Mégsem változtat a szabadságok számán a kormány

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi terveivel ellentétben az új Munka törvénykönyvében nem változik a munkavállalók éves rendes szabadsága - a többi között ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyet a törvénytervezetről kedden tartott az NGM szakállamtitkára három munkaadói és két munkavállalói szövetség képviselőjével. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem szerepel majd a jogszabályban a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége, és mégis a munkáltatónak kell majd bizonyítania a rendes felmondás okát.

A jelenlegi szabályozás szerint huszonöt éves kortól jár huszonegy szabadnap a munkavállalóknak, és háromévenként nő a kivehető szabadság mértéke. Így negyvenöt éves kortól jár a harminc szabadnap.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által júliusban ismertetett új Munka törvénykönyve szerint huszonhat éves kortól járt volna évente huszonegy nap szabadság, majd ötévenként nőtt volna egy vagy két nappal a kivehető szabadnapok száma. Így ötvenegy éves kortól járt volna harminc nap szabadság a munkavállalóknak (a tervezetről itt olvashatja összefoglalónkat). Ettől a módosítási szándékától állt el a kormány - derült ki azon a megbeszélésen, amelyet az NGM államtitkára tartott a munkavállalók és a munkáltatók néhány képviselőjével.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a tárca által nyilvánosságra hozott koncepcióhoz háromszáz érdemi javaslat érkezett, ezeket összedolgozták, és a megbeszélésen már az új változatról tárgyaltak. Közölte, a kormány célja, hogy a parlament még az őszi ülésszak alatt fogadja el az új Munka törvénykönyvét.

Kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a meghívottak köre lefedte a munkaadói érdekképviseleteket, a szakszervezetek közül pedig azokkal tárgyaltak, amelyek - megfogalmazása szerint - nyitottak voltak az érdemi párbeszédre. Az egyeztetésen a hatból két tömörülés képviselőjét hívták, Gaskó Istvánt, a LIGA Szakszervezetek elnökét és Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetőjét.

Az államtitkár azt mondta, ha meg is marad az új törvénykönyvben az a szabályozás, hogy a túlóra ellenértékét a munkáltató szabadidőben is kiadhatja, a munkaadók valószínűleg nem élnek majd ezzel a lehetősséggel, mert az kétszeres bérköltséget jelentene számukra.

Nem lesz korlátlan munkavállalói kártérítés

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kiemelte, hogy az eredeti minisztériumi tervezetből kikerül a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége. Ugyanakkor - hangsúlyozta - meg kell találni a középutat, mert nem maradhat fenn a jelenlegi passzus, miszerint csupán két hét átlagkeresettel elrendezhető a vétlen károkozás.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint a háromoldalú megbeszélés, a "kármentés" sikeres volt, reménykeltő irányt vett a tárgyalás. Előrelépésnek nevezte, hogy a munkavállalók kárára fennálló egyenlőtlenségeket igyekeznek kiegyenlíteni. Szerinte a módosítással a hatályos törvénykönyv passzusainak negyven százaléka megmarad.

Mégis a munkáltatónak kell bizonyítania a felmondás okát

Gaskó István azt is mondta, körvonalazódik, hogy a tárca eredeti terveivel ellentétben nem fordul meg a bizonyítás, a munkaviszonya rendes felmondással való megszüntetésekor a munkáltatónak kell elmondania az elbocsátás valós okát, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel. A próbaidő hatályos konstrukciója megmarad, az éves rendes és a pótszabadság kivehetősége sem változik, itt visszalépett a tárca - tette hozzá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy értékelte az egyeztetést, hogy közelebb kerültek egy olyan Munka törvénykönyvéhez, amely rugalmasságot és a munkavállalók biztonságát egyaránt elősegíti. Úgy fogalmazott, hogy fontos volt számukra a személyes munkavállalói jogok megerősítése, így az, hogy a munkavállalókat ne lehessen például megfigyelni, poligráfos vizsgálatnak vagy terhességi tesztnek alávetni. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások alapján e kérdések is rendeződni látszanak.