A tizenegyedik alkalommal elkészített tanulmányhoz magyarországi, túlnyomórészt német érdekeltséggel működő vállalatok több mint 14 000 munkavállalójának bérezési adatait értékelték ki.
A Magyarországon működő német vállalatok a jövő évben átlagosan 3,9 százalékkal tervezik emelni a béreket. Ez hozzávetőlegesen megfelel a 2010-re várt 4 százalékos inflációnak, így a reáljövedelem nem változna a múlt évhez képest, sőt egyes jövedelemcsoportoknál az adókönnyítések miatt kisebb mértékben még emelkedne is.
40 százaléknál leépítés
A válaszadó vállalatok mintegy 40 százaléka vált meg dolgozóktól a gazdasági válság miatt, és a vállalatok közel harmada vezetett be bérkieséssel járó rövidített munkarendet. Szélesebb körben alkalmazták, illetve alkalmazzák a fizetett szabadság elrendelését: ezzel az eszközzel a vállalatok 50 százaléka élt már, és további 7 százalék tervezi ezt.
Nem érdekli a cégeket az állami támogatás
Ezzel szemben visszafogottak voltak a vállalatok a foglalkoztatás megőrzésére szolgáló állami támogatások igénybe vételénél: a válaszadók 60 százaléka nem tervez részt venni ilyen pályázaton, csupán 15 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel, vagy legalább határozott erről. Ez arra utal, hogy a rendelkezésre álló eszközök vélhetően nem felelnek meg mindig optimálisan a vállalatok igényeinek és kötelezettségvállalási lehetőségeinek.
A válaszadó vállalatok azonban 2010-ben valamivel derűsebb konjunkturális helyzetre számítanak, és ezzel ismét emelkedhet a képzett munkaerő iránti igény: a vállalatok 40 százaléka számít a jövő évben magasabb, és csupán 5 százalékuk tovább csökkenő munkaerő-keresletre.
Mennyit keresnek?
A felmérés kitért a cégeknél kereshető fizetésekre is. Egy ügyvezető átlagos éves jövedelme 21,4 millió forint. A felsővezetők közül a kereskedelmi terület irányítója 13,8, a jogi igazgató 12,8, az értékesítési és marketing vezető 12,5, a HR-vezető 9,2, az informatika irányítója 8,5 forintot keres évente. A nem vezetői posztok közül, szakemberi szinten a nagyobb ügyfelekkel foglalkozó értékesítők (key account manager) 5,9, az értékesítő 4,9, a rendszergazdák 4,6, a menedzserasszisztensek 3,2 millió forintot kapnak évente. Érdemes megjegyezni, ezek átlagok. Cégnagyságtól függően 60 százalék is lehet az eltérés.
A régióban a cseh menedzserek az élen
Készült összehasonlítás a magyar, a cseh és a szlovák fizetésekről is. Az ügyvezetők Csehországban keresnek a legtöbbet, évi 100 ezer eurót. A magyar és a szlovák ügyvezetők keresete egy szinten van (79 ezer illetve 78 ezer euró). Érdekesség, hogy felső vezetői és nemvezetői szinten a szlovákok bérekben már elhagyták Magyarországot. Mindez részben a forint euróhoz viszonyított gyengülésére vezethető vissza.
Átlagos éves jövedelmek 2009-ben, euróban *
Magyarország | Szlovákia | Csehország | |
Ügyvezetők | 79 668 | 78 410 | 100 242 |
Vezető beosztású | 36 008 | 36 388 | 48 373 |
Szakértői szint | 15 508 | 16 431 | 18 746 |
Szakmunkások/fizikai | 8 368 | 11 412 | 11 359 |
* Az árfolyamokat 2009. október elsejei fordulónappal vették figyelembe.
Átlagos éves bruttó jövedelmek 2009-ben beosztás szerint (millió forintban)
Ügyvezető | 21,4 |
Kereskedelmi vezető | 13,8 |
Jogi vezető | 12,8 |
Értékesítési és marketing vezető | 12,5 |
Kontrolling, pénzügyi vezető | 7,9 |
HR-vezető | 9,3 |
Informatikai vezető | 8,5 |
Key account manager | 5,9 |
Értékesítő | 4,9 |
Marketing munkatárs | 4,9 |
Rendszergazda | 4,6 |
Menedzserasszisztens | 3,2 |