Révbe érhetnek a negyvenen túli álláskeresők is

Nagyobb munkatapasztalattal rendelkeznek, megbecsülik munkahelyüket, nem mennek szülési szabadságra. Néhány pozitívum, miért érdemes 40 év feletti álláskeresőt alkalmazni. A munkaadói sztereotípia mégis sokszor negatív irányú: megkopott nyelvtudás, a fiatalos lendület hiánya, lassú betanulás... Ám negyven év felett sem lehetetlen munkahelyet találni. Összegyűjtöttük, hogy az érettebb korosztály miként teheti magát vonzóvá az álláspiacon.

"Némely munkaadó kifejezetten középkorú munkavállalót szeretne felvenni. A negyvenesek sokszor jobban terhelhetőek és hosszabb távra terveznek, míg a pályakezdők gyakran csak ugródeszkának használják a munkahelyet", fogalmaz Kiss Gabriella, a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Álláskereső Klubjának vezetője. Úgy látja, a korosztályhoz tartozók megfelelő szakmai segítséggel, önbizalommal, bátorítással igenis sikerrel úrrá lehetnek a problémán. A klub az ország húsz városában működik és minden regisztrált álláskereső számára ingyenes.

Sokan otthon emésztik magukat

A szakember munkája során rendszeresen azzal szembesül: a negyvenes álláskeresők egyik legnagyobb problémája, hogy bár eleinte lelkesen kezdenek hozzá az álláskereséshez, elolvassák a témával foglalkozó szakkönyveket, konkrét szakmai segítséget nem kérnek. Az ingyenes álláskeresői tréningen sem vesznek részt, inkább az első elutasítások, nehézségek után otthon emésztik magukat. Ám ez a legrosszabb, amit tehetnek - a munkaadók ugyanis nem nagyon díjazzák a munkaerőpiacról huzamosabb ideje távol maradókat. A tapasztalatok szerint sokkal könnyebben helyezkednek el, akik rövidebb ideje, egy évnél nem régebben vannak otthon és sorstársakkal együtt dolgoznak a probléma megoldásán. Ezért nem szabad húzni az időt - az álláskeresést az elbocsátás után mihamarabb el kell kezdeni "- ad tanácsot Kiss Gabriella.

A negyvenes hajlamosak gyengéiket is kiemelni

Az álláskeresési technikák csoportos elsajátításának további előnye, hogy a klubban különböző korosztályok vannak együtt, akik pozitívan hatnak egymás hozzáállására. "Az idősebbek a pályakezdők lendületéből, míg a fiatalabbak a negyvenesek munkához való viszonyából meríthetnek" - magyarázza. A negyvenes álláskeresőknél ugyancsak típushiba: gyakran nem a konkrétan meghirdetett állásra írnak önéletrajzot, sőt, negatívumaikat is hangsúlyozzák: így például a számítógép és nyelvtudás területén meglévő hiányosságaikat. "Gyengeségeinkről se az önéletrajzban, se állásinterjún ne tegyünk említést és mindig a pozitívumokat hangsúlyozzuk", jegyzi meg Kiss Gabriella.

A fotón is sok múlhat

Önéletrajzíráskor a munkaadó kifejezett kéréseit is célszerű szem előtt tartani. Ha nem kér fotót, ne küldjünk. Ha mégis, csakis erre az alkalomra készített, profi munkát illesszünk a cv-be, amelyen a legjobb formánkat mutatjuk. Amit szintén érdemes megfogadni: állásinterjún a külső megjelenés sok mindent eldönthet. "Egy ötven év körüli, korábban titkárnőként dolgozó hölgy - bár már minden álláskeresési technikát elsajátított - mégsem boldogult a munkakereséssel. Az Álláskereső Klubban a résztvevőkről videofelvételek is készülnek, ahol szembetűnően kijönnek a pályázók előnytelenségei. A hölgy itt szembesült lenőtt hajával, előnytelen frizurájával. Miután korrigálta a hibát, önbizalommal telve pályázta meg egy ügyvédi iroda titkárnői pozícióját és meg is kapta a kívánt állást", mondja a tanácsadó.

