Munkaidő-csökkentéssel küzdenek a leépítés ellen

A gazdasági válság hatására egyre több cég vezeti be a heti négynapos munkahetet. Igazán akkor spórolható ezzel pénz, ha a munkaadónak nem kell az ötödik napra "állásidőt" fizetni. Ehhez elvileg a munkavállaló beleegyezése is szükséges. Ha azonban a munkavállalónak a leépítés és a kevesebb fizetés között kell választania, ebbe vélhetően belemegy. A kimaradó ötödik munkanap kompenzálására kormányzati terv is született, igaz, a konkrétumok egyelőre nem ismertek.

Négynapos, 36 órás munkahetet vezetett be a Rába Jármű Kft. idén januártól a tavaly év végi leállás után, sárvári és győri gyárában. Az előrejelzések szerint ez az állapot legalább áprilisig tart majd. Ugyancsak négynapos munkahéttel indította az évet a GraboPlast Zrt. parkettagyára. "Beállt a sorba" a makói ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. is. A személygépkocsikhoz hűtő,- és fűtő csöveket gyártó gyár egyelőre 3 hónapra tervez a csökkentett munkaidővel. A General Electric (GE) Consumer & Industrial fényforrás üzletágának magyarországi gyárai kéthetes leállást terveznek februárban. A későbbiekben azonban itt is mérlegelik a négynapos munkahét bevezetését. Áprilistól szeptemberig tartó négynapos munkahét bevezetését tervezi még a székesfehérvári, jelenleg 4300 alkalmazottat foglalkoztató Denso Magyarország Kft.. A vállalat megrendeléseinek drasztikus visszaesése miatt kényszerült erre a lépésre.

Kétféleképpen csökkenthető a heti munkaidő

Munkajogi szempontból kétféleképpen lehet csökkenteni a heti munkaidőt. Egyszerűbb a munkaadó dolga, ha ehhez a munkavállaló beleegyezését is megszerzi, ugyanis közös megegyezéssel úgy csökkenthető a munkaidő, hogy arányosan kevesebb fizetés jár. Egyoldalúan viszont csak akkor rövidítheti a munkaadó a munkaidőt, ha a nem munkával töltött időre állásidőre járó juttatást fizet a dolgozónak. Így viszont nem lesz jelentős a munkaadói tehercsökkenés. Áthidaló megoldást ismertetett a múlt héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, igaz, a részletek felvázolása nélkül. Eszerint ha egy cég heti ötről négy napra kényszerül csökkenteni a heti munkaidőt, akkor az ötödik napon az állam az aznapi napi fizetés 80 százalékát magára vállalná.

Munkahelyféltés miatt elfogadják a négynapos munkahetet

Lipcsei András, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger személyzeti tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint a krízis idején hatékony ötlet a négynapos munkahét és az arányosan csökkentett munkabér bevezetése. Mint mondja, a módszer költséghatékony, mert kevesebb dolgozót kell hozzá elbocsátani és megspórolhatóak a végkielégítés költségei. A nagyobb tömegben a cégnél maradók ráadásul pszichológiailag is könnyebben feldolgozzák, megnyugtatóbbnak érzik munkahelyük megmaradását; még akkor is, ha átmenetileg kevesebb pénz van a borítékban hónap végén.

Ballépés is lehet az azonnali tömeges elbocsátás

Mint mondja: egyébként sem nyerő taktika a cégek szempontjából azonnal pánikszerűen megkezdeni a leépítéseket. "Értelemszerűen nehéz idők járnak a cégeknél, válság idején, amikor a vállalat által kínált termék vagy szolgáltatás iránt drámaian lecsökken a kereslet. A legtöbb munkahelyi vezető ebben a helyzetben akkor hibázik nagyot, amikor automatikusan és átgondolatlanul spórolni akar és azonnali létszám, - és költségcsökkentésbe kezd. Elbocsájtja a dolgozókat, mindez tetemes összegeket emészt fel - elég csak az elbocsátottak végkielégítésére gondolnunk. Ráadásul a krízis letelte után ismét komoly összegeket kell fordítani a toborzásra, akár a válság alatt elküldött szakembereket szeretnék visszavenni, akár őket újakkal pótolni.

Takács Gabriella