Romaként az álláspiacon

Kétszáz diplomás roma fiatalt juttathat álláshoz egy közelmúltban bejelentett kormányzati kezdeményezés. Ennyien kerülhetnek be különféle közigazgatási szervekhez egy vizsgára való felkészítő program és a felvételi vizsga letétele után. A versenyszférában azonban továbbra is rosszak a romák esélyei. Ugyan diszkrimináció esetén panasz tehető az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, álláskereséssel kapcsolatos vizsgálat alig indul. Sok álláskereső nem meri vagy nem akarja vállalni az eljárással járó procedúrát, inkább tovább pályázik. 

Bajnai Gordon miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy a kormány kétszáz diplomás roma szakember felvételét kezdeményezi a közigazgatás legkülönbözőbb szintjein. A kormány a diplomás roma munkavállalók számára olyan komplex támogatói programot dolgozott ki, amely segíti a központi közigazgatásban és a regionális hivatalokban való elhelyezkedést. A roma fiatalokat versenyvizsgára készítik fel és le is vizsgáztatják. Az elhelyezkedés érdekében már a felkészítéssel párhuzamosan, novemberben elkezdődik az igényfelmérés a közigazgatási intézményeknél. Kérdés persze, hogy van-e a feltételeknek megfelelő álláskeresői kör. A Magyarországon lévő diplomás romák számát illetően Daróczi Gábor a felsőoktatásban tanuló romákat segítő Romaversitas Alapítvány elnöke sem tudott biztosat mondani. "Nálunk az elmúlt tizenegy évben kétszáz-kétszázötven roma végzett, de nem mi vagyunk az egyetlen olyan szervezet, amely a felsőoktatásban tanuló romákat támogatja."

Első álláskeresés: alig hívták be interjúra

Hogy frissdiplomás romaként nem könnyű a versenyszférában az elhelyezkedés, azt Varga Tünde példája bizonyítja, aki a Pécsi Tudományegyetemen végzett közgazdasági területen. "Romaként még egy állásinterjúig is nehéz eljutni. Meglátják a fényképes önéletrajzot, és már be sem hívnak interjúra. Nagyon sok olyan helyre adtam be a jelentkezésemet, ahova a kiírás szerint rendelkeztem a szükséges kvalitásokkal, de mégsem kaptam lehetőséget személyesen bizonyítani" - panaszolta el a fiatal hölgy. Hozzátette: sikertelenségét nem akarja teljes mértékben roma származására fogni, hiszen ő is tudja, hogy válság van. Sok csalódás után végül sikerrel járt. "Most közgazdaságtant tanítok egy mohácsi iskolában. Örülök, hogy van valahol állásom és a tanítást is szeretem csinálni" - magyarázza.

A hölgy beszámolt arról, hogy már szakmai gyakorlati helyet is nehezen talált magának. "Többször is jelentkeztem egy mohácsi bankba, de egyszer sem hívtak be. Majd amikor a Romaversitas támogatókat keresett, többek között felvette a kapcsolatot annak a banknak a központjával is, ahova én Mohácson jelentkeztem és megállapodtak a támogatási programban. Ezután szóltak nekem a Romaversitasnál, hogy próbáljam meg újra a jelentkezést és ekkor sikerült bejutnom. Egy évet töltöttem el a pénzintézetnél. Miután bekerültem a közvetlen kollegák nagyon készségesek voltak és segítettek nekem mindenben" - mesélte Tünde.

Varga Tünde abban egyetértett Daróczi Gáborral abban, hogy ha egyszer lehetőséget kapnak a bizonyításra, akkor már nincsen baj. Bajnai kijelentésének kapcsán szóba került az is, hogy helyes-e a pozitív diszkrimináció a romákkal szemben. "Sajnos ameddig másképpen nem tudunk eljutni odáig, hogy bizonyítsunk, addig igenis szükség van a pozitív megkülönböztetésre" - fejtette ki véleményét a közgazdász lány.

Sok a panasz, kevés a döntés

Ha diszkriminációt tapasztal az álláskereső, panaszt tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Gyarmati Edit főosztályvezető elmondása szerint nagyon sok panasz érkezik hozzájuk a romákkal szembeni, álláspályázáskor tapasztalt diszkriminációról, azonban vizsgálat csak néhány esetben indul. "Az idei évben ezidáig egyetlen döntés sem született, amely kimondta volna, hogy egy munkáltató azért utasított vissza valakit, mert roma. Ennek az az oka, hogy ugyan sok a panasz, a vizsgálattal járó kötelezettségeket azonban már nem szívesen vállalják fel az emberek. Ahhoz, hogy kivizsgáljunk egy ügyet, a sértettnek konkrétumokat kell megadnia a kérdéses munkáltató kilétéről, a saját adataikról, és részt is kell venniük a procedúrában. A bepanaszolt munkáltatónak pedig az eljárásban bizonyítania kell, hogy az elutasítás nem a jelentkező származására vezethető vissza"- nyilatkozta az EBH főosztályvezetője.

Tavaly volt olyan ügy, amikor egy vizsgálat során - a munkáltató védekezésével szemben - bizonyítékkal sikerült alátámasztani, hogy az egyik munkáltató roma származása miatt nem alkalmazta a pozícióra tökéletesen illő embert. "A roma illető odatelefonált a munkáltatónak, és azok részletes tájékoztatást adtak neki az elvégzendő feladatokról. Még aznap bement a jelentkező és amikor meglátták, hogy roma, mondták neki, hogy köszönik szépen, de mégsem aktuális. Ráadásul ebben az esetben a jelentkezőt a munkaügyi hivatal közvetítette ki és így a hivatal képviselőjének tanúvallomásával sikerült "lebuktatni" a munkáltatót. Az ilyen "pofonok", illetve sérelmek elkerülésére a cigány származású emberek azt a stratégiát szokták alkalmazni, hogy már telefonon megkérdezik, hogy nem probléma-e a roma származás. Sajnos a legtöbb esetben a munkáltató erre a kérdésre egyből visszautasító választ ad és leteszi a telefont."

Dorofejev Tamara