Sikeresen pályáznak uniós állásokra a magyarok

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság egyik alelnöke szerint megfordult a nemek aránya az európai tisztviselők közt, már több nő dolgozik az apparátusban, mint férfi. Maros Sefcovic elmondta, hogy a magyarok sikeresen jelentkeznek uniós állásokra, mivel a nekik szánt keretnél 33 százalékkal többen nyertek pályázatot.
Vágólapra másolva!

A magyarok nagyon sikeresen pályáztak a brüsszeli uniós állásokra az utóbbi években, pedig a verseny rendkívül erős volt, a meghirdetett állásokra több mint százszoros volt a túljelentkezés - mondta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke.

Az intézményközi kapcsolatokért felelős biztos tájékoztatása szerint a 2004-es EU-csatlakozás óta Magyarországról 661 ember lett a brüsszeli tisztviselői gárda tagja, ez 33 százalékkal több az ország eredeti, 499-es keretszámánál. "Magyarország e tekintetben a legsikeresebben teljesítők egyike volt" - mondta.

Az EU-biztos figyelemre méltónak mondta, hogy a tíz új tagállamból felvett tisztviselők 62 százaléka egyetemi végzettséghez kötött posztra került. Elsősorban fiatal, harmincas éveikben járó szakemberekről van szó szerinte. A pályázóknak nagyon kemény feltételeknek kellett megfelelniük, az idegen nyelvek magas fokú ismeretén kívül tisztában kellett lenniük az EU-intézmények működésével és az aktuális politikai kérdésekkel is - mondta.

Sefcovic azt is elmondta, hogy a brüsszeli tisztviselői állomány nemek szerinti megoszlása most először fordult meg a nők javára: az alkalmazottak több mint fele már a gyengébb nem tagja. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az új EU-tagállamokból érkezettek kétharmada nő.

Az EU-biztos szerint nem kell attól tartani, hogy az Európai Unió a gazdasági válság után a kétsebességű integráció felé veszi az irányt, a közösség szerinte nem válik szét két csoportra, az élmezőnyre és a mögöttük kullogókra.

Sefcovic az MTI-nek adott interjújában rámutatott: az Európai Unió alapkoncepciója a 27 tagállam közös munkájára épül, az elfogadott intézkedéseknek az összes ország érdekeit kell szolgálniuk.

"Nem hiszem, hogy a pénzügyi krízis mellett az EU intézményi válságáról is beszélni lehet, arról van szó, hogy most alakítjuk ki a lisszaboni szerződés nyújtotta új jogi keretek működését" - mondta. Az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament szerepe és működése is megváltozott, az EU szervei között érthetően feszültségek vannak - jegyezte meg.

Sefcovic meggyőződése szerint a második Barroso-bizottság a pénzügyi válság és az új szerepek ellenére jól teljesített 2010. februári hivatalba lépése óta, a korábbi években elképzelhetetlen, nehéz döntések születtek.

A szlovák EU-biztos szerint a soros magyar EU-elnökség vezető szerepet játszhat a tagállamok költségvetésének összehangolását célzó európai szemeszter menetének kialakításában. Azt mondta, néhány éve még szó sem lehetett volna egy ilyen szemeszter napirendre tűzéséről, illetve a gazdasági kormányzásról, a tagállamok gazdasági politikájának szoros összehangolásáról.

Sefcovic a 2011. első félévi soros magyar EU-elnökség első budapesti parlamenti rendezvényére, a COSAC elnökségi találkozóra érkezett a magyar fővárosba. Az EU-biztos a nemzeti parlamentek európai ügyi bizottságainak képviselői előtt a Parlament felsőházi termében tájékoztatást ad az Európai Bizottság idei munkaprogramjáról, valamint az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatainak időszerű kérdéseiről.