Hiba a sablonos kísérőlevél pályázáskor

Vágólapra másolva!
Az önéletrajz mellett a motivációs levél képviseli a pályázót először a cég előtt. Az ideális kísérőlevél jó szórólaphoz hasonlítható. A pályázók ötletes, figyelemfelkeltő, precíz bemutatkozó sorokkal növelhetik esélyüket egy személyes beszélgetésre. A szarvashibák elkerülésére néhány tanács.
Vágólapra másolva!

Bár az állásajánlatokat közzétevő munkaadók és tanácsadó cégek közel 70 százaléka álláshirdetéseiben motivációs levelet - más néven kísérőlevelet - is kér az önéletrajz mellé, a jelentkezők egy része elsiklik felette és nem küldi. A másik hiba a kérés ellenére küldött kísérőlevél. Ezért mindig pontosan olvassuk el az álláshirdetés szövegét és a kérésnek megfelelően állítsuk össze írásos anyagunkat.

A pályázók egyik gyakori hibája, hogy a kísérőlevélben összefoglalják mellékelt önéletrajzukat. Lehet egy-egy fordulattal utalni a pályafutásra - például az "amint önéletrajzomból kitűnik..." fordulattal -, ám kerüljük a cv összegzését. Érdemes benne a következő kérdéseket megválaszolni: Hol találta az álláshirdetést? Milyen pozícióra pályázik? Miért adta be a jelentkezést és miért éppen ehhez a céghez? Miét tartja magát alkalmasnak a pozícióra?

Nem a pozícióra írt motivációs levél

Gyakori hiba a sablonos, közhelyektől hemzsegő kísérőlevél, amelyet az álláskereső minden megpályázott pozícióhoz mellékel, csupán a címzést cseréli ki. Néhány gyakori közhely: "jó a kommunikációs készségem", "szeretem a kihívásokat", "kreatív vagyok", "szeretek csapatban dolgozni". Ha ezeket a fordulatokat használjuk, akkor tanácsos egy-két a múltból vett konkrétummal alátámasztani, máskülönben a HR-esek szeme átsiklik a szlogenek felett. A motivációs levelet mindig konkrét cégre, pozícióra és munkakörre írjuk. Nagy ívben kerüljük az általánosságokat is. Ha például értékesítési vezető pozícióra jelentkeztünk, ne biggyesszük mellé, hogy "mindenféle marketinges munka is érdekel."

A címzés elhagyása

Amennyiben nem adtak meg kontaktszemélyt, ha csak tehetjük, derítsük ki, ki a kísérőlevél címzettje. A névre szóló anyag növeli a pályázó személye iránti bizalmat. A jelölt ugyanis motiváltnak tűnik, ha vette a fáradtságot és telefonon is utánajárt a célszemély nevének. Ezzel szemben a "Tisztelt Hölgyem/Uram" fordulat sablonosnak hathat.

Terjengősség

Ahogy az önéletrajznál, úgy a kísérőlevélnél is meg kell találni a megfelelő arányt. A túl hosszú és a néhány mondatos írás sem tanácsos. Általában fél, maximum egy gépelt oldal az ideális terjedelem.

Elütések, helyesírási hibák

Az otromba nyelvtani, helyesírási hibák sem tüntetik fel túl jó színben az álláskeresőt. A leendő munkaadók ugyanis joggal feltételezhetik: a pályázó mindennapi munkája során is felületes, hanyag lesz. A kísérőlevél küldése előtt használjunk helyesírás-ellenőrző programot vagy nézessük át egy, a témában otthonosan mozgó baráttal, ismerőssel!

Öntömjénezés

Rossz fényt vet a jelöltre, ha a szakmai alkalmassága megindokolásánál hosszú, tömött sorokban tömjénezi magát, mint ideális, minden szempontból tökéletes munkatársat. Ezekkel a fordulatokkal inkább az ellenkezőjét éri el...

Baráti hangnem

A túlzottan laza, haverkodó stílus szintén nem használ az ügynek, mivel a kísérőlevél célja szakmai alkalmasságunk alátámasztása. Ilyenkor mindig fogalmazzunk üzletiesen, semmiképpen se tegezzük a levél címzettjét.

A kísérőlevél elolvasásának megköszönése

A jelöltek a kísérőlevél végén gyakran használják a "Köszönöm, hogy elolvasta a levelet" fordulatot. Ám a pályázók ezzel sem szereznek jó pontot, mivel ez a szakemberek dolga. Bizonyos esetekben sértőnek tűnhet vagy túlzott önbizalomhiányról árulkodhat.

Küldés külön dokumentumként

Az elküldés módjára is tanácsos odafigyelni. A pályázók a kísérőlevelet jellemzően külön dokumentumban továbbítják, mégis célszerű mindezt az önéletrajzzal azonos fájlban elküldeni. A szakemberek számára ugyanis előnyösebb egyben látni a pályázók bemutatkozó anyagait.

Takács Gabriella