Több cafeteria, stagnáló bérek, neten nyomozó HR-esek

A HR-esek 36 százaléka utánanéz a pályázónak az interneten, például közösségi oldalon. Évi 290 ezer forint béren kívüli jutatást kap egy átlag munkavállaló. A cégek 43 százaléka nem tervez erre az évre fizetésemelést. Három - munkavállalók számára - érdekes adat abból a kutatásból, amelynek első eredményeit ma mutatták be egy zártkörű HR-konferencián.

A cégek 43 százaléka nem tervez erre az évre fizetésemelést, 47 százalék 2-5 százalék között növeli dolgozói bérét - derül ki a DGS Global Research kutató cég és az Ernst & Young üzleti tanácsadó 350 vállalat körében végzett "HR Benchmark Felméréséből". Érdekesség: tavaly ősszel a cégeknek még csak 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy emelni akarja a fizetéseket.

Az álláspiac legkapósabb szakembereinek listája nem változott. Továbbra is jó alkupozícióból startolhatnak a mérnökök, a szakmunkások, az értékesítők, a technikusok, az informatikai szakemberek. Jelentős a túlkínálat ellenben kommunikációs szakemberekből, marketingesekből, közgazdászokból, adminisztratív munkaerőből, jogászból, HR-esből. Utóbbiak nehéz helyzetét Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezetője egy példával is alátámasztotta. "Megkerestük azokat a HR-vezetőket, akik tavaly részt vettek a bérfelmérésről szóló kutatásunkban. Kiderült, hogy 60 százalékuk már nincs a helyén..."

A HR-esek harmada szaglászik az interneten

A toborzási csatornák közül előretört a személyes kapcsolatok útján történő munkaerő-keresés, továbbra is az élbolyban található az internetes álláshirdetés, majd a fejvadász igénybevétele, a belső pályáztatás és a nyomtatott sajtó következik.

Nagyobb hangsúlyt kap az állásra pályázók szűrése, aminek egyik eszköze a "leinformálás". A munkaadók 86 százaléka kér és ellenőrzi a referenciát (például megkérdezi a pályázó volt főnökét) , 67 százaléka nézi meg alaposan a végzettséghez szükséges papírt, 36 százalék pedig az interneten, elsősorban közösségi oldalon "szaglászik" a pályázó után.

Cafeteria: az adók ellenére nőtt az összeg

Jó hír a dolgozók számára, hogy nőtt a cégek cafeteria-kerete. Míg egy évvel korábban egy dolgozónak átlagosan 233 ezer forintnyi béren kívüli jutttatás járt, addig a mostani adatok szerint már 290 ezer forint. Nagyok azonban a különbségek. A legkevesebb juttatást nyújtó cég 72 ezer, a legtöbbet kínáló 1 millió forintot ad. A munkaadók 47 százaléka növelni akarja a keretet és csak 18 százalék húzza szorosabbra a nadrágszíjat, a többiek szinten tartanak. A válság egyik következménye a bérstruktúrák átalakulása. A fix bér aránya egyre inkább csökken, a mozgó elemek súlya pedig ezzel párhuzamosan növekszik és már nemcsak vezetői szintekre jellemző.

Kevés az erkölcsi elismerés

Hogy miként ösztönzik a cégek jobb teljesítményre a munkavállalókat? A válaszadók 95 százaléka pénzzel, 76 százaléka képzési lehetőségek nyújtásával, 73 százaléka erkölcsi elismeréssel, 52 százaléka pedig előléptetéssel. "Csak 3. helyen szerepel az erkölcsi elismerés, pedig ez nem kerül semmibe és nagy hatása van a dolgozóknál" - fogalmazott meg enyhe kritikát Dara Péter a jelen lévő HR-vezetők felé.

Az értékesítők váltanak leggyakrabban

Figyelmeztető lehet a cégek számára, hogy bármennyire is nehéz munkavállalói szemmel az álláspiac, nem tűnt el a fluktuáció. Az önkéntes távozás leggyakoribb a 20-30 év közöttiek körében, míg 40 év felett saját elhatározásból szinte senki sem válik meg a munkahelyétől. A szakmák közül a leggyakrabban az értékesítők és a szakmunkások váltanak.

A munkavállalói képzések terén nő a készségfejlesztői, csapatépítő és vezetőfejlesztési tréningek iránti igény, míg csökkent a nyelvi, informatikai és az iskolarendszerű tanfolyamok iránti kereslet.

Így tartják meg a tehetségeket

Külön kérdés vonatkozott arra, miként próbálja megtartani a munkaadó a tehetségeket. A többség a kihívást jelenti feladatokat valamint az anyagi és az erkölcsi megbecsülést emelte ki. Az előző évek adataival összevetve eltűnt a karrierlehetőség. Ez azt jelenti, egyre laposabbak a szervezetek, egyre kevesebb a vezetői poszt, illetve a mostani vezetők nem mozdulnak. Így a tehetséges fiataloknak fel kell készülniük arra, hogy nem vezetői poszton találják meg számításukat" - vélekedett Dara Péter.

A teljes adatsort és a kutatást egy májusi konferencián prezentálják a készítők.