgetve érzi jól magát."