Az ötödik elem

Vágólapra másolva!
Álomfejtőnk több mint tíz éve foglalkozik az álmokban megjelenő szimbólumok megfejtésével. Tar Ildikó nemcsak ír az álmokról oldalainkon, de konkrét álomelemzéseket is bemutat.
Vágólapra másolva!

Az álomgazda: harmincnyolcéves, családos, értelmiségi nő.

Az álma

Egy ház előtt állok az utcán, amikor arra leszek figyelmes, hogy valahonnan kenguruk ugrálnak elő, ketten-hárman. Mintha felnőtt példányok lennének, de talán az egyikük még fiatalabb. Odaszólok valakihez, aki még ott van:
- Odanézz, kenguruk, nahát!

Erre az a másik valaki azt válaszolja, hogy dehogyis kenguruk, az történt, hogy elárasztotta a Földet valami idegen civilizáció, és annak az egyedei felvették itteni, földi lények alakjait, hogy álcázzák magukat. Van egy szerkezet, aminek a segítségével ezt be is tudja mutatni. Ez a szerkezet megmutatja a lények igazi alakját, és egyben visszaszippantja őket abba a világba, ahonnan érkeztek.
Ez a szerkentyű egy hatalmas porszívóra hasonlít.

Amikor ráirányítja a csövet a kengurukra, azok közül kettő oly gyorsan eltűnik, hogy meg sem tudom nézni a metamorfózisukat. A harmadik azonban már ellenáll, megkapaszkodik, nagyon nagy az ereje. A cső szívná befele, és ekkor átalakul a szemem láttára emberi alakú lénnyé. De hogy még sem e földi szerzet, azt onnan tudom, hogy a kézfeje képes úgy átnyúlni kapaszkodás közben az ablaküvegen, hogy sem az üveg, sem a keze nem megy át szerkezeti változáson, azaz az ablaküveg és a keze egyaránt épp marad. Elképedek.

Kiderül, hogy ez a lény egy lány, és olyasmiforma, mint Az ötödik elem című filmben az ufó-lány, Lilu, ha jól emlékszem a nevére. Végtére is azért jött, hogy megmentse a földet...(?) Menekülnie kell, mert keresik a földi biztonságiak. Ekkor már egy férfi is segíti, aki leginkább Bruce Willisre hasonlít, a fején piros kendő, kalózosan hátrafelé megkötve, ujjatlan katonai-sportos mellényben, bakancsban, izmosan, erősen, mint a filmben.

Én mintegy kissé felülről szemlélem a történteket, nézőként, talán felettük lebegve...(?) Igen, nem is vagyok más, csak egy lebegve figyelő elme.
Sötét van, és egy mezőn három csoportosulást látok a magam 2-3 méter magasából.

Van egy 15-20 főnyi ember, akik most éppen fejüket lehajtva gubbasztanak, hason fekszenek egy kb. tíz méteres átmérőjű körben. Rájövök, hogy ők valamiféle kíváncsiskodók lehettek a közeli településekről, de most, hogy ideért a kommandó, összeterelték őket ebbe a kisebb mélyedésbe. A másik csoportosulás ugyanis kb. húszfőnyi fekete katonai ruhás, fekete símaszkot viselő, állig felfegyverzett férfi, akik kör alakban helyezkednek el valami körül, és rászegezik a géppuskájukat. A férfiakat látom úgy lábszárközépig, nálamnál kissé magasabb síkon állnak, valamit néznek maguk előtt, de épp ezt a valamit nem látom. Viszont rájövök, hogy megtalálhatták azt a járművet, amivel Lilu érkezett. Egyelőre csak körbeveszik, nem kezdenek vele semmit, csak az őrzés és a kíváncsiskodók távol és egyben tartása a feladatuk.

Sötét éjszaka van, köd gomolyog, de hatalmas, erős reflektorok világítják meg a helyszínt.

A harmadik "csoport" valójában a nő és a férfi, akiket most elkapnak, illetve a nő az utolsó pillanatban, amikor még nem látja a katonaság, a lábával nagyon nagy erővel (naná, hiszen korábban kenguru volt) berúgja a férfit a kíváncsiskodók közé, aki a nagy erőtől mintegy fekve beesik közéjük. Tudni lehet, hogy a nő ez által megmenti a férfit az elkapástól. Így valamiféle haladékhoz jutnak, esetleges később segíteni tud neki a férfi. A nőnek ebből a tettéből látni lehet azt is, hogy már szereti a férfit.

Lilut két fekete ruhás katona ragadja meg, és elkezdik felfelé vonszolni a magaslat felé...