Ne zárkózzunk magunkba munkanélküliként

A munkaadók emellett azt a középkorú álláskeresőt értékelik, aki a munkanélküliség előtti időszakban folyamatosan dolgozott, képezte magát és álláskeresőként is naprakész a szakterületén. Az elmaradt ismereteket ezért célszerű mihamarabb pótolni és az önéletrajzot úgy összeállítani, hogy fejlődést mutasson és dinamizmust sugározzon. Juhos Andrea karriertanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere szerint az állástalanság idején fokozottabban törekedni kell arra, hogy ne zárkózzunk magunkba, ne távolodjunk el teljesen a munka világától. Javasolt továbbra is társadalmi életet élni, tájékozódni, részt venni szakmai konferenciákon és fenntartani az eddig kialakított kapcsolati hálót - kiváltképp diplomásként. Juhos arra is felhívta a figyelmet: az eddigi esetleges elutasítások ellenére is igyekezzünk optimizmust sugározni az interjún. "A negatív attitűd, az értéktelenség érzése nem használ az ügynek. Az álláskeresés időszakában mindemellett célszerű sportolni is, hogy kikapcsolódjunk és egészségügyileg is átvészeljük ezt az időszakot", mondja.

Nem kell minden feltételnek megfelelni

A munkaadók másik gyakori aggálya: a negyvenes munkatársak képtelenek lesznek elfogadni egy esetleg fiatalabb főnök tekintélyét vagy beilleszkedni a jobbára fiatalokból álló munkahelyi csapatba. Kiss Gabriella ezért azt javasolja: a kételyek eloszlatása céljából az álláskereső az interjún hivatkozzon fiatal, huszonéves gyermekére, vagy ha nincs, rokonára, akivel jó kapcsolatot ápol és fiatalabb kora ellenére számos dologban kikérik egymás tanácsát. A pályázóról így kedvező benyomás alakul ki.

Az álláskeresők gyakran az álláshirdetésből kiolvasott teljesíthetetlennek tűnő követelmények és a tökéletes munkaerő - két diploma, három nyelvvizsga, tucatnyi szakmai tréning és továbbképzés - képe miatt vonakodnak jelentkezni bizonyos állásokra. Ám ez nagy hiba, mert minden szempontból ideális munkaerő nem létezik. "Amennyiben a pályázó öt kritériumból négynek megfelel, jelentkezzen bátran. Egy középkorú álláskeresőnek az internetes álláspiacot böngészve egy raktárvezetői álláshirdetésen akadt meg a szeme, amelyben felsőfokú francia nyelvvizsgát, egyetemi diplomát és számos szakmai képesítést kértek. Bár nem rendelkezett diplomával és nyelvvizsgával, szakképesítései megvoltak. A középkorú férfi minden bátorságát összeszedve pályázott és végül elnyerte a pozíciót"- hoz példát Kiss Gabriella.

Bátorító példák

Az internet adta lehetőségek mellett célszerű felkutatni a rejtett álláspiac nyújtotta lehetőségeket és akár hirdetés hiányában is bátran nekivágni a keresésnek. "Egy középkorú hölgy, mindössze 8 osztályos általános iskolai végzettséggel addig keresgélt, amíg rátalált egy, a közelében nyíló autószalonra. Elkészítette önéletrajzát és motivációs levelét, kosztümöt vett fel és a munka után érdeklődött. A tulajdonost annyira meggyőzte az eredetileg takarítói munkára jelentkező hölgy fellépése, hogy rögtön adminisztratív munkakört ajánlott fel számára. A hölgy később irodavezető lett és ma is ugyanennél a cégnél dolgozik. Kiss Gabriella tapasztalatai szerint a tréningen végzettek csaknem 94 százaléka szakképzettként vagy középfokú végzettséggel átlagosan 3 hét-3 hónap alatt talál munkahelyet. Diplomásként ez tovább tarthat, ám a tapasztalatok szerint ők is sikerrel járnak.

Segíthet a Start Extra program is

Az idősebbek elhelyezkedésének esélyét a munkaügyi tárca is próbálja javítani, bár a megoldás kulcsa a munkáltatók kezében van. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására júliusban indította útnak a Start Extra programot, amely az 50 évnél idősebb, egy évnél régebben regisztrált álláskeresők foglalkoztatásához nyújt segítséget. A két éves programban az 50 évnél idősebb munkavállalók foglalkoztatói az első évben mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól középfokú végzettség esetén a minimálbér összegéig, diplomást alkalmazva a minimálbér kétszereséig, míg a foglalkoztatás második évében is mindössze 15 százalék járulékot kell fizetniük a 32,5 százalékos járulékteher helyett.

Takács Gabriella