Üzleti siker sérült munkavállalókkal

Megváltozott munkaképességűként - látás, hallás vagy mozgásszervi problémákkal küzdve, esetleg súlyosabb betegségből felépülve - nem sétagalopp az álláskeresés. Szerencsére akad olyan munkáltató, aki éppen rájuk épít. A 2008 óta üzemelő pasaréti Hotel Panda 95 százalékban épp ilyen embereket alkalmaz. Sikerrel. Válság idején is tele vannak vendégekkel és nyereségesek. A cégek azonban gyakran tájékozatlanságból nem vállalják fel a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Pedig jövőre ötszörösére nő a rehabilitációs járulék összege.

Jekl Ádám mindig szeretett főzni és a konyhában sürögni-forogni. Ám sajnos egy 16 évvel ezelőtt felfedezett jóindulatú agydaganat és a vele járó látásromlás, fáradékonyság miatt egy időre kénytelen volt félretenni elképzeléseit. Megváltozott munkaképessége miatt számos szociális foglalkoztató intézményben fordult meg. A fiatalembernek hamar elege is lett az itt végeztetett jobbára alibimunkákból (csomagolás, borítékolás) és az őket foglalkoztató munkaszervezők többnyire lekezelő, barátságtalan hozzáállásából.

Konyhai kisegítőként kellemes környezetben

Szerencsére hamar fordult a kocka. Ádám és néhány sorstársának története hallatán kapta fel a fejét Kocsy Béla vállalkozó, a budapesti Hotel Panda tulajdonosa. Ádám ma már a cég konyháján dolgozik kisegítőként és nagyon jól érzi magát. "Egy barátom betegsége kapcsán többször elegyedtem beszédbe megváltozott munkaképességű emberekkel a szociális foglalkoztató várójában. Ott szembesültem azzal, milyen értelmetlen munkákat végeztetnek velük. Csak hogy egy példát említsek: többen gyöngyöt fűztek és amint végeztek, a munkavezető elvágta a zsinórt, a gyöngyök szétgurultak. Majd kezdhették az egészet elölről. Rajtuk szerettünk volna segíteni és olyan munkaköröket biztosítani számukra, amelyekben nem maradnak kiaknázatlanul jó képességeik, hasznosnak érezhetik magukat"- mondja Kocsy Béla.

Híre ment: özönlenek a jelentkezések

A 2008 tavaszán megnyílt pasaréti hotel ezután kifejezetten megváltozott munkaképességű dolgozókat kezdett toborozni újsághirdetések útján. Hamar híre is ment a szálloda egyedi profiljának - azóta özönlenek hozzájuk a megváltozott munkaképességű pályázók önéletrajzai. Hozzá kell tenni: a vállalkozót eleinte nagyon féltette környezete a szokatlan koncepciótól, a szállóvendégek kedvezőtlen reakcióitól. A 95 százalékban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató négycsillagos szálloda ugyanis nem alapítványként, hanem a versenyszférában működik.

40 százalék diplomás, nyelveket beszél

Az élet Kocsy Bélát igazolta. A vendégektől rendszeresen pozitív visszajelzéseket kapnak és a szálloda a gazdasági válság idején is több mint 70 százalékos kihasználtsággal üzemel. A tulajdonos igazgató ezt meg is indokolja. "A megváltozott munkaképességgel nem csökken az elvégzett munka színvonala: legfeljebb arra utal, hogy kicsit másként vagy átszervezett keretek között, de ugyanolyan jól elkészül a dolgozó a rábízott feladattal." De ne higgye senki, hogy a megváltozott munkaképesség automatikusan belépőt jelent a szállodába álláskeresőként. A jelentkezők két körös állásinterjún vesznek részt, emellett nagy hangsúly van a szakképzettségen és a nyelvtudáson is. A dolgozók 40 százaléka diplomás- sokan közülük 2-3 nyelvet is magas szinten beszélnek. Ugyanakkor igyekeznek nyitottan viszonyulni a dolgozókhoz. Mindenkit a neki leginkább megfelelő állásban helyeznek el, és addig keresik a legjobb munkakört, míg meg nem találják. A cég a továbbképzésekre is gondot fordít. A dolgozók mindezt lojalitással hálálják meg: fluktuáció szinte nincs a szállodában.

Ötszörösére nő a rehabilitációs járulék

Magyarországon azonban e pozitív példa ellenére sem nagyon jellemző a megváltozott munkaképességű dolgozók tömeges foglalkoztatása. Igaz, a jogszabály értelmében a cégeknek elvben kötelező lenne a létszám 5 százalékát ilyen dolgozóval feltölteni. Ellenkező esetben rehabilitációs járulékot kell fizetniük: ennek összege 2009-ben még 177 600 forint. 2010-ben viszont radikálisan megnő. várhatóan 900 ezer forint körüli összeggel kell majd számolniuk.

Munkaadói kifogások

Egyelőre azonban érezhető az idegenkedés a megváltozott munkaképességűek iránt. Ha két, szaktudásban és tapasztalatban egyforma jelölttel állnak szemben, szinte biztosan nem a megváltozott munkaképességűre esik majd a választás. Az indok ilyenkor rendszerint az, hogy az akadálymentesítéssel járó átalakítások és átszervezések igen költségesek, akár több millió forintba is kerülhetnek. Ebben az esetben pedig jobban megéri úgymond "hagyományos" dolgozót alkalmazni - mindez nem számít a cég részéről diszkriminatív intézkedésnek.

Érdeklik a cégeket a kedvezmények

A megváltozott munkaképességűek mellőzésének másik jellemző oka a tájékozatlanság. "Érdekes jelenségeket hozott felszínre a válság: rengeteg cég keres most fel a foglalkoztatási kedvezmények kapcsán. (pl. Start - Extra.) Szinte mindegyik arról tesz említést, hogy eddig nem is tudott ezekről. Korábban jellemzően a tájékoztatókkal sem foglalkoztak, de a válság a költséghatékony megoldások irányába viszi őket "- jegyezte meg Vass István, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. "A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához szemléletváltásra van szükség. Észre kell venni: az ilyen emberek nem csupán szociális okokból megtűrt tagjai a társadalomnak, hanem komoly értéket állítanak elő. A becslések szerint minden, az ügybe befektetett forint további 4-et hoz" - érvel Lengyel János, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese.

Takács Gabriella