"Nem csak a tb-járulékon múlik" - négyórás munkát adna a nőknek a kormány

Járulékcsökkentéssel ösztönözné a nők részmunkaidős foglalkoztatását a kormány, a megtakarítás már két minimálbéres felvételével is tízezer forint lehet. A négyórás munka az irodai, a recepciós, a raktáros, illetve a telefonos munkakörökban terjedhet el, a vállalati döntést azonban az egyéb költségek is befolyásolhatják.

Ha valaki egyszer nyolc óra helyett kétszer négy órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak - jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a második akcióterv ismertetésekor. A részletek egyelőre nem ismertek, de a terv komoly megtakarítást hozhat a cégeknek a tébékiadásokban. Ha egy vállalat egy 160 ezer forintos bruttó bérű alkalmazottat két minimálbér körüli, 80 ezer forintos fizetésűvel vált föl, az havi 10 ezer forintos kiadáscsökkenést hoz.

Az [origo] által megkérdezett cégvezetők és hr-szakértők szerint sok azonban a nyitott kérdés, ami alapjaiban befolyásolhatja a járulékcsökkentés tényleges hatásait: nem világos például, hogy a szabályozás csak az új munkakörökre vonatkozik majd, vagy a már meglévőkre is, hogy a kölcsönzött munkavállalók esetében ki kapja meg a kedvezményt, a kölcsönző cég, vagy a munkaadó, illetve hogy a javaslat a Nyugat-Európában elterjedt, de Magyarországon még nem alkalmazott munkakörmegosztás lenne-e (lásd keretes írásunkat). Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ azokra.

Lökést adhat a munkáltatóknak

"A rendszer életképes lehet az olyan munkaköröknél, ahol könnyű a helyettesítés és a lényeg az, hogy a munkát elvégezzék. Ilyen a könyvelés, a recepció, az irodai munka, a raktárosi pozíció, számos fizikai munka, adminisztráció, a gépsor melletti, illetve a telefonos munka" - mondta az [origo]-nak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Egyesületének elnöke. Jó ötletnek tartja a felvetést Harsányi Eszter, a Hewitt tanácsadója is, szerinte azonban a munkáltatói terhek csökkentése mellett a munkáltatók szemléletváltása is kellene a részmunka szélesebb körű elterjedéséhez, egyelőre ugyanis ez is komoly akadály a négyórás foglalkoztatás előtt.

Mi az a munkakörmegosztás?

Munkakörmegosztás esetén egy teljes munkaidős állást két személy tölt be, azaz közös a felelősség, de a juttatások és a szabadság is közösen oszlanak meg köztük. Ezzel szemben a "klasszikus" négyórás részmunka esetén mind a két munkavállaló teljes jogú munkavállaló, azaz például ugyanannyi szabadság jár nekik, mint a nyolc órát dolgozó munkatársaiknak.

"Nem rossz a kezdeményezés, mert minden lépés, ami csökkenti a munkaadók terhét, az jó, azonban még jobb lenne, ha a kedvezményeket kiterjesztenék a szimpla négyórás munkavállalókra is. Ha mindenkire kiterjedne, jó lenne" - mondta Csaposs Noémi, aki úgy véli, ha az összes négy órában foglalkoztatott emberre kiterjesztenék a kedvezményeket, annak már biztos lenne statisztikailag mérhető hatása. "A járulék 27-ről 20 százalékra csökkentése már olyan mértékű, ami lökést adhat azon munkáltatóknak, akik eddig csak kacérkodtak a részmunkaidős foglalkoztatás gondolatával" - mondta. Amennyiben csak az új munkaerőre vonatkozna az új szabály, akkor lényegesen kisebb lehet a hatás, a jelenlegi munkajogi szabályok szerint pedig azért nem lehetne valakit elbocsátani, hogy két részmunkaidőssel pótolva spóroljon a cég.

"Mindenki jól járna"

"Nyolcórás munkahelyre biztos, hogy nem mennék vissza dolgozni" - mondta az [origo]-nak egy kétgyerekes édesanya, aki jelenleg otthon van, korábban pedig egy szervezetfejlesztő cégnél humán tanácsadással foglalkozott. Munkaadójánál nem általános, de van arra példa, hogy a visszatérő kismamákat részmunkaidőben foglalkoztassák, és úgy véli, hogy a feladatait el lehet végezni mással megosztva is. "Mindenki jól járna" - tette hozzá a részmunkaidős munkát kereső kismama, aki plusznak tartja, ha külső ösztönzők - például járulékcsökkentés - is rábírnák cégét a részmunka engedélyezésére.

