A szüléseket nem vezetni, hanem kísérni kellene

Korábbi cikkeinkben bemutattuk a szülészeti intézményektől függetlenül működő Aktív Szülés Program felkészítő foglalkozásait. Célkitűzéseik között szerepel, hogy megerősítsék az anyát természet adta tudásában, gyermeke világrahozatalának képességében. A program egyik munkatársával, Suhai-Hodász Gáborral készített interjúnkban arra kerestük a választ, milyen szerepet tölt be a szülésélmény a nők életében.

A szüléstörténetek sokasága nyomán felmerül a kérdés: mitől válik a szülés folyamata olyan fontossá, milyen szerepet tölt be a személyiség fejlődésében? Igaz, még a legborzasztóbb szülések után is azzal vigasztalja magát a nők többsége, hogy sebaj, itt az egészséges, kedves kisbaba, aki mindenért kárpótol. A passzívan, kiszolgáltatottan elszenvedett szülések emléke azonban nemcsak hónapok, hanem évek, évtizedek múlva is ott kísért a lélekben, feldolgozásra, megváltásra várva.
Suhai G.: A szülésélmény a további gyermekvállalásra is hatással van, sőt, azt is befolyásolja, hogy a pár szexuális élete hogyan alakul. A szülés ugyanis szexuális aktus következménye, s önmagában is sok olyan mozzanata van, mely a szexualitásra utal. Természet adta logikája és menete van, s akkor alakul a legjobban, ha a legkevésbé avatkozunk bele. Dr. Bálint Sándor (szülész-nőgyógyász, Szent Imre Kórház, Budapest) mondta, hogy tudattalanunk mélyrétegeiben ott a szülésre vonatkozó tudás bizonyossága, csak az a kérdés, hogy mennyire engedjük (vagy engedi a környezetünk) érvényesülni.
- A kórházi szülések többségében nemigen lehet megúszni a beavatkozásokat. A beöntést és a borotválást a kismama kérésére már sok helyütt elhagyják, ám a hazai statisztikák szerint igen kevesen ússzák meg gátmetszés, oxitocininfúzió és más, szülést gyorsító fogások nélkül.

vezeti

fájásokméhösszehúzódások

A fájdalom fontos része a szülésélménynek

Mennyire fáj a szülés?

Az ELTE Kísérleti Pszichológiai Tanszékén Budapest tizenhét szülészeti intézetére kiterjedő, 120 nőt vizsgáló kutatást folytattak, végzős szülésznő hallgatók segítségével a szülés élményével kapcsolatban. Többek között adatokat kértek a szülés egyes időszakaiban megélt fájdalom szintjéről is. Olyan anyákat kérdeztek meg, aki bevatkozás nélkül, illetve EDA (epidurális fájdalomcsillapítás) segítségével szültek. Az eredmények azt mutatták, hogy egyedül a kitolási szak fájdalomszintjében, illetve általános testi érzések minősítésében mutatkozik meg valamelyest az EDA csillapító hatása, a tágulási szakban nincs jelentős eltérés, és az anyák a magzatnak is egyforma szintű fájdalmat tulajdonítanak mindkét feltétel esetén.
Ezek az adatok komolyan felvetik, hogy érdemes-e ezzel a beavatkozással komolyan módosítani a szülés megélésének lélektani élményét, ha nem csillapítja a fájdalmat olyan mértékben, mint ahogy várnánk. Bár a kutatás adatai "csak" szubjektív értékek, de mi más lenne érdekes a fájdalom esetében, mint szubjektív megélése?

- Ha ezt végiggondoljuk, az a következtetés adódik, hogy a kórházban végzett beavatkozások egy része fokozza a szülő nő szorongását, így nehezíti a szülést, s emiatt újabb és újabb beavatkozások válnak szükségessé. Pedig a szülészorvos éppen hogy a biztonság fokozása érdekében teszi azt, amit tesz. Ez akár megnyugtató is lehetne.

- Olvasói levelek tanúsága szerint nagyon sokan szeretnének gátmetszés nélkül szülni, számtalan vidéki olvasónk keresi azokat a kórházakat, ahol a szülészeteken a hagyományos rutintól elérő, saját igényeit előtérbe helyező bánásmódra számíthat. Mit tanácsolhatunk nekik?
a Mérce Egyesület

Születéskalauz 1999a várandósok is aktívan keressék a lehetőségeket, idejekorán megbeszéljék orvosukkal, hogyan szeretnének szülnimegszülesztésről
- Végzős pszichológushallgatóként a szülésélményről írta szakdolgozatát. Mi terelte érdeklődését ebbe az irányba?