A leghatékonyabb diéta: az evés

A közismert diétás módszerek tárháza szinte végtelen, ráadásul évről-évre bővül egy-két új, minden eddiginél "gyorsabb és hatékonyabb" programmal. Ha kipróbálnánk valamelyiket, jobb lenne, ha a válogatás során nem egy-egy kúra gyorsasága, sokkal inkább az egészségünkre gyakorolt  hatása, és hosszútávú tarthatósága lenne az elsődleges szűrőnk.

Zentai Andrea dietetikus szerint, mielőtt fogyókúrára adnánk a fejünket, a módszerek közötti böngészés során két alapvetést kell szem előtt tartanunk.

Az első, hogy nincs olyan étkezési minta, amely mindenkire alkalmazható lenne - hiszen ahogy külsőleg, belsőleg sem vagyunk egyformák, így étkezési rendünk kialakításában számos egyéni tényezőt kell figyelembe vennünk. Mégis, hogy legyen némi kapaszkodónk, vannak olyan általános szabályok, melyek betartása alapvető.

A másik fontos tétel, az étkezési rendszer minősége - ezt elsősorban az határozza meg, hogy biztosítja-e a szerveztünk normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat.

Rövidtávú diéta - rövidtávú eredmények

A szakember szerint, a rövid távra programozott fogyókúrák egyrészt azok az extrém, alacsony kalória tartalmú étrendek, amelyek 1100 kalória alatti bevitelt ajánlanak, illetve az olyan egyoldalú, korlátozó diéták, mint a káposztaleves-kúra, különféle gyümölcskúrák, teljes, vagy módosított-böjtök, aszketikus kúrák.

Ezen étkezési rendszerek alapja az igen szigorú kalóriamegszorítás. A cél: jelentős mértékű súlyvesztés, rövid idő alatt.

Kockázatok és mellékhatások

Az ilyen típusú diéták esetében arról beszélni, hogy miben szenved hiányt a szervezet, felesleges lenne, mert gyakorlatilag a vízen és levegőn kívül mindenben: alapjuk ugyanis a minimális szénhidrát-bevitel. Ennek hatására egy idő után kiürülnek a szervezetben tárolt szénhidrátok, azaz a test glikogén-raktárai lemerülnek - és ez itt a lényeg: a májban, illetve az izomzatban tárolt glikogén minden grammja négy gramm vizet kötve raktározódik szervezetünkben, így ennek kiürülése jó néhány kiló minuszt jelenthet, melyhez sok esetben a sóbevitel megszorítása is hozzájön, ami súlyának megfelelő, 180-szoros mennyiségű vizet köt le. Az eredmény így aztán a gyors fogyás.

Egy ilyen fogyókúra még az egészséges szervezet számára is csak néhány hétig folytatható károsodás nélkül. Bár az éhezéses diétákat az ember évezredek óta alkalmazza - mind terápiás, mind egyéb, például vallási indíttatástól vezérelten - ezek olyan egy-három-, legfeljebb ötnapos böjtök, amelyek az egészséges szervezet számára jól tolerálhatóak, azonban az ennél hosszabb éhezéses periódusok ártanak! A teljes- vagy csupán túlzott mértékű tápanyag megvonás komoly következményekkel járhat.

Ráadásul, ahogy egy ilyen kúra után újra elkezdünk kiegyensúlyozottan étkezni, a glikogén raktárak megtelnek és a súlyunk visszatér - ez elkerülhetetlen, ráadásul a testsúlycsökkenés nem a zsírraktáraink csökkenését jelenti. A végeredmény tehát: ugyanannyi zsír, csak petyhüdtebb izomzaton hordva.

A dietetikus hangsúlyozta: rengeteg fogyókúra ígér gyors súlyvesztést, ám annál kevesebb szól az elért eredmények megtartásáról. Csakis olyan diétás módszer lehet hosszútávon sikeres, amely mind pszichikailag, mind fizikailag tartható. Minden, ami önsanyargatáson, túlzott megszorításokon alapul, hosszútávon kudarcra van ítélve. Senki nem lehet képes egy életen át ilyen mérvű önuralom gyakorlására - ha akaratereje még ilyen erős is, a teste nem lesz az.