Egy banknál belső ellenőrként dolgozó kismama is hasonlóan látja, szerinte munkája elvégezhető lenne négy órában, és könnyen meg is tudná osztani a feladatokat kolléganőjével, ráadásul úgy véli, hogy munkáltatója sem elutasító a kérdésben. Nagy csatára számít azonban visszatérésekor az a kisgyerekes anyuka, aki az egyik fővárosi szervnél áll hivatásos állományban. Szerinte az a munka, amit a gyerekek születése előtt végzett, kevéssé megosztható, viszont hat órában már el lehetne végezni. "Ezt nem támogatják?" - kérdezte, hozzátéve, hogy közvetlen főnöke elutasító már a hatórás munkavégzés gondolatával szemben is, így minden megoldásnak örül, ami befolyásolhatja munkáltatója álláspontját.

Alkotmányossági aggályok nincsenek

"Nem vet fel alkotmányossági kérdést az, hogy a járulékkedvezmény csak a nőkre vonatkozik" - mondta az [origo]-nak dr. Lövétei István alkotmányjogász, aki szerint igazolható társadalompolitikai célok miatt elfogadható a szó szerinti egyenlőségtől való eltérés. Lövétei úgy véli, ez a kedvezmény abszolút beépíthető az alkotmányos rendszerbe, sőt, régi probléma az, hogy a nők foglalkoztatását a gyeddel, gyessel kapcsolatban eddig csak félig sikerült összeegyeztetni.

Hogyan alakul a szabadság és a nyugdíj?

"A cégek nem csak a tb-költségek alapján döntik el, hogy kiket alkalmaznak, gyakori ugyanis, hogy például a cafeteria-csomag fejenként jár, függetlenül attól, hogy hány órás a munkanap" - mondta az [origo]-nak egy, az ügyfélszolgálati piacot jól ismerő középmenedzser. Szerinte az is fontos, hogy mennyi időbe kerül egy-egy munkatárs betanítása, mert ha hónapokról van szó, akkor az már eltántoríthatja a részmunkaidős foglalkoztatástól a cégeket. "A munkakörmegosztás egyáltalán nem jellemző Magyarországon, a négyórás munkaerőnek így jelenleg ugyanannyi szabadság jár, mint a nyolcórásnak, vagyis egy teljes állás kettéosztása a szabadságos napok számának megduplázódásával jár, ami minden munkaadó rémálma" - tette hozzá.

Licia Ronzulli EP-képviselő így hívta fel a figyelmet a gyermekes anyák munkavállalásának nehézségeire

Már ma is viszonylag magas a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a multik pénztárosi pozícióiban. Egy pénztáros az [origo]-nak elmondta, hogy munkaadójának szerinte biztos megérné a négyórás beosztás, mert a forgalmasabb időszakokra több embert tudna beosztani, emellett a dolgozók a nyolcadik óra felé már fáradnak. "Probléma azonban, hogy a béren kívüli juttatásokat és a béremelést is könnyebben elodázzák a részmunkára való hivatkozással" - tette hozzá.

Az esetleges járulékos következményektől tart Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is, aki az intézkedés bejelentését követően azt vetette fel, hogy tisztázni kell a munkavállalóra háruló következményeket. Kérdés szerinte, hogy a 8 óra helyett kétszer 4 órában alkalmazott után fizetett kevesebb tb-járulék negatívan módosítja-e a dolgozó majdani nyugdíját vagy egyéb járandóságát.

Gondot jelenthet természetesen a kevesebb fizetés is, az [origo]-nak nyilatkozó érintett nők közül több is azt mondta, hogy a leginkább ez tántorítaná el a négyórás munkától. Egy kisgyerekes anyuka úgy látja, hogy amíg kicsik a gyerekek, megelégszik a kevesebb jövedelemmel az együtt eltöltött időért cserébe, de később mindenképp váltana. "Négyórás munkába már most is visszamennék, de annyi pénzből nem jönne ki a babysitter, bölcsődére ugyanis másfél éves kor alatt esély sincs" - mondta egy anyuka, aki 7 hónapos gyerekével van jelenleg otthon.