Szívzűrök a párkapcsolatban

Angol tudósok kiderítették: szabályosan szívbajt kaphatunk, ha egy rossz partnerrel éljük az életünket -  egy elrontott kapcsolat egyharmadával növeli az infarktus kockázatát. A magyar szakember szerint nehéz bizonyítani, hogy az állandó feszültség okozta-e a bajt, vagy más áll a háttérben. A pszichológus pedig arra bíztat, ne kerüljük, hanem tanuljuk meg kezelni a stresszt.

"Repült ott minden, nem csak a tányér..." - mesél a házasságáról Ilona. "De őt ez sem zavarta. Az egyik legemlékezetesebb sztori az volt, amikor a kedvenc töltött paprikájával bíbelődtem fél szombaton, úgy, hogy hajnalban a piacon válogattam a hozzávalókat, cipeltem a nehéz cekkert vagy négy saroknyit, és egész délelőtt főztem. Végre lerogytam az asztalhoz, és ő is kegyeskedett átülni a tv elől, de még mielőtt a kanalához nyúlt volna, szemrehányóan megkérdezte, hogy hol a só. Kértem, legalább kóstolja meg, de csak hajtogatta a magáét, nálam meg elszakadt a cérna, fogtam a tálat a maradék étellel, és a nyakába öntöttem. Ő csak ült, és csendesen csordogált a bajszáról a paradicsomszósz."

Ilona az ötvenes éveihez közelítő, teltkarcsú, nő, akinél a közelmúltban találtak koszorúér megbetegedést. Az orvosa úgy vélte, a cigaretta, és a töpörtyű mellett a házassági patáliákról is le kellene szoknia.

A rossz partner rosszabb, mint a magány

A magyar orvos véleményét egy angol kutatás is alátámasztja: az Archives of Internal Medicine című szaklapban világot látott tanulmány szerint a rossz párkapcsolat miatti szorongás jelentősen megnövelheti a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Bár a korábbi statisztikák azt mutatták, hogy a magányosan élőknél gyakoribbak az ilyen megbetegedések, ez a kutatás tovább árnyalja a képet: a tudósok úgy vélik, ha rossz partnert választunk, az rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne társunk.

A kutatók közel 9000 köztisztviselőt kérdeztek ki a közeli kapcsolataikról, még a nyolcvanas években. 12 év elteltével egy újabb kérdőívet kaptak a vizsgálatban résztvevők. Kiderült, hogy a negatív kapcsolat a szívproblémák kockázatát 34%-kal emeli. A 8499 személy közül, akiknek nem volt szívproblémájuk kezdetben, 589 számolt be pillanatnyilag fennálló szívbajról. Azok pedig, akik - saját bevallásuk szerint - a közeli hozzátartozójukkal sokat vitatkoznak, kritizálják egymást, vagy más jellegű problémájuk van, inkább a szívbeteg csoportba tartoztak. A tanulmány rámutat: fontos azonosítani azokat, akik veszélyeztetettek, és pszichológiai segítséget kell nekik nyújtani - tehát nem elég a "hagyományos" orvosi tanácsadás.

Dr. Matos Lajos kardiológus úgy véli, a brit kutatóknak abban az értelemben igaza van, hogy ha valakinek már van koszorúér betegsége, akkor az "izgalmak" olyan átmeneti változásokat hozhatnak létre, amelyek miatt a beteg infarktust kap. Ilyen változás lehet a vérnyomás-kiugrás, a pulzus felgyorsulása - ezek olyan tényezők, amelyek a meglevő koszorúér betegség mellett és esetén létrehozhatják az infarktust.

Ilyen előfordulhat egy rossz házasságban, vagy rossz munkahelyi kapcsolat miatt. "Az izgalmas kérdés" - mondja Dr. Matos, a Kardiológiai Világszövetség Klinikai-kardiológiai Tanácsának volt elnöke -, "hogy az ilyenfajta élethelyzetek okozhatnak-e koszorúér betegséget. Nagyon sok vita van ezzel kapcsolatban a szakirodalomban. Az nyilvánvaló, hogy vannak olyan speciális helyzetek, amelyek veszélyesek lehetnek. Amikor Kiss Manyi halálakor az öltöztetőnő, aki évtizedeken keresztül vele dolgozott, a temetésen rosszul lett, másnap, amikor kórházba került, bebizonyosodott, hogy ez egy heveny infarktus volt. Bár a hölgynek korábban már volt koszorúér betegsége, az infarktust akkor és ott kapta, annak az óriási fájdalomnak a következményeként, amelyet a művésznő halála váltott ki nála."

A szakember szerint a komoly infarktushoz nem szükséges ekkora trauma, hasonló hatást akár egy házastársi veszekedés is kiválthat.

Bagó, gyászzsír, idegeskedés

Dr. Matos Lajos elmondta, nagyon sokat vizsgálták, hogy a pszichés tényezők hosszú távon milyen mechanizmusok alapján okoznak alapbetegséget. "Azért vitatják sokat a pszichés tényezők hatását - magyarázza a szívgyógyász - mert soha, sehol a világon eddig nem sikerült azt egyértelműen bizonyítani, hogyha valakinek minden életviteli körülménye tökéletes, akkor az, hogy veszekszik időnként a párjával, vagy a munkahelyén a főnöke utálatos, okozhat betegséget."

A szakember szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy az ilyen állandó feszültségben élő embereknél gyakran legalább egy fontos rizikófaktor is előfordul.

Irén valóban az evésbe fojtotta az idegességét. "Nem is tudom, hogy kezdődött, mert csak akkor kaptam észbe, amikor a mérleg nyelve közelebb volt a százhoz, mint az ötvenhez. Elmentem orvoshoz, mert azt hittem, valami szervi oka a van, hogy ennyire elhíztam, de kiderült, hogy csak az éjszakai, megnyugtatónak hitt frigótúrák miatt lettem terebélyes. Ami még ennél is rosszabb, hogy a terheléses EKG-m alapján a doki csak azt nem mondta, hogy rendeljem meg bátran a koporsót. Mindezt egy olyan pasasért, aki éveken keresztül bolondított, hogy elválik, majd amikor mindezt számon kértem, még neki állt feljebb."

Irén ma már 30 kilóval és egy szeretővel szegényebb, de "legalább a helyén marad a szíve, ha megmászik néhány emeletet." Irén azt is elmesélte, hogy - heves természetű lévén - soha nem rejtette véka alá a véleményét. "Az biztos, hogy nem a lenyelt dühtől lettem beteg" -zárja történetét.