A 45 év felettiek sem elveszettek az álláspiacon

Nem magyar sajátosság, de nálunk is megfigyelhető jelenség a 45 év feletti munkavállalók nehezebb elhelyezkedése. Lassúak, elavult a tudásuk, nem tudnak beilleszkedni a fiatalok közé - többek között ilyen munkaadói előítéletekkel találkozhatunk. Nem kell azonban megijedni. Az erősségek kiemelésével, egy jó cv összeállításával, szakmai felkészültséggel és motiváltsággal meggyőzhetőek a munkaadók.

A cégek egy része csak akkor vesz fel idősebb munkavállalót, ha nem talál mást az állásra. Ráadásul a leépítések esetén is ők az elsők, akiket elbocsátanak. A probléma az esélyegyenlőség felett őrködő állami szervezetnél, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál sem ismeretlen Gregor Katalin jogtanácsosa elmondta, számos panasz érkezik be hozzájuk a kor miatti diszkriminációval kapcsolatban. "A munkáltatók fejében még mindig élnek a sztereotípiák, miszerint a fiatalabbak dinamikusabbak és alakíthatóbbak, ritkábban betegek. Emellett azért is ódzkodnak az idősebbek alkalmazásától, mert ők magasabb bérigénnyel jönnek, mint pályakezdő társaik" - sorolta az okokat Gregor Katalin.

Bunyikné Kijácz Krisztina, az állami munkaügyi központ keretein belül működő Álláskereső Klub vezetője szerint a 45 éven felüliek leginkább az olyan munkakörökben vannak hátrányban, amelyek az utóbbi években jelentek meg a piacon: ilyenek a call centeres pozíciók, valamit a magas szintű számítógépes tudást igénylő munkakörök. "Például ahol alapkövetelmény a vállalatirányítási rendszerek részletes ismerete vagy ahol több idegen nyelv tárgyalási szintű ismeretét várják el. De máshová sem egyszerű nekik a bejutás."

Nyolc hónap után talált új állást

Saját bőrén is megtapasztalta a hosszadalmas álláskeresést az 52 éves Józsa Béla, akinek nyolc hónapjába telt, míg álláshoz jutott. "Korábban minőségügyi vezetőként dolgoztam 12 éven át, az álláshelyem viszont megszűnt. Kizárólag olyan munkakörökre jelentkeztem, amelyekre minden szempontból megfeleltem. Nemcsak vezetői, hanem beosztotti munkakörökre is elküldtem az önéletrajzom, emellett több csatornán is kerestem, személyzeti tanácsadók segítségét vettem igénybe, valamint pályáztam önállóan is" - sorolja stratégiáját a műszaki szakember.

Ennek ellenére igen hosszú ideig tartott az álláskeresése. "Ennek több oka volt: egyrészt Eger környékén szerettem volna elhelyezkedni, ahol kevesebb a lehetőség. A másik pedig az életkorom lehetett. A jelentkezések nagy részénél az önéletrajz átküldése után nem kaptam visszajelzést. Végül sikerült munkát találnom. Jelenleg minőségügyi vezetőként dolgozom" - meséli.

Sokan nem tudják "eladni" korukat

Az Álláskereső Klubhoz fordulóknak az egyharmada kerül ki ebből korosztályból. Hatvan százalékuk diplomás, a többiek középfokú végzettségűek. "Az idősebbek fő problémája általában az, hogy nincs ötletük, hogyan adják el a korukat, emellett többen nem ismerik a jelenleg használatos önéletrajzmintát, nem tudják mit kellene a kísérőlevélbe írniuk"- avatott be Bunyikné Kijácz Krisztina.

A 45 éven felüliek számára a legfontosabb a megfelelő önéletrajz összeállítása. Hogy milyen ez? A klubvezető szerint nem túl hosszú, ideális, ha nem haladja meg a két oldalt. Nem érdemes belőle kihagyni az életkort, máskülönben csak saját magukat hozzák kellemetlen helyzetbe, hiszen az interjún úgyis kiderül. Emellett igen fontos, hogy az önéletrajzban a széles körű munkatapasztalatra helyezzék a hangsúlyt, hiszen ez az, amivel csak ők rendelkeznek, a fiatalabb korosztály nem. A munkákat és az általuk elvégzett feladatokat tanácsos vázlatosan, és nem aprólékos részletességgel felsorolni" - sorolta a tippeket Bunyikné Kijácz Krisztina.

Az interjún pedig ajánlott kiemelniük: ők - a pályakezdőkkel ellentétben - valóban hosszú távra keresnek, nem fognak egy év után felállni és karriert építeni máshol. Az élettapasztalatukat szintén érdemes hangsúlyozni.

Oroszi Babett