Honanyákat a honatyák mellé

Vágólapra másolva!
A női kvóta bevezetését illetően úgy tűnt, tökéletesen egyezik az öt párt képviselőinek véleménye. Aztán kiderült, hogy mégsem. A politikusnők mellett a szociológusban és a pszichológusban is felmerül a kérdés: a honanyák számának növelésével vajon megoldódik-e az esélyegyenlőség kérdésére, s nem eredményez-e a kötelezően kitöltendő keretszám szakmai minőségromlást és presztizsveszteséget a pártoknál.
Vágólapra másolva!

Az SZDSZ által nemrégiben benyújtott törvénymódosítási javaslat javarészt arról szól, hogy a magyar parlamentben vezessék be az 50 százalékos női kvótát. Ez azt jelenti, hogy az összesen 386 képviselő közül a 210, pártlistán megszerezhető mandátum felét kaphatnák nők, vagyis 105 helyet.
Ezt tehát kötelező lenne tartania a pártoknak: ha törik, ha szakad, nőket és férfiakat fele-fele arányban kell a listára állítani. A javaslattá érett gondolat sok helyen valóban üdvözlésre talált, de vannak olyanok is, akik úgy látják: a dolog hordoz magában némi veszélyt.

Már a javaslatot előterjesztő párton belül is megoszlanak a vélemények: John Emese a szabad demokrata fővárosi frakcióvezető szerint a gondolat jó, de az eszköz nem megfelelő. Szerinte, ha egy nő úgy dönt, hogy részt akar venni a politikai életben, akkor már a kezdeteknél segíteni kellene, nem pedig a célnál.

A politika játszóterén ugyanis nem kímélik egymást a résztvevők. Tamás Pál, szociológus, Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója szerint, ahhoz, hogy egy nő a mi politikai rendszerünkben - de ez szerinte bármilyen politikai rendszerre igaz - a csúcsokra érjen, meg kell mérkőznie a férfi többségű politikai rendszerrel.

"Mire valaki eljut odáig, hogy egy parlamenti párt politikusa, vagy miniszter asszony lehet, addigra már 15-20 év kemény harc van mögötte, egy kőkemény farkasfalkában."

A szociológus szerint a női politikus itt nem különösebben használhatja a nőiességét: az adott - jelen eseteben férfias - rendszer játékszabályait kell elfogadnia.

"El kell fogadnia egy olyan világot, ami a harcon eldőlő kiválasztódásra épül. Ez a politikai előremenetel európai alapmodellje keleten, nyugaton egyaránt. Aki ebben nem akar részt venni, akinek ehhez 'nincs gyomra', abból nem lesz politikai tévésztár, aki a véres küzdelem után bájosan mosolyog, és mindenki anyjaként magához öleli a világot. Ez egy nagyon kemény pálya, amit máshogyan nem lehet csinálni"- mondja a szociológus.

Nincs ott a másik fél

Sándor Klára szabaddemokrata politikus egyetért a szociológussal, és fontosnak tartja, hogy egy nőnek törvényben rögzített joga és lehetősége legyen az aktív politikai részvét.

"Azok a témák, amiket a nők behozhatnak a politikába, fontosak - de csak akkor lehetnek eredményesek, ha elegen vannak. Amíg ugyanis kevesen vagyunk, addig a politika tematikáját, azt, hogy egyáltalán mi válik politikai témává, mi kerül napirendre, mivel foglalkoznak a pártok, az a szemlélet dönti el, ami egyébként jelenleg is uralkodik a magyar politikai életben. Ez a szemlélet nélkülözi a társadalom másik felének, a nőknek a személyes, hétköznapi tapasztalatát."

"Az élethelyzetek többségét a nők máshogy élik meg, mint a férfiak, ezért ugyanaz a törvény, törvénytervezet, javaslat, a társadalmi, kulturális beidegződések miatt, más hatással lehet egy férfira, mint egy nőre" - mondja a liberális képviselőasszony, majd hozzáteszi: az Európai Unióban ma már minden törvény előkészítésénél kötelező felülvizsgálni, hogy a két nem képviselőire az hogyan hathat. Ez az úgynevezett "gender mainstream", ami Sándor Klára szerint a magyar jogalkotásból teljes mértékben hiányzik.

A lehetőséget kell megteremteni

A Fidesz részéről Pelczné Gál Ildikó nemrég bejelentette, hogy pártja zöld utat enged a szabad demokrata előterjesztésnek. A legnagyobb ellenzéki párt első és egyetlen női alelnöke politikai karrierje csak 5 éve kezdődött, saját bevallása szerint is viszonylag hamar előtérbe került.

"Nagyon gyorsan olyan élethelyzetbe kerültem itt a politikában, ahol azonnal bizonyítanom kellett - ráadásul egy olyan pártban, amit a férfiak hoztak létre. Így a terhet és a felelősséget is többszörösnek érzem."

Pelczné hangsúlyozta: elsősorban a lehetőséget kell megadni a nőknek a politikában való hangsúlyosabb részvételre, és ők majd eldöntik, hogy élnek-e vele, vagy sem.

Magyarországon ma 43 női képviselőnk van, ez a parlamenti képviselők mindössze 11 százaléka. Az Európai Unióban jobb a helyzet: ott 30 százalék a nők aránya a képviselők között, de 2003-ban az Unió javasolta a tagországoknak, hogy törekedjenek arra, hogy megközelítőleg 40 százalékban legyenek nők a képviselők között.
Az európa parlamenti képviselők összlétszáma: 785
Az Európai Parlamentben ülő magyar női képviselőnők száma: 9



"Vannak már jól bevált gyakorlatok: átvehetnénk például Norvégia mintáját, ahol megcsinálták és túl vannak rajta - csak ott nem kvótának hívják, hanem lehetőségnek. Nem a szavakon van a hangsúly, hanem a valós tartalmon. Egyébként ezért támogatja a Fidesz ezt a javaslatot" - állítja Pelczné, bár hozzá teszi: ő sem meri állítani, hogy pártjában meglesz az 50 százalék. "Nem gondolom, hogy helyes mesterségesen megteremteni ezt az állapotot, de a szándékot jónak tartom ."