A gazdagok nem boldogabbak

Vágólapra másolva!
Ősi bölcsesség, hogy a pénz nem boldogít, amivel különösen pénzszűkében élőket lehet felbosszantani. Amerikai pszichológusok most utánajártak, hogy igaz-e a régi mondás. És egyáltalán, mitől leszünk boldogok, kinek mit jelent a boldogság?
Vágólapra másolva!

A tudományos kutatások egy része azt mutatta ki, hogy a gazdagabb országokban élők általában boldogabbak, mint a szegény országok lakói. Azonban, ha az embereknek elegendő pénze van alapvető szükségleteik - lakás, élelem stb. - fedezésére, a további jövedelemnövekedés nem növeli a boldogság mértékét. Sem a nemzeti összjövedelem, sem az egyéni bevételek növekedése nem jár az állampolgárok fokozott boldogságával. A kutatások persze ennél mélyebbre is hatoltak. Egy vizsgálat alapján azok, akiknek fontos a pénz és a népszerűség, kevesebb örömteli eseményről és elégedettségérzésről számoltak be, viszont gyakoribb náluk a szorongás és a depresszió. Hasonló eredményekre jutottak a világ számos országában és különböző korcsoportok esetén is. A személyes boldogság problémáin túl az is kiderül, hogy a meggazdagodás előtérbe helyezése rombolja a jó társas kapcsolatokat, továbbá fokozza a környezetkárosító magatartás előfordulását. Mindez, a kutatók álláspontja szerint, kérdésessé teszi azokat az állami programokat és törekvéseket, melyek fokozni igyekeznek egy-egy országban a gazdasági növekedést és a nemzeti összterméket.

Te mitől vagy boldog?

A Közép- és Kelet-Európában élők számára gyanúsnak tűnik, ha a jóléti államok tudósai arra jutnak, hogy a jólét fokozása nem növeli a boldogságot. Emlékeztet ez azokra a - mára ugyan beigazolódott - állításokra, amelyeket a fogyasztói társadalom ártalmairól hallhattunk akkor, amikor egy eredeti farmernadrág is óriási boldogságot tudott okozni bármelyikünknek. Ha azonban a hétköznapi gondolkodásnál mélyebben közelítjük meg a dolgot, akkor láthatjuk, hogy - előző példánknál maradva - a volt keleti blokk országaiban a fiatalság boldogságszintjét egyáltalán nem emelte meg a gyorsan kialakuló hihetetlen árubőség. A deviáns magatartásokra és például az önkárosító szokásokra vonatkozó statisztikák legalább is ezt mutatják.

Boldogságügyben mindenkinek van véleménye, azonban nagyon különböző dolgokat értünk boldogságon. Ezért az erről szóló vita könnyen fut lapos közhelyekbe. Hogyan értsük tehát ezeket a kutatási eredményeket?

A boldogság egyrészt nagyon szubjektív dolog, másrészt lehet rövid idejű és lehet tartós, közérzeti jellegű állapot is. Itt négy minőségi szempontot emelek ki, amelyek fontosak a boldogság megértéséhez. Ezek az önmagunkhoz való viszony, a személyes kapcsolataink és az élő és élettelen környezetünkhöz való viszony minősége. Szintén régi bölcsesség az ember belső harmóniájának fontossága. Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy nagyon lényeges, hogy az ember jóban tudjon lenni saját magával. Azaz legyen képes gyöngéden, szeretettel és gondoskodó beállítottsággal viszonyulni saját testéhez, testi és lelki folyamataihoz. Ez megteremti az alapját személyes kapcsolatainkhoz és a külső környezethez való figyelmes és gondoskodó viszonyulásnak. A negyedik szempont annak a helynek a minősége, amelyet kisebb-nagyobb közösségeinkben elfoglalunk. Kiegyensúlyozott, boldog ember inkább az lesz, akit közvetlen és tágabb környezete el- és befogad, és ezekben a közösségekben biztos helye van, személyének fontossága, létezésének értelme van.