Lovasi és az enjambent - Réz András slágerötöse

Vágólapra másolva!
"Előre kell bocsátanom, hogy az én hatvanas listám egy kicsit másként festene, de azért találok ezen is érdekes eseteket..." - indítja sorait Réz András; kérdeztünk már sportolót, színészt, énekest, zenészt; megnézettük hát listánkat egy esztéta szemeivel is. Érdemes volt - Réz András minden voksának saját aspektust ad, az Echo épp annyira belefér, mint a Kispál, ami egyenesen "parádés kortárs költészeti alkotás". Csak legyen szerethető, akármiért. Esztétikus álomslágerek.
Vágólapra másolva!

Echo: Gondolsz-e majd rám
Ha a nosztalgia vezérelne, egészen biztos, hogy az Echo-nótára szavaznék, hiszen én már akkor Echora jártam, amikor még a Budai Táncklubban léptek fel, s aztán mentem utánuk a Várklubba is. Mivel azonban a nosztalgia a lejárt szavatosságú ételekhez való kóros kötődés, nézzük meg egy másik szempont szerint is.

Omega: Gyöngyhajú lány
Ha az igazi slágert keresek a listán, ráadásul nemzetközit, akkor itt a Gyöngyhajú lány, amely a maga korában átkozottul trendy volt. A szöveg, a hangszerelés... szóval ott volt nagyon. (De ez sem tegnap volt.)

Presser Gábor: Nagy utazás
Mozibolondként valószínűleg a Nagy utazásra voksolnék, még akkor is, ha csak később lett belőle betétdal. De időben már ez is egy kicsit távolabb van tőlem.

Kispál és a Borz: Ha az életben
Nekem bejön Sub Bass és a Belga, a Kistehén Tánczenekar is fölöttébb kedves az én szívemnek, de legerőteljesebb szavazatomat mégis a Kispál és a Borzra adnám. A Ha az életben parádés kortárs költészeti alkotás, és az a végtelen pimaszság, ahogyan Lovasi András enjambement-ra veszi az egészet - elragadó. Bár el kell ismernem, nem fütyülik az utcán, és az Önök kérték típusú műsorokban sem fordul elő szaporán. De attól még nekem tetszik. Nagyon.