A testmagasság meghatározhatja a karriert

A magasabb emberek valóban többet keresnek, mint alacsonyabb kollégáik? A bélyeggyűjtés tényleg sikeressé tesz? Lehet hinni az internetes felméréseknek? Naponta olvasni érdekes és vicces statisztikákat a karrierépítésről. Annak jártunk utána, miről árulkodnak és mire használhatóak az ilyen kutatások.

Gyakran olvashatunk olyan felméréseket, amelyek meghökkentő megállapításokra jutnak a munka világával kapcsolatban. Egy brit kutatás például arra a következtetésre jutott, hogy a buszsofőrök, biztonsági őrök korábban halnak meg, mint az ügyvédek, építészek vagy a vállalatvezetők. Egy másik felmérés szerint pedig a bélyeggyűjtők sikeresebbek lesznek az életben, mint azok, akik nem hódolnak e szenvedélynek. A Német Gazdaságkutató Intézet nemrégiben arról számolt be, hogy a magasabb emberek többet keresnek, mint alacsonyabb kollégáik. Évi 10 centiméter többlet a férfiaknál 2 ezer eurós pluszt jelent az átlagfizetésben. A homoszexuális munkavállalók 20 százalékkal keresnek kevesebbet, mint házas, heteroszexuális kollégáik.

Összefüggésben kell nézni az eredményeket

Ezeket a felméréseket sokan fenntartással kezelik. Pedig ha a megállapítások mögé néznek, és összefüggések halmazaként látják őket, akkor rájöhetnek, hogy némelyik megállapításnak van alapja. "A magasság presztízst ad, már fiatalkorban is előnyt élvez az, aki magasabb társainál. Ez a későbbiekben sem változik, a vezetők többsége nem az alacsony emberek közül kerül ki" - magyarázza Sik Endre, a Tárki vezető kutatója. Hozzáteszi: Egy korábbi kutatás például arra mutatott rá, hogy a püspökök zöme magasabb beosztottainál. A magasság a legtöbb emberben a tekintély, a hatalom kifejeződéseként jelenik meg, épp ezért őket szívesebben helyezik más emberek fölé. A főnöki szerepkör pedig automatikusan több fizetéssel is jár. Ha mindezt számba vesszük, már nem is lepődünk meg azon, hogy a magasabbak többet keresnek, mint alacsonyabb társaik" - mondja Sik Endre.

A szellemi munka is megerőltető

A fizikai-szellemi dolgozók halálozása kérdésében már jóval bonyolultabb a kép. "A fizikai munka a testet jobban megerőlteti, mint a szellemi. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a szellemi munkával járó feszültségekről sem. Egy másik kutatás például arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezetők esetében sokkal nagyobb a szívinfarktus kockázata, mint másoknál. Nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a hosszú élet titka a szellemi munka. Ez általában munkakörtől független" - szögezi le a szakember.

Sik Endre a bélyeggyűjtéssel kapcsolatos kijelentéssel sem értett teljes mértékben egyet. "A hobbi ez esetben nem az ok, hanem egy jellemző tulajdonság. Vagyis nem attól lesz valaki sikeres, mert bélyeget gyűjt, a kijelentés úgy lenne helyes, hogy a sikeres emberek nagy része e szenvedélynek hódol" - mondta el.

Az ezer fős minta már árulkodó

Honnan tudhatjuk, hogy egy felmérés hiteles v agy komolyan vehető? "Először is érdemes megnézni, milyen mintát használtak a kutatók. Egy fizetésről szóló összehasonlító felmérés például akkor jó, ha azonos korú, nemű és lakóhelyű embereket kérdeznek meg, akik ugyanolyan nagyságú cégnél vállalnak munkát. A megkérdezettek számára is ügyelni kell. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a megkérdezetti létszám, annál biztosabb az eredmény is. Az 1000-1200 fős felmérések használhatók lehetnek, a 100 fő véleményén alapulók viszont már nem biztosan.

Mi a helyzet a napjainkban igen népszerű internetes kutatásokkal? "Ezekkel az a probléma, hogy nem képezik le a teljes lakosság véleményét, az internet-elérhetőséggel nem rendelkezők kiesnek a mintából. Kérdés továbbá, hogy a válaszadók mennyire veszik komolyan a kutatást. Egy papír alapú felmérés esetében kevesebb a kockázat" - avat be a kutató.

Bármit is mond egy felmérés, ami biztos, hogy a karrierutat mindenki saját maga alakítja. Lehet valaki alacsony, ha megszerzi a kellő szakmai tapasztalatot, rendelkezik kiváló vezetői készségekkel, eltökélt és habitusa is megfelel, akkor őt fogják választani a magas, de feleannyira alkalmas pályázóval szemben.

Oroszi Babett