Passzív táppénzre menekülnek a kirúgottak

Egyre több munkavállaló betegszik bele a kirúgásba. Vagy csak egy "jó" háziorvos segítségével az állami juttatáshoz vezető egyik utat ismerték fel? Mindenesetre tény: az utóbbi egy évben közel a duplájára emelkedett a passzív táppénzt igénybe vevők száma; azoké, akik a felmondás napján vagy az azt követő három nap valamelyikén mentek betegszabadságra. Ezzel párhuzamosan augusztus elsejétől szigorított a kormány: már csak 30 napig jár ez a juttatási forma.

Mit csináljunk, ha döntöttek az elbocsátásunkról és kézhez kaptuk a felmondást? Vannak, akik első reakciójukkal nem új álláskeresésüket készítik elő, hanem a háziorvos felé veszik az irányt és betegállományba helyeztetik magukat. Hivatalosan passzív táppénznek nevezik ezt az állami mentőövet, aminek eredeti célja, a felmondás után átmeneti védettséget biztosítani a megbetegedett dolgozónak. Itt a hangsúly a megbetegedetteken van, ám sokan különféle trükkökkel veszik igénybe ezt a juttatást. Nem zárható ki, hogy a felmondás olyan pszichés károkat okoz, ami lebetegíti a friss munkanélkülieket, viszont a passzív táppénzesek meredeken emelkedő tábora nyilvánvalóvá teszi, nem csak hirtelen jött egészségügyi problémákról van szó.

Nyugat-Dunántúl: duplázódó passzív táppénz

A gondolatmenetet az Ország Egészségbiztosítási Pénztár statisztikái támasztják alá: 2009. január-május között a passzív táppénzesek száma néhány, az elbocsátási hullámtól érintett régióban nagyon megugrott: a Nyugat-Dunántúlon 4 ezerről 9 ezerre, a Közép-Dunántúlon 4 ezerről 7 ezerre, míg Észak-Magyarországon 5 ezerről 8 ezerre. A passzív táppénzes esetek száma 37 ezerről 59 ezerre nőtt egy év alatt, a passzív táppénzes napok száma pedig 1069-ről 1859-re emelkedett.

Ha nem csak a passzív táppénzeseket, hanem minden betegszabadságot nézünk, akkor viszont nincs drasztikus emelkedés. 2008 és 2009 első öt hónapjában is 499 ezren voltak táppénzen, a táppénzes napok számában alig van különbség (13 100 illetve 14 100) tehát a munkával rendelkezők körében nem nőtt jelentősen a betegen töltött napok száma.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a számokat tanulmányozva kétirányú folyamatot lát. "Egyrészt sokan vannak, akiket valamilyen formában már megérintett az elbocsátás szele. Ez a réteg nyilvánvalóan a táppénzes állomány irányába haladva keres magának egyfajta menekülési útvonalat. Másfelől a munkavállalók egy részében épp az esetleges elbocsátások rémképe erősíti fel a munkáltató iránti lojalitást, szolidaritást. Így inkább egy esetleges megbetegedés idején sem mennek el betegállományba. Inkább igyekeznek tartani a frontot, mivel attól tartanak, a gazdasági krízis idején a betegség miatti hiányzás egyenes út lehet az elbocsátáshoz "- mutatott rá.

Nézik a táppénzes listát elbocsátás előtt

Az elnök szerint noha betegen dolgozni a hosszabb távú hátrányos egészségügyi következmények miatt sem lenne javallott, az elbocsátástól tartó dolgozók aggodalma egyáltalán nem alaptalan. A nyugat-dunántúli térségben például a közelmúltban több munkáltatónál is előfordult, hogy létszámleépítéskor a döntéshozók az előző néhány év betegszabadság statisztikái alapján jelölték ki az elbocsátandók körét. Az ok roppant egyszerű: mivel elbocsátáskor gyakran nehéz meghozni a döntést, valamilyen szempont alapján azért mégis szelektálni kell a dolgozók között. Így ha az a kérdés, hogy egy házaspár mindkét tagjától váljanak meg egyszerre vagy egy gyakran betegeskedő dolgozótól, szinte biztosan az utóbbira esik majd a munkáltató választása. Már csak szociális okokból kifolyólag is.

Már csak 30 napig jár a passzív táppénz

Az augusztus elsejétől életbe lépett, táppénzzel kapcsolatos változások azonban szorosabb korlátok közé terelhetik a dolgozókat. Ennek megfelelően a táppénz időtartamában és összegében egyaránt komoly változások lépnek életbe. Míg például július 31-ig a táppénz a biztosítási jogviszony megszűntét követően 45 napon át járt, az utóbbi időtartama augusztus elsejétől mindössze 30 napra rövidült. A táppénz összege is jelentősen csökken. Míg például eddig 2 éves jogviszony esetén a jövedelem 70 százalékát, ezután csupán a 60 százalékát kaphatja meg a táppénzen lévő személy. Ennél rövidebb időtartamú vagy fekvőbetegségek esetén eddig a jövedelem 60 százaléka járt, mostantól már csak 50 százaléka. Annyi azonban jó hír az aktuálisan táppénzen lévőknek, hogy a már folyamatban lévő táppénzeket még nem érintik a változások.

Takács Gabriella