December 24-ét is munkaszüneti nappá nyilvánítaná a Munka törvénykönyvéhez beadott módosító indítványában a kereszténydemokrata Pálffy István. A módosító indítványt a kormánypárti politikus azzal indokolja, hogy olyan napot tenne munkaszüneti nappá, amely az európai hagyományokhoz igazodik, egyben minden magyar embernek és családnak az év legnagyobb személyes ünnepe, továbbá a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel jár, így a gazdaság teljesítményét minimális mértékben befolyásolja.
Pálffy István emlékeztetett arra, hogy a munkavállalók és a vállalkozók érdekképviseletei többször úgy nyilatkoztak, a legkisebb gazdasági hatással az újonnan bevezethető munkaszüneti napok közül éppen december 24-e járna, és ezt a kezdeményezést támogatják. Ezen a napon az államigazgatás, az önkormányzatok általában csak ügyeleti üzemmódban működnek, az iskolákban már tanítási szünet van, a gazdasági szférában a dolgozók rövidített munkaidőben dolgoznak, a karácsonyi napi jellegű szolgáltatatók pedig egyébként is nyitva tarthatnak. A tömegközlekedés a nap második felében szünetel vagy ritkított menetrend szerint üzemel.
A KDNP politikusa szerint Magyarország a keresztény gyökerű európai országok között, illetve az Európai Unió tagállamai közt a munkaszüneti napok számát illetően a középmezőnyben van.
A javaslat alapján, ha azt az országgyűlés is jóváhagyja, munkaszüneti nap lenne a jövőben január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-25-26. Jövőre egyébként hat hosszú hétvége is lesz az ünnepek miatt.