Húsvét, a nyúlon túl

A húsvét hagyományosan a sonka és a tojás ünnepe - de mit esznek ilyenkor az olaszok, a franciák, vagy éppen a finnek? Mi kerül a zsidók asztalára pészah idején? Gasztronómiai túra, a nyúlon túl, Kaldeneker György vezetésével.

Nemzetközi húsvétolás

Franciaországban sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem maradhatnak el a zamatos vörösborok sem. A francia cukrászok az ünnep alkalmából csodálatosan díszített csokoládétojásokkal kápráztatják el a vásárlóikat. Francia különlegesség az "áprilisi hal", amely szintén csokoládéból készül - eredete nemcsak a húsvéthoz, de az áprilisi bolondozáshoz is köthető.

Németországban bárány formájúra sütött kalácsot, tormás sonkát, csülköt, krumpli salátát és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra. Gyakran tálalnak fel nyulat is - ha nem nyúlhúst, akkor nyuszi formájú süteményeket kínálnak a vendégeknek.

Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik: egy vázába kékre és sárgára festett tollpihékkel díszített fagallyat állítanak. A reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi fogás pedig a "Jansson megkísértése" nevet viseli: ez sózott heringgel és hagymával lerakott, tejszínnel sütött burgonya.

Finnországban szintén bárány kerül az ünnepi asztalra. A hagyományos desszert pedig a malátából és rozslisztból készült, narancshéjjal ízesített "mammi", azaz egyfajta sütőben sült pudig, amelyet hidegen, tejjel vagy tejszínnel fogyasztanak.

Az angolszász országokban barnacukor-mázzal bevont sonka és bárány a hagyományos menü, általában burgonya- vagy édesburgonya-pürével, párolt zöldségekkel és salátával tálalják. A húsvéti reggelinek is kiemelt szerepe van: ilyenkor tojásos-kolbászos pitét kínálnak a családtagoknak, friss spenóttal és kereszt alakú bemetszéssekkel díszített zsemlékkel. A desszert általában egy gyümölcsös, marcipán-bevonatú torta, amelyet 11 marcipángolyócskával díszítenek - ez jelképezi az igaz apostolokat - az áruló Júdást természetesen kihagyják.

Az angolszász húsvéti péksütemény-specialitás

Ukrajnában a főtt sonka mellett túrótorta, sajt, retek és egy pászkának nevezett, kerekre sütött kenyér kerül az asztalra.

Olaszország különböző régióiban más-más hagyományos étel kerül húsvétkor az asztalra. Az egyik legelterjedtebb finomság a "Colomba", a galamb alakú, lágy püspökkenyér, amelyet időnként csokoládéval készítenek. Rómában leginkább "abbacchio" kerül húsvétkor a terített asztalara; olyan bárány, amelyet születése után 25-30 nappal levágtak, és addig csak anyatejjel táplálkozott. A bárányt sok rozmaringgal, fokhagymával, olívával és gyöngyhagymával készítik el. Köretnek apró újburgonyát és articsókát kínálnak mellé. A bárány előtt "brodetto pasquale"-t kínálnak a vendégeknek: ezt a jellegzetes erőlevest tojással dúsítják.

A görögök számára a húsvét a legfontosabb vallási ünnep. A negyvennapos böjtöt szigorúan betartják, majd nagypénteken virágokkal díszítik fel a templomokat. Az asszonyok "magiricát" főznek, ami egy leveshez hasonló hagyományos húsvéti étel: báránybelsőségből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással és citrommal. Ezt a fogást még napéntek éjjelén feltálalják. Másnap már korán reggel elkezdődik az ünneplés családi körben, ahol a nyárson sült bárány vagy kiskecske a fő étel; melyhez kalács - a "koulura" -, húsvéti sütemények, saláta és bor dukál.