Nem nőnek, csak gyermekei anyjának tart

Vágólapra másolva!
Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.
Vágólapra másolva!

Kedves Facér Pasi!

A történet négy éve kezdődött. Egy megromlott házasság következményeként a férjem társkeresőn keresztül kereste az utódomat, 17 éves házasság után. Megtalálta, de mivel az ország másik pontján volt, nem sokáig tudta titokban tartani, hiszen napokra utazott le hozzá. Kb. a harmadik két-három napos távollét után fény derült a félrelépésére. Nem volt mit tagadnia, hiszen hónapok óta hozzám sem ért. 3 hónapos ismeretség után összeköltöztek. Szerinte, ha nem küldöm el, nem sokáig tartott volna a dolog, "mert olyan messzire úgysem jártam volna sokáig" - mondta.

Másfél éves együttélés után a barátnője elhagyta egy másik férfi miatt, na meg azért, mert nem tudott tőlünk igazán elszakadni, csak a testét tudta a másik nőnek adni, lelkileg nem hagyott el. Minden nap telefonált, gondoskodott rólunk (két gyermekünk van), sűrűn látogatott minket.

Elhitette velem már az elejétől, hogy hazajön. Szerettem, és vártam. A viszonyunk nem romlott meg, nem büntettem, inkább próbáltam megérteni. 19 évesen nősült, én is ennyi voltam, de neki talán korai volt, azt gondoltam, muszáj "elengednem".

Azt ígérte, hazaköltözik, de csak nem jött. Kiderült, hogy az elmúlt kapcsolata után szinte rögtön egy másikban vigasztalódott. Aztán mégis hazajött, de szerintem a mai napig tartja a kapcsolatát, vagy a szeretőjét. Velem nem képes házaséletet élni, azt mondja, nincs motivációja, de szeret.

Ezek mellett tudnod kell, hogy van egy férfi az életemben, aki 8 évvel idősebb nálam, kétdiplomás, közgazdász, én óvónő vagyok. Volt egy románcunk, beleszerettem, de félek tőle, mert más társadalmi réteghez tartozik. Voltunk már együtt, a szex nem sikerült túl jól, mert én olyan félősebb vagyok, úgy érzem, ahhoz, hogy önfeledt legyek, több ismeretségre, nagyobb kötődésre, viszonzott érzelmekre van szükségem. Ő azóta is szeretné, ha jól érezném magam vele. Nem tudom, miért akar ez a férfi engem, ennyi visszamondott randi után - nagyon kevés együttlét történt, kb 5-6 a több, mint két év alatt.

Szerinted belém szeretett? Vagy csak szexelni akar? Én úgy érzem, nagy hatással vagyok rá, mert sokszor adtam kosarat neki, de két havonta újra és újra próbálja. Szerinted? Én szeretném, ha szeretne, és gondolom, ha a szex úgy sikerülne, ahogyan ő szeretné, minden esélyem meglenne, hogy komolyabban vegyen. Eleinte azt mondta (csak nekem kicsit korán), hogy hozzám szeretne költözni.

Szerelmes volt? Szeretném vele megpróbálni. Vagy van értelme a férjem vágyaira várni? Mitől térne vissza? Köszönöm a választ!

Kedves Mónika!

Teljes, mindenre kiterjedő és kielégítő választ ne tőlem várj. Úgy, ahogy van, bűzlik ez az egész.

Azt is el tudom képzelni, a férjed szeret Téged, de abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy nem érdekled őt, mint nő, hiszen akkor miért futott volna bele egy újabb kapcsolatba. Te maximum a gyerekei anyja vagy, akit lehet tisztelni, szeretni, de már nem úgy akar ő veled lenni.

Most már csak arra lennék kíváncsi, hogy mit szólna, ha tudna a viszonyodról. Ez Kíváncsi volnék a reakciójára. Fura lehet neki a megcsalóból a másik oldalra kerülni. Szembesülni azzal, hogy nem ő az egyetlen. Ez a kapcsolat bevégeztetett, és szerintem szentelj több figyelmet arra a férfira, akiben még bízhatsz.

Csókol, a Facér Pasi!