Mennyit keres valójában egy kamionos?

Egy kamionsofőr 200-350 ezer forint között kereshet havonta, az összeg azonban csalóka, mert jövedelme kétharmadát adómentesen teszi zsebre, ami után így nyugdíjra sem számíthat. Ráadásul rossz esetben akár két hónap is eltelhet úgy, hogy nem látja a családját, nyáron a melegtől, télen a hidegtől szenvedve - a hűtéssel és a fűtéssel ugyanis spórolni kell. Fizetésmustra az [origo]-n.

"Általában havi 230-250 ezer forint jön össze tisztán havonta, de múlt évben egyszer 300 ezer fölött is kerestem, igaz akkor 12 ezer kilométert nyomtam le egy nyári hónapban" - mondta az [origo]-nak egy 56 éves kamionsofőr, aki 15 éve keresi a kenyerét az országúti monstrumok vezetésével.

"Az a legjobb fuvar, ha itthon felpakolok, s mondjuk Angliába viszem az árut, onnan Spanyolországba, aztán Németországba és haza. Ez persze nem kívánságműsor, gyakran 4-6 hét is eltelik mire hazakerülök, ameddig nem látom a családomat. De nehogy úgy látszon, hogy sírok, mert nem sírok. Ez életforma, én választottam, ha hosszabb ideig nem csinálom, hiányzik" - fogalmazott.

A kamionsofőr sokáig irigyelt szakma volt az elmúlt rendszerben, sok fiú első számú álma, amely a szabadságot, a Nyugatra utazást, a menő cuccok, farmerek, szappanok, csokoládék, hanglemezek behozatalát jelentette, s nem mellesleg az átlagot meghaladó fizetést is. Egy nemzedék gondolkodásmódját határozta meg a kamionos-életérzés utáni vágy, elég emlékeztetni az 1975-ben készített, akkor túlzás nélkül kultuszfilmmé vált Kengurura, amely nem csak a korabeli slágereknek köszönhette páratlan sikerét, s amelyből itt nézhet meg egy részletet (Más szemszögből, de szintén a kamionosok szabadságát, már-már törvényen felüliségét fogalmazta meg a Konvoj.)

Két hónapig komfort nélkül

A valóság persze sokkal földhöz ragadtabb, szürkébb, mint az említett filmekben, térit vissza a hétköznapokba Székely Sándor, a Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének elnöke, aki szerint szélsőséges esetben akár 8-10 hétig is távol van otthonától a sofőr, ami alatt nem látja a családját, nem tud normális módon étkezni, pihenni, fürdeni, WC-t használni. "Ezt kell összevetni az inkább 200 ezer körüli jövedelemmel, ami legjobb esetben sem haladja meg a 350 ezer forintot" - magyarázta az elnök. Ráadásul, hangsúlyosan jövedelemről, tehát nem bérről vagy keresetről van szó, hiszen a kamionosokat három módon fizetik.

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

"Néha napokat kell várni egy fuvarra"

Van az alapbér, amely az esetek zömében a minimálbérrel, jelenleg 78 ezer forinttal egyezik meg, de a legidősebb, legtapasztaltabb pilótáknál sem haladja meg a bruttó 140 ezer forintot. A fuvarozó vállalkozó, illetve a sofőr csak ezek után fizet közterhet, tehát ez után járhat például nyugdíj is - emelte ki Székely Sándor. A sofőrök jövedelmük nagyjából kétharmadát ugyanis adómentesen kapják, amelynek egyik része a napidíj, amelyet idén emeltek 25 euróról 40 euróra, de ez nem kötelező, hanem adható, s a cégek zöme nem is tülekedik teljesíteni. A másik forrást az üzemanyagmegtakarítás jelenti, ami 100 ezer forintig fizethető adómentesen. Ebből jön össze a havi nettó 200-350 ezer, amelyből persze több tízezret költhet élelmiszerre külföldön a sofőr, akár a fele pénzt is felélheti - mondta az elnök.

"Az a legrosszabb, amikor néha napokat kell várni a következő fuvarra" - panaszolta az [origo]-nak egy 32 éves sofőr. Szerencsére nem ez a gyakori, általában néhány óra vagy egy nap a várakozási idő, de ezt sem értik sok esetben a sofőrök, mivel a kamionok műholdas nyomkövetővel vannak felszerelve, így a cégnél szinte méterre pontosan tudják, hol jár a jármű, s ezért azzal is kalkulálhatnak a központban, hogy mikor és hol veheti fel a következő fuvart - magyarázta a kamionos. A gazdasági válság nemcsak a termelést, hanem értelemszerűen a szállítást is visszavetette, emiatt kell sokkal többet vadászni a fuvarokra - mondta Székely Sándor.

A fiatalok hamar feladják

A piac zsugorodása, a bevételek csökkenése azon is jól lemérhető, hogy öt éve nem ritkán a 400-500 ezer forintot is megkeresték a kamionosok, most pedig a felét. Gondot okoz - tette hozzá -, hogy jelentősen felhígult a szakma, s elég nagy a fluktuáció. Ugyanakkor nem a fiatalok próbálkoznak, aminek legfőbb oka az lehet, hogy manapság egy D-kategóriás jogosítvány megszerzése - ami a 12,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek vezetésére jogosít - 1 millió forintba is belekerülhet, amit nem sokan engedhetnek meg maguknak - hangsúlyozta az elnök. Ha mégis belevág egy-egy fiatal, s leteszi a jogsit, legtöbbjük egy-két hónap múlva feladja, miután úgy értékelik, hogy ennyi pénzért nem érdemes ezt csinálni.

Legtöbben olyanok próbálkoznak, akik korábban szerezték meg a D kategóriát, s sokszor nem is vezettek utána nehéz tehergépkocsikat. "Ők egy hét tanfolyam után már volán mögé ülhetnek, s ha az első egy-két fuvart tapasztalt kolléga kíséretével is végzik, utána már egyedül indulhatnak útnak. Az állami Hungarocamion idején ez úgy volt, hogy ha valaki bekerült a céghez, egy évig a műhelyben szerelte a kocsikat, rutinozott az udvaron a kamionokkal. További egy évig párosban járt valakivel, majd csak a harmadik évtől vezethetett egyedül szerelvényt" - emlékezett Székely Sándor.

Magyarországon kicsivel kevesebb, mint 18 ezer szállítással foglalkozó cég működik, számuk folyamatosan csökken - mondta az [origo]-nak Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára. A vállalkozások 70 ezer gépjárművet üzemeltetnek, amelyek töredéke a nehézgépjármű. A személy- és teherszállítás összességében 400 ezer embernek ad munkát a főtitkár szerint.