A közfoglalkoztatás emelkedése miatt csökkent a munkanélküliség

Vágólapra másolva!
A márciustól májusig tartó időszakban 11 százalékosra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon, miközben a foglalkoztatottak száma 29 ezerrel nőtt. A javulás részben a feldolgozóipar növekvő létszámszükségletének, részben a közfoglalkoztatás emelkedésének köszönhető.
Vágólapra másolva!

Csökkent 0,4 százalékkal, így 11 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta Magyarországon a márciustól májusig tartó időszakban, és nőtt a foglalkoztatottak száma is - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Az idei első negyedévben még 11,6, február-áprilisban pedig 11,4 százalékos volt az állástalanok aránya.

A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 17 ezer fővel (3,6 százalékkal) 466 ezer főre csökkent a márciustól májusig tartó időszakban, míg a februártól áprilisig tartó periódusban még több mint 481 ezer állástalant tartott nyilván a KSH. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 786 ezer fő volt, 29 ezerrel (0,8 százalékkal) több, mint az előző év azonos időszakában. A 15-64 éves férfi népességből 2 millió 18 ezren dolgoztak, ami 60,5 százalékos foglalkoztatási rátának felel meg. Ebben a korosztályban a nők 50,5 százaléka dolgozott ekkor, mintegy 1 millió 736 fő.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a javulása részben a szezonalitásnak, részben a feldolgozóipar növekvő létszámszükségletének, valamint a közfoglalkoztatás emelkedésének köszönhető. A következő hónapokban tovább nőhet a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan süllyedhet a munkanélküliség, így a nyári hónapokban 10,2 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta - mondta a Takarékbank elemzője, hozzátéve, hogy a foglalkoztatás lassú javulását a feldolgozóipar további munkaerő kereslete segítheti.

Az elemző szerint a kormány tervei szerint a következő négy évben 400 ezer fővel nőhet a foglalkoztatás, aminek mintegy háromnegyedét a közfoglalkoztatási programok teszik ki. Azonban a munkakínálat és kereslet közötti térségbeli és képzettségbeli különbségek jelentős kockázatot jelenthetnek - véli Suppan Gergely.